Eseménynaptár
2020. november
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2020.11.27. - 2020.11.27.
Budapest
2020.11.27. - 2021.08.31.
Szombathely
2020.11.26. - 2020.11.26.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.25. - 2020.11.25.
Budapest
2020.11.24. - 2020.11.24.
Budapest
2020.11.22. - 2020.12.31.
Hódmezővásárhely
2020.11.22. - 2021.03.28.
Hódmezővásárhely
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.18. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.16.
Budapest
2020.11.16. - 2020.11.18.
Budapest
2020.11.12. - 2020.11.12.
Tatabánya
2020.11.11. - 2021.01.02.
Budapest
2020.11.10. - 2020.12.18.
Kecskemét
2020.11.10. - 2020.12.10.
Budapest
2020.11.09. - 2021.03.28.
Pécs
2020.11.06. - 2020.12.19.
Dunaújváros
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, halászat, mesterségek, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Csongrád Tisza parti kisváros, neve szláv eredetű, "fekete várat" jelent. A honfoglalás után Ond vezér fia, Ete nemzetsége telepedett meg a korábbi földvárban és környékén.
Csongrádi halász háza
A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak. Ugyancsak itt éltek a tiszai hajósok, hajóépítő ácsok és a kubikosok is, akik földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak.

Az 1960-as években az Országos Műemléki Felügyelőség Csongrád-belsővárosban 17 hagyományos jellegű házat nyilvánított védetté. A skanzenben látható lakóház három osztatú: szoba-konyha-kamra beosztású. A boltíves pitvart és a több évtizede átépített deszka kéményt archív fotók és a visszaemlékezések alapján rekonstruálták.

A szoba az 1910-20-as évek bútorait és lakáselrendezését mutatja. A kamra a lisztesláda, a zsírosbödön, a hordók, szakajtók és a kenyérsütés kellékeinek tárolóhelye volt, valamint ide kerültek télire a halászok eszközei is. Az ólban csak disznót és baromfit tartottak.

A XIX. században számos belsővárosi telken nem volt kút, mert lakóik a Tiszára jártak vízért. Az idős halászok a 20. század közepe tájáig tiszavizet ittak, melyet a konyhában cserépkannákban és korsókban ülepítették, hogy tiszta ivóvizük legyen. Némelyek erre mészkőből vájt vízszűrőt használtak.

A halászház a dél-alföldi, mezővárosi paraszti kultúrának archaikus jellegű, másoknál szegényesebb rétegét példázza.