Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.14. - 2019.12.14.
Dunaújváros
2019.12.13. - 2019.12.13.
Dunaújváros
2019.12.13. - 2020.03.21.
Budapest
2019.12.10. - 2019.12.10.
Budapest
2019.12.09. - 2020.10.31.
Budapest
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: III.22-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.21.: K-V 10-16
Előjegyzés a Feszty-körképre, a múzeumpedagógiai foglalkozásokra és idegenvezetésre: telefonon: +36 62 275 133, +36 62 275 257, +36 30 982 3117 (mellék: 103, 104, munkanapokon 08.00-16.00 óráig), fax: +36 62 275 007, info@opusztaszer.hu
állandó kiállítás, gazdaság, hungarikumok, makói hagyma, mezőgazdaság, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, növénytermesztés
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Makó a hagymatermelés révén vált ismertté idehaza és külföldön. A dél-alföldi mezőváros kisparasztjainak és zselléreinek a hagyma termesztése jelentette a felemelkedési lehetőséget, különösen a XIX. század végi konjunktúra időszakától.

A vakolatdíszes házhomlokzat, a kitéglázott folyosó és udvar, a házberendezés a hagymatermelők polgárosodó életmódját fejezi ki.

A folyosóról a konyhába lépünk, onnan nyílik a nagyház (utcai szoba) és a kisház (belső szoba). A ház háromnemzedékes család környezetét mutatja be, ahol a szülők együtt élnek fiuk családjával. Az utcára néző szoba berendezésén látható, hogy a feltörekvő hagymások a polgári ízlést, életformát utánozták, de szükségük volt még a szobában a kemencére, amely fölött a nádrácson télen a dughagymát tartották. A hátsó szoba XIX. századi, kék festésű bútorai az idős nemzedék tradicionális mikrokörnyezetét idézik. Jellegzetes bútordarab a karfás, festett "gondolkodószék", amelybe kizárólag a családfő, vagyis a legidősebb férfi ülhetett.

A házban két kamra van: az éléskamra és a "gyökeres kamra". Utóbbiban tartották telente a homokba rakott zöldségfélét. A folyosó végén lévő kiskonyhában főztek, étkeztek és pihentek meg, miután a család a mezei munkából hazaért.

A lakóház hátsó végén épült a ló- és tehénistálló. A mögötte lévő színben a gazdaság más munkaeszközeit tartották. A házzal szemben épült a gabonatartó hambár és a csöves kukorica tárolására szolgáló kotárka. Az udvar elején a tulajdonos füstölőt és a gémeskút mellé betonozott "gyökérmosót" építtetett.