A kiállítás azoknak a színészeknek a munkásságával foglalkozik, akik az alapítás óta ebben az elismerésben részesültek. Több szempontból vizsgálja a 2000-ben, Schwajda György által alapított Nemzet Színésze kitüntetés szerepét.. A felvetett kérdések arra fókuszálnak, hogyan váltak a cím viselői a kulturális emlékezetünk részévé, és hogyan emlékezik a közönség a színművészekre.

A kiállítás középpontjában a zsidó tér és idő fogalma áll. A tárlat elején és végén látható, két hatalmas „idő- és tér-henger” közel azonos típusú tárgyakon keresztül mutatja be a zsidó naptár (vagyis idő) illetve a diaszpóra kultúrájának (vagyis tér) világát. Mindeközben a kiállítás koncepciója magához a múzeum épületéhez is szervesen kapcsolódik.

A nagy háború alapjaiban változtatta meg a hátországban élők mindennapjait, átalakult a falu társadalma, felborultak a nemi szerepek. A férfiak a szántóföldek után a lövészárkokban találták magukat, a harcok során pedig addig elképzelhetetlenül távoli vidékekre is eljutottak. A kiállítás alapszínei, a szürke és vörös árnyalatai azt az idegenszerűséget és éles váltást ragadják meg gondolati síkon, amelyet a háború alatti években átéltek az emberek.

Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak, azokat 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő, több mint 30 különféle technikával készítette. Legtöbb a viaszlevonatos tojás, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a lehelet finomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata.