2020.06.24.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Vissza az Emlékparkba!

2020.05.14.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Potyka, a bőgőshajó... no meg a superek

2020.05.05.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

"Kilendült" paraszti kurázsi - a hagymás zsákok árnyékában

2020.04.30.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Fal állott vagy kőhalom?

2020.04.28.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szegedi madzagvasút

2020.04.27.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Édes álmok - keskeny nyomtávon

2020.04.23.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A soha fel nem épült szeri honfoglalás-emléktemplom

2020.04.21.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Minden férfi zsebében ott lapul egy bicska...

2020.04.15.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Örül a varga, ha kaptafáját kihúzta

2020.04.11.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Trianon és a magyar oktatás 1920-45

2020.04.09.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Az elpusztult szeri monostorrom 1935-ös légifelvételeken

2020.04.04.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (2. rész)

2020.04.03.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (1. rész)

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, gazdaság, hungarikumok, makói hagyma, mezőgazdaság, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, növénytermesztés
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Makó a hagymatermelés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentette a felemelkedési lehetőséget, különösen a XIX. század végi konjunktúra időszakától.

A vakolatdíszes házhomlokzat, a kitéglázott folyosó és udvar, a házberendezés a hagymatermelők polgárosodó életmódját fejezi ki.

A folyosóról a konyhába lépünk, onnan nyílik a nagyház (utcai szoba) és a kisház (belső szoba). A ház háromnemzedékes család környezetét mutatja be, ahol a szülők együtt élnek fiuk családjával. Az utcára néző szoba berendezésén látható, hogy a feltörekvő hagymások a polgári ízlést, életformát utánozták, de szükségük volt még a szobában a kemencére, amely fölött a nádrácson télen a dughagymát tartották. A hátsó szoba XIX. századi, kék festésű bútorai az idős nemzedék tradicionális mikrokörnyezetét idézik. Jellegzetes bútordarab a karfás, festett "gondolkodószék", amelybe kizárólag a családfő, vagyis a legidősebb férfi ülhetett.

A házban két kamra van: az éléskamra és a "gyökeres kamra". Utóbbiban tartották telente a homokba rakott zöldségfélét. A folyosó végén lévő kiskonyhában főztek, étkeztek és pihentek meg, miután a család a mezei munkából hazaért.

A lakóház hátsó végén épült a ló- és tehénistálló. A mögötte lévő színben a gazdaság más munkaeszközeit tartották. A házzal szemben épült a gabonatartó hambár és a csöves kukorica tárolására szolgáló kotárka. Az udvar elején a tulajdonos füstölőt és a gémeskút mellé betonozott "gyökérmosót" építtetett.