Hetvenéves fennállását ünnepli a 20. századi magyar bábművészet kiemelkedő társulata, az Astra Bábegyüttes. A Vízvári László piarista paptanár vezette együttes témaválasztásaiban és bábtechnikai megoldásaiban is újítónak számított: a marionett és az árnyjáték kísérleti műhelyeként országos és nemzetközi elismertségre tettek szert.

1968-ban szerepeltek a Ki mit tud? című tehetségkutató tévéműsorban, s később ők keltették életre a Süsü, a sárkány szereplőit. A tárlatot az Astra Bábegyüttes hagyományait továbbvivő Maszk Bábszínház harmincéves munkásságát összegző kiállítás teszi teljessé. Az érdeklődők a kiállított bábokon keresztül fedezhetik fel a bibliai történetek, a komolyzenei művek, a szépirodalmi alkotások, a népmesék, a legendák és a cirkusz világát. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az Astra Bábegyüttes, a Maszk Báb- és Ifjúsági Színház közös kiállítása 2024. június 18-án 17:00 nyílik a Pesti Vigadóban.

A csoport 1954-ben alakult Aurora Bábegyüttes néven. Az alapítók, Vízvári László, Koós Iván és Balogh Beatrix művészi felfogása határozta meg az előadásokat: A fából faragott királyfi, a Philemon és Baucis című darabjaikban a képzőművészet, a zene és a mozgás egységét keresték. Látásmódjuk, témaválasztásuk és technikai megoldásaik újítónak számítottak. Színes árnyjáték-technikájukat számos társulat átvette. Az együttes 1959-ben saját műhelyt kapott a Csalogány utcában, ez bázisukká vált és fennállásuk hetven éve alatt a folytonosságot jelenthette.

A csoport 1962-től Astra Bábegyüttes néven folytatta működését. Az új tagok között volt Ősz Szabó Antónia, aki Koós Iván mellett A bűvészinas, a Gyerekjátékok vagy a Don Quijote című előadásokat tervezte. Az együttest szélesebb körben az 1968-as Ki mit tud? televíziós vetélkedő tette ismertté. Zenés előadásaikkal, cirkuszi etűdjeikkel rendszeresen szerepeltek külföldi fesztiválokon, ahol díjakat nyertek. Közkedvelt televíziós műsorok és bábfilmek munkálataiban vettek részt, többek között ők keltették életre a Süsü, a sárkány és Süsüke, a sárkánygyerek szereplőit. A bábjátékos oktatásban is feladatokat vállaltak: diasorozattal népszerűsítették a bábkészítést, tanfolyamokat tartottak.

A bábszínházak között az Astra társulata mindvégig megtartotta amatőr státuszát. 1967-től a pesterzsébeti Csili Művelődési Otthon a fenntartójuk. Vízvári László 2003-ban bekövetkezett halála után a Piarista Rend támogatásával őrzik, gondozzák a hagyatékot.

Bűvészinasok című kiállításunk Vízvári László és alkotótársai, tanítványai életműve előtt tiszteleg. Vízvári mindent tudott a bábokról: a mechanikájukról, elkészítésük különféle módozatairól, a bábmozgatásról, a dramaturgiáról, a látványról.

Az Astra-tárlatot a Maszk Báb- és Ifjúsági Színház harmincéves munkásságát összegző kiállítás teszi teljessé. A Maszk Bábszínház alapítója, Havas Zsolt bábszínész/rendező az Astra tagjaként ismerkedett meg a bábkészítés alapfogásaival. Vízvári László meghatározó művészi elveit az egykori társakkal együtt ő viszi tovább.

Repertoárjukkal a népmesei feldolgozások és irodalmi adaptációk mellett a magyar történelem nagy eseményeivel ismertetik meg nézőiket. Bábjáték-sorozatuk a magyar várak alig ismert regéit dolgozza föl. Bérletes előadásaikkal gyakran szerepelnek az ország művelődési intézményeiben, fesztiválok rendszeres fellépői.

Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, az Astra Bábegyüttes, a Maszk Báb- és Ifjúsági Színház közös kiállítása a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával jött létre. Az Astra Bábegyüttes kiállítását Lovas Lilla és Simándi Katalin rendezték. Külön köszönet Somogyi Zsoltnak. Az Astra Bábegyüttes kiállítását Fecsó Andrea tervezte. A Maszk Báb- és Ifjúsági Színház kiállítását Krain-Havas Edina és Havas Zsolt rendezte.