A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
Összesen negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériának a Nemzeti Összetartozás napjára készült virtuális kiállítása. A Magyar Tájak című tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékeit, városait, várait láthatjuk a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig.
A Seuso kutatási projekt hivatalos weboldalát a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közösen hozta létre a Seuso-kincs és az általuk közösen koordinált kutatási program széles körű, tudományos ismeretterjesztő bemutatására.
Kalocsa 1000 éves város, érsekségét első királyunk, Szent István alapította. Kalocsa nevének hallatán a legtöbb embernek a paprika mellett a népművészet jut eszébe. A tarka virágú kalocsai hímzés és pingálás messze földön ismert, összemosódott a magyar népművészet fogalmával.
Victor Vasarely szülőhazája fővárosának adományozott gyűjteménye a budapesti Vasarely Múzeum, az óbudai Zichy-kastély melléképületének egyik kétszintes szárnyában kapott helyet. A gondozott, zárt kert, a túloldali kastélyépület látványa, a Fő tér hangulatos régi homlokzatai, felújított bejáratai, díszei, éttermei, aprócska boltjai lebilincselő élményt nyújtanak.