A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét.

Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan – csak néhány név azon világhírű képzőművészek közül, akiknek alkotásait megcsodálhatjuk majd az Arczok és láthatárok – 19. századi magyar festészet a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből című, a pécsi Modern Magyar Képtárban megtekinthető tárlaton.

A 20. század elejéig egy gyermek világrahozatala nagy veszélyeket rejtett magában. Az asszonyok otthon szültek, a vajúdás és a szülés során többnyire csak a bába tudására számíthattak, akik kezdetben az idősebb, tapasztalt asszonyoktól, a gyógyító papoktól vagy az orvostól tanulták meg szakmájuk fogásait.

A tárlaton a Soó-fotóhagyaték Egyiptomban készített felvételeiből azokat mutatja be a múzeum, amelyek leglátványosabban ábrázolják Soó Rezső útjának céljait, szakmai eredményeit, az ország egyedülálló természeti és kulturális értékeit.

A Bibliamúzeum kiállítóterében – 20. századi magyar képzőművészek munkái között – számos festőnő alkotását csodálhattuk már meg, novembertől azonban kimondottan a női képzőművészek kerülnek a figyelem középpontjába.

A "Gyöngyhajú lány" címet viselő művelődés- és rocktörténeti tárlat felidézi az együttes fontos pillanatait az 1962-es alakulástól egészen napjainkig, ugyanakkor képet nyújt a 20. század második felének Magyarországáról is.

Kik és hogyan főztek sört Magyarországon? Miért Kőbánya vált a magyar sörgyártás fellegvárává? Bor- vagy sörivó a magyar? Polgári vagy munkásital a sör? Ilyen kérdésekkel foglalkozik legújabb kiállításunk, melyen a hazai sörfőzés és -fogyasztás történetét mutatjuk be.