Az összeállítás fókuszában a zenei műfajok (operett, sanzon, tánczene, katonadal, korai dzsessz, magyar nóta, népzene – kiemelten a Patria sorozatának néhány lemeze –, klasszikus zenei hanganyagok) állnak, de prózai hangdokumentumok (mesék, korai kabarék, klasszikussá vált jelenetek) is helyet kaptak a válogatásban.
A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
2020-ban a művész születésének 135. és halálának 70. évfordulójára emlékezünk. Kiállításunk középpontjában kevésbé ismert bábművészeti tevékenysége és az 1930-as évek bábos törekvései, kezdeményezései állnak, de néhány művön keresztül felvillantjuk életútját, iparművészeti, grafikai, jelmez- és díszlettervezői munkái közül válogatva.
A kiállítás egy olyan, Magyarországon eddig soha nem látott, különleges anyagot tár a közönség elé, amelyre nemrégiben bukkantak a kutatók: a korábban elveszettnek hitt Tiedge János fényképek a londoni Victoria & Albert Múzeum gyűjteményéből kölcsönzéssel érkeznek Budapestre, ehhez kapcsolódik egy, a Néprajzi Múzeumban őrzött másolati sorozat.
A városközpont közelében, a Dózsa György utca 11. szám alatt áll a múzeum műemlék épülete. A reformkorban itt működött a Zempléni Casino Társaság, amely a megye és a város haladó gondolkodású férfiúit gyűjtötte össze. Az épület 1894-1950-ig városházaként szolgált. A múzeum 1990-ben költözött ide.