2020.06.24.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Vissza az Emlékparkba!

2020.05.14.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Potyka, a bőgőshajó... no meg a superek

2020.05.05.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

"Kilendült" paraszti kurázsi - a hagymás zsákok árnyékában

2020.04.30.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Fal állott vagy kőhalom?

2020.04.28.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szegedi madzagvasút

2020.04.27.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Édes álmok - keskeny nyomtávon

2020.04.23.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A soha fel nem épült szeri honfoglalás-emléktemplom

2020.04.21.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Minden férfi zsebében ott lapul egy bicska...

2020.04.15.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Örül a varga, ha kaptafáját kihúzta

2020.04.11.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Trianon és a magyar oktatás 1920-45

2020.04.09.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Az elpusztult szeri monostorrom 1935-ös légifelvételeken

2020.04.04.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (2. rész)

2020.04.03.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (1. rész)

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, halászat, mesterségek, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Csongrád Tisza parti kisváros, neve szláv eredetű, "fekete várat" jelent. A honfoglalás után Ond vezér fia, Ete nemzetsége telepedett meg a korábbi földvárban és környékén.
Csongrádi halász háza
A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak. Ugyancsak itt éltek a tiszai hajósok, hajóépítő ácsok és a kubikosok is, akik földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak.

Az 1960-as években az Országos Műemléki Felügyelőség Csongrád-belsővárosban 17 hagyományos jellegű házat nyilvánított védetté. A skanzenben látható lakóház három osztatú: szoba-konyha-kamra beosztású. A boltíves pitvart és a több évtizede átépített deszka kéményt archív fotók és a visszaemlékezések alapján rekonstruálták.

A szoba az 1910-20-as évek bútorait és lakáselrendezését mutatja. A kamra a lisztesláda, a zsírosbödön, a hordók, szakajtók és a kenyérsütés kellékeinek tárolóhelye volt, valamint ide kerültek télire a halászok eszközei is. Az ólban csak disznót és baromfit tartottak.

A XIX. században számos belsővárosi telken nem volt kút, mert lakóik a Tiszára jártak vízért. Az idős halászok a 20. század közepe tájáig tiszavizet ittak, melyet a konyhában cserépkannákban és korsókban ülepítették, hogy tiszta ivóvizük legyen. Némelyek erre mészkőből vájt vízszűrőt használtak.

A halászház a dél-alföldi, mezővárosi paraszti kultúrának archaikus jellegű, másoknál szegényesebb rétegét példázza.