A késő reneszánsz és barokk művészet (1550-1800) állandó kiállítása 250 év művészetét tekinti át az 1600 körüli évek Bécsben, Prágában készült manierista alkotásaival kezdődően. A 17. századot hazai egyházi emlékek, fa epitáfiumok, síremlékszobrok, az Árpád-házi szentek magyar ruhás ábrázolásai képviselik, majd ezt követően a tárlat a barokk kor kastélykultúráját idézi fel.

A jelenlegi időszak bezártsága a rengeteg nehézség mellett teret és lehetőséget ad arra is, hogy a megszokott élethelyzeteket újratervezzük, valamint a folyamatosan körülöttünk lévő embereket újra megismerjük. Ennek egyik legszebb terepe a családban lévő erő megtapasztalása. A folyamatos napi rutin leegyszerűsíti a családtagok közötti kapcsolatot. Apró pillanatok, gyorsan elhangzó mondatok mellett megyünk el, amelyekre már nem is figyelünk oda. A koronavírus okozta zárás azonban akaratlanul is egymás felé fordítja az embereket, családtagokat. A pillanatok megmaradnak, a mondatok szöveggé formálódnak.

A magyarországi szárnyasoltárok, táblaképek és faszobrok legnagyobb múzeumi együttesét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A D épület földszintjének kiállítása e gyűjtemény 1300 és 1500 közé keltezhető műtárgyait – alapvetően az időrendet és a stílus változását követve – mutatja be, de figyelmet fordít a tárgyak készítésének és használatának eredeti helyére is.

A Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum Digitális Múzeum programja bemutatja a Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás virtuális kiállítóterét.