A mexikóvárosi Museo Dolores Olmedo, valamint más jelentős mexikói gyűjtemények jóvoltából több mint harminc festmény és grafika érkezik Budapestre. A válogatás betekintést enged Frida Kahlo szuggesztív, ám testi és lelki gyötrelmekkel teli belső világába, valamint az általa megélt és újrateremtett, mitikus valóságba.

A főváros egyik legpatinásabb szállodája századik születésnapját ünnepli. Az alapokat még a béke éveiben ásták ki, de a falat már az első világháború közepette rakták.

A dinó robotok már a múzeum előtt várják az érdeklődőket: olyan nagyméretűek a kinti növényevő dinók, hogy nem fértek volna be a múzeumba, ezért helyezték el őket a Móra-parkban és a múzeum lépcsőjén. Az épületen belül is több mozgó, hangot adó dinóval találkozhatunk: a legnépszerűbb kétségtelenül a T-Rex, mely óriási méretével tölti be a múzeum egyik kiállítóterét. A dinoszaurusz-modellek között látható két olyan is, melyek szerepeltek a Jurassic Park első, illetve második részében.

56 évesen jött a lehetőség, amikor az Afrikai Magyar Egyesület önkéntes orvosokat keresett egy kongói menekülttáborba. Eljött az én időm! Azóta hatszor jártam önkéntes orvosként Afrikában.

A történelmen érdemes rágódni, Rómáén meg aztán hatványozottan. E gazdag és tanulságoktól sem mentes ismeretanyagból tíz történetet mutat be a kiállítás. Hogy még érdekesebb legyen a játék, minden Tiberis-parti eseményhez egy másik, párhuzamosan zajló történet társul arról a területről, amelyet ma Budapest néven ismerünk és szeretünk. Húsz jó ok arra, hogy egy kicsit töprengjünk a történelmen.

Miért éppen Csehov? A magyar színpadra igen hamar eljutottak Csehov darabjai, és az első, nem túl sikeres hazai bemutató óta minden nemzedék színre viszi az orosz drámaíró műveit. Az OSZMI Színházi Adattára 1945-től napjainkig 328 Csehov-előadást tart számon, és ezekbe nem tartoznak bele az adaptációk és átiratok.