A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 2019. december 9-én megnyíló időszaki kiállítással a sokak számára talán kevésbé ismert újkőkori világába szeretnénk betekintést nyújtani a főváros körzetében eddig napvilágra került eredmények bemutatásával.

A Képtárban, Benjamin Block Eszterházy Pálról készült festményéhez Eszterházy „Fényes" Miklós ezüst tallérja kerül a portré terembe. Munkácsy Mihály „Búsuló betyárjához" Rónay Attila iparművész 2004-es tombak plakettje társul.

Az első világháború és az azt lezáró békerendszer részeként a trianoni béke súlyosan érintette Magyarországot. Elveszítette területének csaknem kétharmadát és lakosságának nagy részét. Mindez jelentős nyomot hagyott a magyar társadalom életében, amely nem tudott megbékélni a veszteségekkel...

Az indián, mint metafora, életalakító tényező, gyerekkori emlék nemzedékek sorát kötötte össze, míg azonban korábban generációk nőttek fel indián regényeket olvasva, ez a nyelvben megőrzött hagyomány mára szinte teljesen elenyészett.

A Déri Múzeum régészeti kiállítása egy olyan korszakot mutat be , amely valóban fordulópont volt az evolúció során. Az ember ekkor élt – talán utoljára – valódi egységben a természettel, s ezután kezdte durván átalakítani azt. Mondhatjuk, hogy a mezolitikum lehetett az utolsó olyan időszak, amikor az ember a természet részeként, a környezetet csak minimálisan befolyásolva élt, fenntartva ezzel az ökológiai egyensúlyt.

Sisi, a „magyarok királynéja” életéről látható kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A tárlat célja, hogy bemutassa Erzsébet királyné életének mindennapjait, legfontosabb eseményeit, szereplőit és halálának körülményeit is. A tárlaton látható az az eredeti ruhaderék is, melyben meggyilkolták a Genfi-tó partján 1898-ban.

Több nemzedék emlékszik a legendás figyelmeztetésre: „Vigyázat, csalok!”. Gács Rezső (1911-1987), avagy sokkal ismertebb művésznevén Rodolfo legendássá vált mondatával a figyelemfelkeltésen túl arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy minden csak illúzió.

Szentiványi Tibor neves informatikus, játékkutató és játékgyűjtő volt. Villamosmérnöki diplomája megszerzését követően, 1958-tól az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjánál helyezkedett el, ahol részt vett az első magyar elektronikus, Neumann-elvű számítógép, az M-3 építésében.