A kiállított fotók különlegessége, hogy a fotográfus üvegnegatívra készített képeit Shah Timornak, a múzeum fotósának köszönhetően rendkívül jó minőségben sikerült digitalizálni, így a fotók bepillantást engednek Salgótarján 20. század eleji életébe.

A hagyományos fémművesség emlékeiből ad ízelítőt a kiállítás, az egykori Vas megyei aranymosástól a vándorköszörűsök és drótosok munkáján át a vashámorok működéséig.

Az installáció is különleges: a rovarokat nemcsak a rovardobozokban, hanem egyes élőhelyekre is utalva a természetes környezetében is megcsodálhatjuk. Az ismeretanyagot interaktív játékok teszik szórakoztatóvá.

Liszt Ferenc életének utolsó éveiben is élénk társasági életet élt, budapesti tartózkodása alatt egyházi személyek, művészek és zeneakadémiai tanártársai rendszeresen látogatták Sugár úti otthonában. Ezek a találkozások meghatározták az első magyar felsőfokú zenei intézmény korai időszakának működését.

A Képtárban, Benjamin Block Eszterházy Pálról készült festményéhez Eszterházy „Fényes" Miklós ezüst tallérja kerül a portré terembe. Munkácsy Mihály „Búsuló betyárjához" Rónay Attila iparművész 2004-es tombak plakettje társul.

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett.

Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll.