Munkácsy Mihály születésének 175. évfordulója alkalmából másodízben üdvözölhetjük városunkban a Pákh Imre gyűjteményéből és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum gyűjteményéből összeállított tárlatot, mellyel a 175 éve született festőóriás előtt tiszteleg múzeumunk.

Az ünnep, ahogyan a farsang is, kitüntetett időszak, különleges jelentőséggel bíró időtartam, melynek lényege az újraéledésben rejlik. A mohácsi busójárás története során különböző változásokon ment keresztül, és már 10 éve, hogy az emberiség szellemi kulturális örökségének része. De vajon mitől marad egy szokás folyamatosan élő?

1849-ben fél évig Debrecen volt a nemzet fővárosa. Az események első programjaként – a Nemzeti Múzeum jóvoltából – Debrecenbe érkezett a magyar Szent Korona hiteles másolata, amely a Déri Múzeum kupolatermében lesz látható egy héten át. A múzeum új, „A másik főváros – Kossuth és Debrecen 1849” című időszaki kiállításának másik fontos darabja Kossuth Lajos 1849. január 6-án kiadott debreceni kiáltványának eredeti példánya.

Az IPARTERV 50+ című csoportos tárlat az 1968-as és 1969-es Iparterven kiállító művészek legújabb munkáiból, ill. a már lezárt életművek legutóbbi szakaszából nyújt válogatást. Emellett pedig a rendszerváltás utáni generációk reflexiói számára is megnyitjuk a teret a jelenkori művészet azon alkotásait bemutatva, amelyek az Iparterven szereplő művészek egyes műveire és általánosságban a magyar neoavantgárdra reflektálnak.

A 20. század elejéig egy gyermek világrahozatala nagy veszélyeket rejtett magában. Az asszonyok otthon szültek, a vajúdás és a szülés során többnyire csak a bába tudására számíthattak, akik kezdetben az idősebb, tapasztalt asszonyoktól, a gyógyító papoktól vagy az orvostól tanulták meg szakmájuk fogásait.

A tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket.