Eseménynaptár
2025. december
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
2025.12.07. - 2026.01.06.
Debrecen
2025.12.06. - 2025.12.06.
Veszprém
2025.12.05. - 2025.12.05.
Budapest
2025.12.05. - 2026.08.23.
Budapest
2025.12.04. - 2026.01.04.
Budapest
2025.11.30. - 2025.11.30.
Ópusztaszer
2025.11.29. - 2025.11.29.
Veszprém
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.29. - 2025.11.29.
Kecskemét
2025.11.27. - 2025.11.27.
Kecskemét
2025.11.27. - 2026.05.30.
Pécs
2025.11.26. - 2025.11.26.
Budapest
2025.11.18. - 2025.11.18.
Budapest
2025.11.16. - 2026.02.22.
Veszprém
2025.11.15. - 2026.03.29.
Budapest
2025.11.14. - 2026.02.28.
Dunaújváros
2025.11.14. - 2026.02.28.
Dunaújváros
2025.07.30. - 2025.10.05.
Szeged
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: IV. 1 -X.31.: K-V 10-18

XI.1-III.31.: K-V 10-16
Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne, Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállító- és kirándulóhelye, nemzeti emlékhely. Fő attrakciója a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázoló monumentális Feszty-körkép. A körképnek helyet adó Rotundábantöbb kiállítás is megtekinthető. tovább
Programok
A már hagyományosnak mondható "KerekEmese" levelezős vetélkedősorozat olyan komplex tudáspróba, melyen a gyerekek tárgyi tudása mellett kézügyességük, bátorságuk, kreativitásuk, rendszerszemléletük is megmérettetik. tovább
Állandó kiállítások
Mezőgazdasági gépgyűjtemény
A skanzenben a 20. század első felére jellemző uradalmi gépszínek mintájára épült, új kiállítóhely létesült, amelyben megcsodálható a közel 30 darabból álló mezőgazdasági gépgyűjtemény. Az Emlékparkban már korábban látott, restaurált példányok mellett újak is bekerültek a gyűjteménybe. tovább
Csongrádi halász háza
A halászatnak az utóbbi évtizedekig szerepe volt a csongrádiak életében. A halászok a "Belsőváros"-nak nevezett folyóparti városrészben laktak. Ugyancsak itt éltek a tiszai hajósok, hajóépítő ácsok és a kubikosok is, akik földnélküliek voltak, vagy kevés szőlő- és veteményföldet bírtak. tovább
A községháza a falu igazgatását irányító elöljáróság és a képviselőtestület székháza volt. Rendszerint a falu közepén, a templomhoz közel építették. A szabadtéri gyűjteménybe a Tömörkény községben 1895-96-ban épített községházát telepítették át. tovább
A XX. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. Ezek a tanyák belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képviseltek. A kiállításon látható tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. tovább