Magyar Nemzeti Múzeum

A 19. század második felében nemesek és polgárok nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői, vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg.

Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Háza

Gál András képeit díjazták különböző hazai és nemzetközi szalonokon, tárlatokon. 2018-ban megkapta az Esztergomi Fotográfiai Biennálén a Magyar Fotóművészek Szövetségének díját, de a Debreceni Tavaszi Tárlaton is több alkalommal díjazták alkotásait. Az utóbbi tíz évben 7 önálló kiállítással jelentkezett. Képeit szinte csak analóg kamerával készíti és lehetőség szerint maga laborálja. Ennek megfelelően az alkotások a szürkeskála teljes spektrumát kihasználva, fekete-fehérben mutatják meg a világot, a világát. Saját bevallása szerint, gyakorlatilag állandóan fényképez, amikor nincs nála kamera akkor is, fejben. Szigorúan felosztva két nagy csoportba sorolhatók a képei, az emberek és a természet.

Magyar Nemzeti Múzeum

A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők csaknem teljesen láthatatlanok maradtak. Régészetileg azonban sokszor éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek, mint a férfiak temetkezései.