Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
2020-ban a művész születésének 135. és halálának 70. évfordulójára emlékezünk. Kiállításunk középpontjában kevésbé ismert bábművészeti tevékenysége és az 1930-as évek bábos törekvései, kezdeményezései állnak, de néhány művön keresztül felvillantjuk életútját, iparművészeti, grafikai, jelmez- és díszlettervezői munkái közül válogatva.
A visegrádi királyi palotát a 14. századi magyar Anjou uralkodók: I. Károly és I. Lajos emelték székhelyükön, Visegrádon. A Várhegy lábánál, a Dunaparton álló hatalmas palota fényűzően berendezett termeit díszes cserépkályhák fűtötték, az udvarokat és kerteket pompás gótikus csorgókutak ékesítették. A palota mellé a 15. század elején Zsigmond király ferences kolostort építtetett.
Több, a raktár mélyéről előkerült, eddig az állandó kiállításon nem szerepelt alkotás is látható 2016. február 5-étől az Újragondolt Czóbel című kiállításon Szentendrén, ahol a látogatók szó szerint is betekinthetnek egyes múzeumi főművek háta mögé. Néhány most feltárt kép ugyanis eddig egy-egy másik munka hátoldalán átfestve, eltakarva, elrejtve szunnyadt.
Az 1957-ben alapított Magyar Nemzeti Galéria az ország egyik legnagyobb múzeuma, a magyar képzőművészet legnagyobb gyűjteménye. Gyűjtőköre az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortárs művészetig terjed ki.