Milyen bábtípusok vannak? Mi az a gapit? Láttak már stucnit? Virtuális kiállításunkat a pécsi Kifordítva. Mesés bábtechnikák című időszaki tárlatunk és az Egy bőröndnyi báb. Papírbábszínházi foglalkoztató című kiadványunk alapján állítottuk össze.
Eötvös Loránd (1848−1919) sokoldalú egyéniség volt: feltaláló, kutató fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főrendházi tag, művelődéspolitikus. Nem utolsósorban pedig korának egyik legnevesebb magyar hegymászója és az amatőr fotózás egyik első művelője is.
Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
A kiállítás Molnár Farkas, az építészként és a pécsi bauhäuslerek egyikeként számon tartott művész-polihisztor életművének képzőművészeti szegmensét kísérli meg bemutatni. Természetesen a teljesség igénye nélkül, viszont koncentrálva az újonnan előkerülő, eddig jórészt ismeretlen művekre. Így minden bizonnyal a képzőművész Molnár Farkas munkásságának mindeddig legtöbb művet felsorakoztató áttekintése jön létre.
Az 1844 és 1851 között épült fehérvárcsurgói Károlyi Kastély Magyarország legszebb, kiemelten védett műemlékei közé tartozik. A kastély körülvevő 50 hektáros angolpark szintén védett: arborétum és botanikus kert. A kastély építője, gróf Károlyi György gróf Széchenyi István legjobb barátja volt. A kastélyt nemcsak nyári vidéki rezidenciának szánta: a kastély építése egybeesett György gróf, valamint Zichy Karolina grófnő esküvőjével.