A késő reneszánsz és barokk művészet (1550-1800) állandó kiállítása 250 év művészetét tekinti át az 1600 körüli évek Bécsben, Prágában készült manierista alkotásaival kezdődően. A 17. századot hazai egyházi emlékek, fa epitáfiumok, síremlékszobrok, az Árpád-házi szentek magyar ruhás ábrázolásai képviselik, majd ezt követően a tárlat a barokk kor kastélykultúráját idézi fel.

A következő hetekben a múzeum szakmai blogján minden héten új tartalommal találkozhatnak – a háttérben zajló aktuális projektekről, kiállításokról, valamint munkatársaink kutatásairól – változatos témakörökben.

A késő középkori faszobrok és táblaképek földszinti kiállítása az első emeleten, a királyi palota egykori tróntermében és a hozzá kapcsolódó két melléktérben folytatódik. Itt összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyasoltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel egyetemben.

A magyarországi szárnyasoltárok, táblaképek és faszobrok legnagyobb múzeumi együttesét a Magyar Nemzeti Galéria őrzi. A D épület földszintjének kiállítása e gyűjtemény 1300 és 1500 közé keltezhető műtárgyait – alapvetően az időrendet és a stílus változását követve – mutatja be, de figyelmet fordít a tárgyak készítésének és használatának eredeti helyére is.