Eseménynaptár
2019. november
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.19. - 2020.02.28.
Balassagyarmat
2019.09.19. - 2020.01.05.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2019.09.13. - 2019.12.31.
Miskolc
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
2011.10.04. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.10.01. - 1970.01.01.
Nagykáta
2011.09.30. - 1970.01.01.
Nagykáta
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: III.22-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.21.: K-V 10-16
Előjegyzés a Feszty-körképre, a múzeumpedagógiai foglalkozásokra és idegenvezetésre: telefonon: +36 62 275 133, +36 62 275 257, +36 30 982 3117 (mellék: 103, 104, munkanapokon 08.00-16.00 óráig), fax: +36 62 275 007, info@opusztaszer.hu
Állandó kiállítások
A szegedi paprika története
Új tárlattal gazdagodott az Emlékpark kínálata. A szegedi paprika történetét állandó kiállításként mutatja be a látogatónak a méltán ismertté vált fűszernövény, termesztésének és feldolgozásának hagyománya alapján. tovább
A kiállítást a 2000-ben az emlékparkban megrendezett körképek világkongresszusa tiszteletére rendeztük. tovább
A koronás jurta szomszédságában álló épületet a Magyarok Világszövetsége emelte a honfoglalás 1100. évfordulójának tiszteletére. tovább
A kiállítás tíz fenyő deszkából készült pavilonban található. A tíz pavilonban - Magyarországon egyedülállóan - az erdő (a fa) és az ember kapcsolatát bemutató kulturtörténeti kiállítás tekinthető meg. tovább
Csongrádi halász háza
A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak. Ugyancsak itt éltek a tiszai hajósok, hajóépítő ácsok és a kubikosok is, akik földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak. tovább
A kiállítás pavilonjai
Az erdő és a természet temploma állandó kiállítás tíz pavilonjával szemközt áll a kéttornyú ökomenikus kápolna, amely szintén fenyő deszkából készült. Meghitt csöndje alkalmat kínál a vendégnek egy kis meditációra, vagy ha igénye van rá, egy kis imádkozásra is. tovább
Fazekasműhely
Az épület hátsó helyiségében bognár dolgozott. Ez a mesterség a kovács társszakmája, hiszen a kocsi és szekér készítésében összedolgoztak, kiegészítették egymás munkáját. E két műhely melletti helyiségben szíjgyártó szerszámok és míves kivitelű lószerszámok láthatók. Ipartörténeti ritkaság egy vászonra festett olajkép, amely 90-100 éve egy szegedi mester cégére volt. tovább
A kis magyar nemzetnek igen sok, nagyon tehetséges honfitársat adott a sors: a kiállítás e kiemelkedő történelemformáló alakok, személyiségek bemutatására törekszik - természetesen a legkiemelkedőbb személyiségek ismertetésére szorítkozva. tovább
Az erdő a természet temploma kiállításegyüttes szomszédságában áll egy koronás jurta. A nagyméretű pavilonban rendkívül érdekes kiállítás fogadja a látogatókat, hiszen két évezred tekint vissza rájuk a természet életéből és a magyarság történelméből. tovább
A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községházát telepítették át. tovább
Imrehegyi erdészház
A Csongrád megye legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzetének élővilágát bemutató kiállítás a pirtói kerület (Bács-Kiskun megye) rekonstruált imrehegyi erdészházban kapott helyet. tovább
Makó a hagymatermelés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentette a felemelkedési lehetőséget, különösen a XIX. század végi konjunktúra időszakától. tovább
Részlet a kiállításból
Az Emlékparknak a lovaspálya melletti területen - az elkövetkező években kialakításra kerülő "Nomád Parkban" - az eurázsiai steppe népeinek világát kívánjuk bemutatni, régészeti leletek és néprajzi párhuzamok alapján. A honfoglalás előtt a magyarság is a nomád világ egyik népe volt, a 10-11. században - mindenekelőtt a Kárpát-medence sajátos földrajzi adottságainak köszönhetően - váltott életformát. tovább
Az évszám - 1896 - nemcsak a Feszty-körkép keletkezési idejét, de az osztrák-magyar monarchia fénykorát is idézi. Azt az időszakot, amikor a kapitalizálódó magyar gazdaság látványosan fejlődött. tovább
A kiállítás - mely az urali őshazából kirajzó finn-ugor nyelvcsaládba tartozó népek életéről tudósít - a múzeumi kávézó vitrinjeiben, falain látható. tovább
A szatócsbolt és pékműhely bejárata
A kiskereskedések és péküzletek a lakosság nélkülözhetetlen szükségleteit elégítették ki, ezért hozzátartoztak a falusi, mezővárosi utcaképhez. A szabadtéri gyűjteménybe telepített épület eredetije tápéi parasztház volt. tovább
Egy amerikai magyar kereskedő szerint Szegedet a paprika helyezte Földünk térképére, vagyis a paprika révén vált világszerte ismertté. A paprika közép-amerikai eredetű kultúrnövény. tovább
A XX. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. Ezek a tanyák belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képviseltek. A kiállításon látható tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. tovább
Szentes-dónáti szélmalom
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették. tovább
Boglya-formájú kerek ól
Szentes a XX. század első felében harmincezres népességű dél-alföldi mezőváros volt. 1930-ban lakosságának több mint egyharmada élt tanyákon. A szentesi tanya szemtermelő és állattartó, külterjes gazdaságtípust képvisel. tovább
A bencések által lakott kolostor a vele egybeépült templommal a középkori Magyarország egyik legjelentősebb építménye volt az Alföldön. Világi kegyurai - a Bór-Kalán nemzetség tagjai - jelentős tisztségeket viseltek a királyi udvarban és az egyházban is. tovább
A gazdag leletanyag és az építmények makettjéből felépített kiállítás bemutatja a honfoglaló magyarok történetével kezdődő és Szer mezőváros pusztulásával (1956) végződő hét évszázadot -természetesen a monostor térségére koncentrálva. tovább
Az iskola épülete
A Dél-alföldön az 1840-es években történtek az első lépések a külterületen élők iskoláztatására. Eleinte vándor iparossegédek, obsitos katonák tanították a gyermekeket egy-egy gazdatanya kemencés szobájában az írás, olvasás, számolás tudományára. tovább
Hódmezővásárhely határában a XX. század elején még 66 olvasókör működött. Ezek közé tartozott az 1890 decemberében alapított Pusztafeketehalmi Olvasóegylet épülete. A tanyai olvasóköröket azzal a célkitűzéssel hozták létre, hogy a várostól távol lakóknak művelődési, szórakozási alkalmakat teremtsenek. tovább
A tiszai fafeldolgozást bemutató kiállítás és gátőrház
A Tisza völgye igazi vadvízországnak számított. Ennek ellenére, vagy éppen ezért már az őskorban, majd a népvándorlás korában is lakott volt. A települések főleg az ármentes szinteken jöttek létre, de az ott lakóknak még így is védekezniük kellett a váratlan vizek ellen, töltéseket emeltek. tovább
A keresztény magyar állam megszervezésének 1000 éves évfordulója tiszteletére emelték 2001-ben a magyar megyék a történelmi szoborpanteont az Árpád emlékmű előtt kialakított dísztér körül. tovább
Az útőrház
1890-ben már vicinális vasutak is behálózták az Alföld térségét, de a Duna-Tisza közén egyetlen, a településeket összekötő kiépített állami út sem volt. Ennek a hiánynak a pótlására a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezte 1893-ban állami utak építését. tovább