2026. augusztus 26. szerda
Izsó
Déri Múzeum - Debrecen
 |
Cím: 4026, Debrecen Déri tér 1.
Telefonszám: (52) 322-207
E-mail: deri@derimuzeum.hu
Nyitva tartás: IX.1.-IV.15.: K-Szo 9-16, IV.16-X.31.: K-V 10-18
|
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
|
Egyéni kombinált belépő felnőtteknek
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
2000 HUF
|
|
|
Egyéni kombinált belépő diákoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
1000 HUF
|
|
|
Egyéni kombinált belépő nyugdíjasoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére)
|
1000 HUF
|
|
|
Kombinált belépő családoknak
(érvényes a MODEM + Déri Múzeum + Debreceni Irodalom Háza megtekintésére, 2 felnőtt + max. 3 gyermek részére)
|
4000 HUF
|
/ család
|
|
Csoportos tárlatvezetés
(Munkácsy-trilógia + MODEM)
|
3000 HUF
|
/ csoport
|
A Szepes anno című régészeti kiállítás egy középkori falu hétköznapjait tárja elénk.
Debrecen déli szélén, a Déli Ipari Parkban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézete hatalmas területen, több mint 25 hektáron koordinált és végzett megelőző régészeti feltárást 2022 és 2024 között. A Nemzeti Múzeum megbízásából a kutatott terület felén, közel 13 hektáron a Déri Múzeum munkatársai végezték az ásatást. A feltárás során a Debrecennel szomszédos, attól délre található és mára már elpusztult középkori Szepes falu maradványai kerültek napvilágra. Szepes már az írott forrásokból is jól ismert, 1235-ös első említése a Váradi Regestrumban található.
Debrecen déli szélén, a Déli Ipari Parkban a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Nemzeti Régészeti Intézete hatalmas területen, több mint 25 hektáron koordinált és végzett megelőző régészeti feltárást 2022 és 2024 között. A Nemzeti Múzeum megbízásából a kutatott terület felén, közel 13 hektáron a Déri Múzeum munkatársai végezték az ásatást. A feltárás során a Debrecennel szomszédos, attól délre található és mára már elpusztult középkori Szepes falu maradványai kerültek napvilágra. Szepes már az írott forrásokból is jól ismert, 1235-ös első említése a Váradi Regestrumban található.
A 14. század közepén már 350 lelkes falut 1594-ben a krími tatárok pusztították el. A hatalmas felületű feltárás egyedülálló lehetőséget nyújtott egy középkori falu településszerkezetének, fejlődésének és mindennapjainak megismerésére. A több mint 2000 lelet alapján egy nagy területű, sűrűn lakott település képe rajzolódik ki. A falu valamikor a 12. század közepén jött létre, évtizedekkel korábban az első írásos említésnél.
A korszakra jellemző, félig földbe mélyített veremházak mellett sikerült feltárni a főzésre, sütésre szolgáló, szabadban álló kemencéket, élelmet tároló gödröket, vermeket, a területeket határoló, csapadékvizet elvezető árkokat és az ivóvizet adó kutakat. A középkor későbbi időszakaiban tovább fejlődő és gazdagodó település fénykorát a 15. században élte. A késő középkori település épületei már a talaj felszíne felé emelkedtek, ám azok nyomait a modern talajművelés nagyrészt már elpusztította, így belőlük csak néhány földbe mélyített pincét és egy cölöpszerkezetes pajta vagy szín maradványait lehetett feltárni.
A korszakra jellemző, félig földbe mélyített veremházak mellett sikerült feltárni a főzésre, sütésre szolgáló, szabadban álló kemencéket, élelmet tároló gödröket, vermeket, a területeket határoló, csapadékvizet elvezető árkokat és az ivóvizet adó kutakat. A középkor későbbi időszakaiban tovább fejlődő és gazdagodó település fénykorát a 15. században élte. A késő középkori település épületei már a talaj felszíne felé emelkedtek, ám azok nyomait a modern talajművelés nagyrészt már elpusztította, így belőlük csak néhány földbe mélyített pincét és egy cölöpszerkezetes pajta vagy szín maradványait lehetett feltárni.
|
|
