Élvezze a kijárási korlátozás ideje alatt a Csontváry állomásai címre keresztelt útvonaltippünket és adózzon személyesen is a festő nagysága előtt, ha minden visszatért a régi kerékvágásba!
Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
A kiállításon több mint száz zománcművészeti alkotás, kísérleti darab, makett, rajzi vázlat mellett számos képi, tárgyi és írásos dokumentumot (nem csupán a művészekről, alkotásaikról, a korabeli kiállításokról, hanem a kecskeméti kádgyárról) is bemutatunk – falakon, posztamenseken, vitrinekben, asztali tárlókban, nyomtatott képes-szöveges táblákon, TV-képernyőn – elsősorban a művészek, a leszármazottak, a családok, magángyűjtők, s természetesen a Kecskeméti Katona József Múzeum és a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményei jóvoltából.
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.