2020.06.24.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Vissza az Emlékparkba!

2020.05.14.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Potyka, a bőgőshajó... no meg a superek

2020.05.05.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

"Kilendült" paraszti kurázsi - a hagymás zsákok árnyékában

2020.04.30.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Fal állott vagy kőhalom?

2020.04.28.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szegedi madzagvasút

2020.04.27.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Édes álmok - keskeny nyomtávon

2020.04.23.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A soha fel nem épült szeri honfoglalás-emléktemplom

2020.04.21.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Minden férfi zsebében ott lapul egy bicska...

2020.04.15.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Örül a varga, ha kaptafáját kihúzta

2020.04.11.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Trianon és a magyar oktatás 1920-45

2020.04.09.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Az elpusztult szeri monostorrom 1935-ös légifelvételeken

2020.04.04.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (2. rész)

2020.04.03.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (1. rész)

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Állandó kiállítások
A szegedi paprika története
Új tárlattal gazdagodott az Emlékpark kínálata. A szegedi paprika történetét állandó kiállításként mutatja be a látogatónak a méltán ismertté vált fűszernövény, termesztésének és feldolgozásának hagyománya alapján. tovább
Ányási kápolna _ÓNTE
A szakrális helyek kialakításánál jól nyomon követhető, hogy az építtető közösségek mindig törekedtek arra, hogy az épületegyüttest minél díszesebbé, teljesebbé tegyék. A kálvária és a kápolna együttese jól szolgálta a közösség szakrális igényeit. Kiemelt ünnepi alkalmak voltak a kereszt, kálvária felállításának évfordulói, a nagyböjt pénteki napjai, de leginkább a nagyhét. Gyakran innen indult a nagyszombati feltámadási körmenet, a kápolna fogadta be a szent sírt. tovább
Csongrádi halász háza
A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak. Ugyancsak itt éltek a tiszai hajósok, hajóépítő ácsok és a kubikosok is, akik földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak. tovább
Fazekasműhely
Az épület hátsó helyiségében bognár dolgozott. Ez a mesterség a kovács társszakmája, hiszen a kocsi és szekér készítésében összedolgoztak, kiegészítették egymás munkáját. E két műhely melletti helyiségben szíjgyártó szerszámok és míves kivitelű lószerszámok láthatók. Ipartörténeti ritkaság egy vászonra festett olajkép, amely 90-100 éve egy szegedi mester cégére volt. tovább
Az erdő a természet temploma kiállításegyüttes szomszédságában áll egy koronás jurta. A nagyméretű pavilonban rendkívül érdekes kiállítás fogadja a látogatókat, hiszen két évezred tekint vissza rájuk a természet életéből és a magyarság történelméből. tovább
A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községházát telepítették át. tovább
Látogatóközpont, Ópusztaszer
Az épületben nem csak időszaki kiállítások tekinthetőek meg, hanem a Szeri Kávézó, konferenciaterem, 3D mozi, Hungarikum tárház és mosdó is megtalálható. tovább
Makó a hagymatermelés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentette a felemelkedési lehetőséget, különösen a XIX. század végi konjunktúra időszakától. tovább
Mezőgazdasági gépgyűjtemény
A skanzenben a 20. század első felére jellemző uradalmi gépszínek mintájára épült, új kiállítóhely létesült, amelyben megcsodálható a közel 30 darabból álló mezőgazdasági gépgyűjtemény. Az Emlékparkban már korábban látott, restaurált példányok mellett újak is bekerültek a gyűjteménybe. tovább
Jurtatábor
Már gyermekkorunktól izgatja mindannyiunk fantáziáját a jurtáikkal, nyájaikkal vándorló, vitéz és rettenthetetlen ősmagyarok romantikus képe, amit Feszty Árpád és társai nagy kifejezőerővel örökítettek meg a körképen. Mi mindebből a néhol szikárabb, néhol viszont számunkra már tényszerűségében is mesés valóság? Hogy festhetett egy nomád honfoglaló tábor a valóságban? tovább
A kiállítás pavilonjai
A kéttornyú ökumenikus kápolna meghitt csöndje alkalmat kínál a vendégnek egy kis meditációra, vagy ha igény van rá, egy kis imádkozásra. tovább
Az évszám - 1896 - nemcsak a Feszty-körkép keletkezési idejét, de az osztrák-magyar monarchia fénykorát is idézi. Azt az időszakot, amikor a kapitalizálódó magyar gazdaság látványosan fejlődött. tovább
Imrehegyi erdészház
A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat. tovább
A szatócsbolt és pékműhely bejárata
A kiskereskedések és péküzletek a lakosság nélkülözhetetlen szükségleteit elégítették ki, ezért hozzátartoztak a falusi, mezővárosi utcaképhez. A szabadtéri gyűjteménybe telepített épület eredetije tápéi parasztház volt. tovább
Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismertté. A paprika közép-amerikai eredetű kultúrnövény. tovább
A XX. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. Ezek a tanyák belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képviseltek. A kiállításon látható tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. tovább
Szentes-dónáti szélmalom
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették. tovább
Boglya-formájú kerek ól
Szentes a XX. század első felében harmincezres népességű dél-alföldi mezőváros volt. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon. A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaságtípust képvisel. tovább
A bencések által lakott kolostor a vele egybeépült templommal a középkori Magyarország egyik legjelentősebb építménye volt az Alföldön. Világi kegyurai - a Bór-Kalán nemzetség tagjai - jelentős tisztségeket viseltek a királyi udvarban és az egyházban is. tovább
A gazdag leletanyag és az építmények makettjéből felépített kiállítás bemutatja a honfoglaló magyarok történetével kezdődő és Szer mezőváros pusztulásával (1956) végződő hét évszázadot -természetesen a monostor térségére koncentrálva. tovább
Az iskola épülete
A Dél-alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. tovább
Hódmezővásárhely határában a XX. század elején még 66 olvasókör működött. Ezek közé tartozott az 1890 decemberében alapított Pusztafeketehalmi Olvasóegylet épülete. A tanyai olvasóköröket azzal a célkitűzéssel hozták létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási alkalmakat teremtsenek. tovább
A tiszai fafeldolgozást bemutató kiállítás és gátőrház
A Tisza völgye igazi vadvízországnak számított. Ennek ellenére, vagy éppen ezért már az őskorban, majd a népvándorlás korában is lakott volt. A települések főleg az ármentes szinteken jöttek létre, de az ott lakóknak még így is védekezniük kellett a váratlan vizek ellen, töltéseket emeltek. tovább
A keresztény magyar állam megszervezésének 1000 éves évfordulója tiszteletére emelték 2001-ben a magyar megyék a történelmi szoborpanteont az Árpád emlékmű előtt kialakított dísztér körül. tovább
Az útőrház
1890-ben már vicinális vasutak is behálózták az Alföld térségét, de a Duna-Tisza közén egyetlen, a településeket összekötő kiépített állami út sem volt. Ennek a hiánynak a pótlására a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte 1893-ban állami utak építését. tovább