A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
A koronavírus járvány miatt elrendelt vészhelyzetet követően a Laczkó Dezső Múzeum is csatlakozott a „Múzeumozz a szobádból!" országos kezdeményezéshez, és bár zárva vannak a kiállítóhelyek, de munkatársaink a falak mögötti munkát igyekeznek továbbra is láthatóvá tenni és bepillantást engedni a kulisszák mögé.
A Magyar Nemzeti Múzeum a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmából kiállítást rendez az 1920-ban elszakított országrészek kulturális, művészeti kincseinek fotóiból. A tárlat a nemzeti összetartozást is szimbolizáló múzeum kerítésén a járvány miatt csak ősszel valósulhat meg.
„Budapest 75' címmel nyílt új kiállításunk, amely (várhatóan) egy évig lesz nyitva. A színhely és a látogatási idő változatlan, azaz Budapest Főváros Levéltára aulája és első emeleti kiállító terme.
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.