A koronavírus járvány miatt elrendelt vészhelyzetet követően a Laczkó Dezső Múzeum is csatlakozott a „Múzeumozz a szobádból!" országos kezdeményezéshez, és bár zárva vannak a kiállítóhelyek, de munkatársaink a falak mögötti munkát igyekeznek továbbra is láthatóvá tenni és bepillantást engedni a kulisszák mögé.
A visegrádi királyi palotát a 14. századi magyar Anjou uralkodók: I. Károly és I. Lajos emelték székhelyükön, Visegrádon. A Várhegy lábánál, a Dunaparton álló hatalmas palota fényűzően berendezett termeit díszes cserépkályhák fűtötték, az udvarokat és kerteket pompás gótikus csorgókutak ékesítették. A palota mellé a 15. század elején Zsigmond király ferences kolostort építtetett.
A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
Videotár
Arany Egyszarvú Patika
GALÉRIA
Legfrissebb
Az állatok rehabilitációja: az életminőség...
Az Astra Bábegyüttes 70 évének...
Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, Budapest
Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak, azokat 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő, több mint 30 különféle technikával készítette. Legtöbb a viaszlevonatos tojás, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a lehelet finomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata.
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.