A tárlat érdekessége, hogy csak a virtuális térben létezik, egy program segítségével alakították ki a kiállítóteret és rendezték be azt a múzeum munkatársai: Korompai Balázs, Ősz Attila és Váradi Katalin. A program a szabad barangolás mellett lehetőséget ad vezetett útvonal bejárására is.
Debreceni Művelődési Központ Belvárosi Közösségi Háza
Gál András képeit díjazták különböző hazai és nemzetközi szalonokon, tárlatokon. 2018-ban megkapta az Esztergomi Fotográfiai Biennálén a Magyar Fotóművészek Szövetségének díját, de a Debreceni Tavaszi Tárlaton is több alkalommal díjazták alkotásait. Az utóbbi tíz évben 7 önálló kiállítással jelentkezett. Képeit szinte csak analóg kamerával készíti és lehetőség szerint maga laborálja. Ennek megfelelően az alkotások a szürkeskála teljes spektrumát kihasználva, fekete-fehérben mutatják meg a világot, a világát. Saját bevallása szerint, gyakorlatilag állandóan fényképez, amikor nincs nála kamera akkor is, fejben. Szigorúan felosztva két nagy csoportba sorolhatók a képei, az emberek és a természet.
Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat.
Az intézményt az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A gyűjteményfejlesztés kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére is.