Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum

A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.

Programok

A fényességes padisah árnyékában – megelevenedő Aranykor

A Magyar Nemzeti Múzeumban életre kel a török hódoltság idejének magyar történelme. Az élő interpretációs programon megelevenedett korabeli személyek és tárlatvezetők kalauzolják végig a látogatókat a három részre szakadt ország mindennapjain: beavatnak a városi élet titkaiba, mesélnek a hadi események küzdelmeiről, bemutatják a korabeli divatot és zenét.

MNM-kiskör-út: Palotanegyedi felfedező séta a múzeum körül

A múzeum programkínálata kiszínesedett. Egyik legfontosabb újításunk – a Múzeum remek térbeli elhelyezkedésének köszönhetően – egy kis pesti, palotanegyedi séta. Várostörténeti és múzeumtörténeti érdekességeket tartalmazó sétáinkra – előzetes egyeztetéssel – osztályok jelentkezését is várjuk.

100/100 – 100 évek 100 percben – Kalandozás a múzeumban pincétől a padlásig

programok

Állandó kiállítások

Kelet és nyugat határán - A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában

„A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában" címmel nyílt és egészült ki a Magyar Nemzeti Múzeum „Kelet és Nyugat határán" című állandó kiállítása. A Kárpát-medence területén feltárt régészeti leleteket bemutató állandó kiállítást teljessé tevő rész megnyitásával Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állandó régészeti kiállítása jött létre.

Maskarában

Régmúlt idők farsangi mulatságai

$Izabella főhercegnő és gyermekei műkedvelő színielőadás szereplőiként dr. Josef Székely bécsi fotográfus felvétele, Pozsony, 1895 körül\r\n$

A 19. század második felében nemesek és polgárok nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői, vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg.

Lapidárium - római kőtár

A kiállítás a múzeum nemzetközileg is számon tartott gazdag gyűjteményéből a legjellemzőbb kőemlék típusokat mutatja be: urnatartó kőedényt, sírköveket, szarkofágokat, kis, templom formájú síremlékek elemeit, isteneknek szentelt fogadalmi oltárokat és építkezéseket megörökítő feliratokat.

Koronázási palást

A palást eredetileg harang alakú, zárt miseruha volt, amelyet később alakítottak át palásttá. A ráhímzett donációs felirat szerint Szent István király (997-1038) és Gizella királyné készíttette és ajándékozta 1031-ben a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak. Alapanyaga rozettamintás bizánci selyem, amelyet csaknem teljesen beborít az aranyszállal hímzett díszítés.

további kiállítások