A Tisza völgye igazi vadvízországnak számított. Ennek ellenére, vagy éppen ezért már az őskorban, majd a népvándorlás korában is lakott volt. A települések főleg az ármentes szinteken jöttek létre, de az ott lakóknak még így is védekezniük kellett a váratlan vizek ellen, töltéseket emeltek.

Makó a hagymatermelés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentette a felemelkedési lehetőséget, különösen a XIX. század végi konjunktúra időszakától.

A szakrális helyek kialakításánál jól nyomon követhető, hogy az építtető közösségek mindig törekedtek arra, hogy az épületegyüttest minél díszesebbé, teljesebbé tegyék. A kálvária és a kápolna együttese jól szolgálta a közösség szakrális igényeit. Kiemelt ünnepi alkalmak voltak a kereszt, kálvária felállításának évfordulói, a nagyböjt pénteki napjai, de leginkább a nagyhét. Gyakran innen indult a nagyszombati feltámadási körmenet, a kápolna fogadta be a szent sírt.

A Puszta Háza az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark környezet- és természetvédelmi oktatóközpontja. Szeretettel várjuk a környezeti és természeti értékek, a környezettudatos életmód, az ökológiai gazdálkodás és az ökoturizmus iránt érdeklődő látogatókat.