A kiállítás célja bemutatni a Dél-Alföld népi faragó- és díszítőművészetének hagyományait, különös tekintettel a pásztorkultúra tárgyaira és díszítővilágára. A látogatók nemcsak a faragás esztétikai értékeivel ismerkedhetnek meg, hanem bepillantást nyerhetnek az alföldi gazdasági és társadalmi életformákba is, amelyeknek sajátos lenyomatai a kiállított tárgyakban elevenednek meg.

A tárlat középpontjában az alföldi pásztorkultúra áll: a rideg állattartás és a szabad pusztai életforma nemcsak a mindennapi eszközök formáját, hanem azok díszítettségét is meghatározta. Só- és bicskatartók, pásztorbotok, kulacsok, tükrösök, dohányzacskótartók és egyéb faragott használati tárgyak révén kirajzolódik a 19–20. század fordulójának alföldi pásztorvilága.

A faragópásztorok nemcsak a díszített tárgyak sokféleségekkel tűntek ki, hanem az alkalmazott díszítési eljárások (domború faragás, fém-, szaru- és csontintarzia, karcolás, spanyolozás, vésés) változatosságával is. A kiállításon megjelennek azok a rokonmesterségek is, amelyek közvetve vagy közvetlenül hozzájárultak a térség faragókultúrájához – például az ács, az asztalos, a bognár, a kádár, a hajóács (super) és a faragómolnár. E mesterségek díszítőszerepe – legyen szó házépítésről, kocsigyártásról vagy bútordíszítésről – mind szerves részei az Alföld tárgyi világának.

A kiállítás hangsúlyt fektet a különböző díszítőtechnikák sokféleségének a bemutatására. A különféle fafajokat (pl. hárs, nyár, szil, dió, tölgy) falapminták segítenek megismerni és megérteni: miért bizonyulnak egyes fafajok alkalmasabbnak a megmunkálására, mint mások. Időszaki kiállításunk kapcsolódik a legelők és a pásztorok nemzetközi éve alkalmából idehaza és külföldön rendezett eseményekhez.