Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
Balázs János első kiállítása 1971-ben nyílt Salgótarjánban, amire nem ment el, mondván, hogy a képeket már úgyis ismeri. A közönség ezután gyorsan felfigyelt rá, 1972-ben már dokumentumfilmet is készítettek róla, később saját kiadásban megjelentette verseskötetét Füstölgések címmel. A hirtelen jött népszerűség megviselte, életének utolsó éveit ágyhoz kötve, lebénultan töltötte.
Besnyő Éva nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik, amely a társadalmi problémák feltárását és dokumentálását tűzte ki céljául. Második hazájában, Hollandiában viszont az egyik legkeresettebb építészeti fotósként, majd az 1970-es évek nőmozgalmának megörökítőjeként vált ismertté.
Mikor az ember rádöbben arra, hogy népmeséink titkon mennyi információt rejtenek világról, emberekről, életről, akkor megerősödik benne a gondolat, hogy nem szabad veszni hagyni őket.
A múzeumban régészeti, képzőművészeti, néprajzi, természetrajzi, patikatörténeti állandó kiállításokat tekinthetnek meg a látogatók, de az épület folyamatosan kínál változatos témájú időszaki tárlatokat, fogad vándorkiállításokat - akár külföldről is. Az intézmény speciális programokat kínál gyermekeknek ("Kincskeresők" Múzeumi Matinék és nyári tábor), melyek a múzeum állandó és időszaki tárlatainak anyagát dolgozzák fel.