A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 2019. december 9-én megnyíló időszaki kiállítással a sokak számára talán kevésbé ismert újkőkori világába szeretnénk betekintést nyújtani a főváros körzetében eddig napvilágra került eredmények bemutatásával.

Az ókori tudomány folyamatosan fejlődött, technikai szempontból azonban a Kr. e. 3. század és a Kr. u. 1. század különösen termékeny időszak volt. Ekkor rengeteg innovatív ötlet született, szinte egy technikai forradalom zajlott le.

Százötven éve született Helbing Ferenc, a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika egyik legkiválóbb hazai művelője. Helbing a dekoratív nyomtatványok szinte minden műfajában alkotott. Bámulatos karriert futott be: nyomdászinasként kezdte pályáját, az 1900-as évek elején lett belőle elismert, megbecsült tervezőgrafikus.

A hagyományos fémművesség emlékeiből ad ízelítőt a kiállítás, az egykori Vas megyei aranymosástól a vándorköszörűsök és drótosok munkáján át a vashámorok működéséig.

Liszt Ferenc életének utolsó éveiben is élénk társasági életet élt, budapesti tartózkodása alatt egyházi személyek, művészek és zeneakadémiai tanártársai rendszeresen látogatták Sugár úti otthonában. Ezek a találkozások meghatározták az első magyar felsőfokú zenei intézmény korai időszakának működését.

A Képtárban, Benjamin Block Eszterházy Pálról készült festményéhez Eszterházy „Fényes" Miklós ezüst tallérja kerül a portré terembe. Munkácsy Mihály „Búsuló betyárjához" Rónay Attila iparművész 2004-es tombak plakettje társul.

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett.

Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll.

November 25. a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emléknapja. A Janus Pannonius Múzeum a pécsi Vasváry-házban (Király u. 19.) a „Málenkij robot – 75” című kamara-kiállítás megrendezésével tiszteleg az elhurcoltak és minden érintett emléke előtt. A tervezett programok (nyilvános kiállítás megnyitó, emlékműsor, könyvbemutató, filmvetítés) a járványügyi helyzet miatt elmaradnak, de a JPM a kiállításról online tartalmakat tesz közzé.