2020.06.24.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Vissza az Emlékparkba!

2020.05.14.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Potyka, a bőgőshajó... no meg a superek

2020.05.05.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

"Kilendült" paraszti kurázsi - a hagymás zsákok árnyékában

2020.04.30.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Fal állott vagy kőhalom?

2020.04.28.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szegedi madzagvasút

2020.04.27.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Édes álmok - keskeny nyomtávon

2020.04.23.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A soha fel nem épült szeri honfoglalás-emléktemplom

2020.04.21.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Minden férfi zsebében ott lapul egy bicska...

2020.04.15.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Örül a varga, ha kaptafáját kihúzta

2020.04.11.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Trianon és a magyar oktatás 1920-45

2020.04.09.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Az elpusztult szeri monostorrom 1935-ös légifelvételeken

2020.04.04.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (2. rész)

2020.04.03.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (1. rész)

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, gazdaság, kereskedelem- és vendéglátóipar-történet, műhely, szolgáltatás, történet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A kiskereskedések és péküzletek a lakosság nélkülözhetetlen szükségleteit elégítették ki, ezért hozzátartoztak a falusi, mezővárosi utcaképhez. A szabadtéri gyűjteménybe telepített épület eredetije tápéi parasztház volt. Az 1910-es években egy zsidó család vásárolta meg és az utcai szobát átalakítva szatócsüzletet nyitott belőle.
A szatócsbolt és pékműhely bejárata
1939-ben az új tulajdonos pékséggel bővítette a kereskedést. A pékműhelyben két segéddel dolgozott és a szatócsboltban felesége árult. Az üzletben a fal melletti nagy polcokon konyhaedények és eszközök sorakoztak, fiókos szekrényekben voltak a fűszerek, a liszt, a köles, a cukor és más élelmiszerek. A szatócs árult mezőgazdasági eszközöket is (ásó, kapa, gereblye), meszelőt, ecsetet, szappant, a hátsó helyiségben tárolt hordóból pedig petróleumot és kocsikenőcsöt. Mindezektől a boltot sajátos, mással össze nem téveszthető szag járta át.
Minden szatócs kialakította a maga vevőkörét. A vevők érdekében minél többféle árucikket tartottak és a rászorulóknak hitelt adtak.

Az épület hátsó, udvarra nyíló részében van a pékműhely, a dagasztó helyiséggel és a sütőkemencével. Az öt méter hosszú, deszkabélésű nagyteknőben kézzel dagasztották a kenyértésztát. A sütőben, a polcokon kerek szakajtók és hosszúkás veknis kosarak sorakoztak.

Az üzlet és a pékség közötti lakás a dél-alföldi falusi kiskereskedők 1940-es évekre jellemző, kispolgári jellegű házkultúráját állítja elénk.