A Tisza völgye igazi vadvízországnak számított. Ennek ellenére, vagy éppen ezért már az őskorban, majd a népvándorlás korában is lakott volt. A települések főleg az ármentes szinteken jöttek létre, de az ott lakóknak még így is védekezniük kellett a váratlan vizek ellen, töltéseket emeltek.

Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.

Már gyermekkorunktól izgatja mindannyiunk fantáziáját a jurtáikkal, nyájaikkal vándorló, vitéz és rettenthetetlen ősmagyarok romantikus képe, amit Feszty Árpád és társai nagy kifejezőerővel örökítettek meg a körképen. Mi mindebből a néhol szikárabb, néhol viszont számunkra már tényszerűségében is mesés valóság? Hogy festhetett egy nomád honfoglaló tábor a valóságban?

Az épületben nem csak időszaki kiállítások tekinthetőek meg, hanem a Szeri Kávézó, konferenciaterem, 3D mozi, Hungarikum tárház és mosdó is megtalálható.