A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét.

„Bizony mindenki fél attól, hogy borzalmas ráolvasásokkal megátkozzák” - írta idősebb Plinius, közel kétezer éve. Azt, hogy a rómaiak Pannoniában sem voltak biztonságban a gonosz varázslatoktól, mi sem bizonyítja jobban, mint három, a közelmúltban, Óbudán megtalált, ólomlapra karcolt és sírok között elásott átokszöveg.

A különleges anyagban látható ausztrál vérbosszú cipőtől a japán getáig, indiai faszandáltól a gyöngyös hanti női cipőig, sziú mokaszintól a kalocsai mester által készített rózsás női cipőn át a kínai lótuszcipőig közel háromszáz pár izgalmas lábbeli.

Páratlanok címmel nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A címadás oka az, hogy az ikonikus szegedi papucsok páratlannak készültek: két ugyanolyan papucsot vásárolt meg a menyecske, majd hordás közben derült ki, melyikből lesz a bal lábas, melyikből a jobb lábas papucs.

Különleges, misztikus világba enged betekintést a Janus Pannonius Múzeum új időszakos tárlata, amely az évad legnagyobb szenzációjának ígérkezik.

A Rákosi-rendszer idején állami nyomásra bezárták a Sárospataki és Pápai Theológiai Akadémiát. A diákok, akiknek Debrecenben kellett folytatni tanulmányaikat, ebbe nem törődtek bele, csónakba ülve, titokban visszaszöktek Patakra. Közülük többen súlyos árat fizettek ezért. A sárospataki „exodus" csak egy azok közül a történetek közül, amelyek a 20. században protestáns életutakat törtek ketté.

Ahogy a polgári rétegekben növekedett az igény, hogy neves művészek eredeti képeit birtokolják, úgy növekedett az igény a nyomdagrafikai művek iránt, mely a művészek számára további lehetőséget nyitott műveik terjesztésére, és további megélhetési forrást is biztosított.