Eseménynaptár
2020. szeptember
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
2020.09.24. - 2020.09.24.
Budapest
2020.09.24. - 2020.09.24.
Budapest
2020.09.24. - 2020.09.24.
Kápolnásnyék
2020.09.24. - 2020.09.24.
Debrecen
2020.09.24. - 2021.09.30.
Budapest
2020.09.24. - 2020.10.22.
Budapest
2020.09.24. - 2020.12.31.
Kaposvár
2020.09.23. - 2020.09.23.
Budapest
2020.09.23. - 2020.10.24.
Budapest
2020.09.22. - 2020.09.22.
Dunaújváros
2020.09.22. - 2020.10.22.
Kecskemét
2020.09.21. - 2020.09.21.
Budapest
2020.09.21. - 2020.09.21.
Balassagyarmat
2020.09.20. - 2020.09.20.
Pécs
2020.09.20. - 2020.09.20.
Veszprém
2020.09.19. - 2021.07.15.
Pécs
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.16. - 2020.10.24.
Budapest
2020.09.16. - 2020.12.13.
Hódmezővásárhely
2020.09.15. - 2021.11.01.
Szombathely
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: IV. 1 -X.31.: K-V 10-18

XI.1-III.31.: K-V 10-16
állandó kiállítás, építészet, népi lakáskultúra, népművészet, néprajz, történelem, Újkor, XX. század
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A XX. század első felében városaink közül Szegednek volt legnagyobb tanyai népessége: 1930-ban tízezer tanyán több mint 45 ezer ember élt. Ezek a tanyák belterjesen gazdálkodó, 10-15 holdas homoki kisparaszt gazdaságot képviseltek. A kiállításon látható tanyatelek, az épületek jellege és elhelyezése a XIX. és XX. század fordulójára jellemző. A lakóház: szoba-konyha-szoba-kamra tagolású.

Először a pitvarba lépünk. A bolthajtáson észak-magyarországi manufaktúrákban készült kéménycserép tányérok láthatók. A kémény alatt, a kemence szája (fűtőnyílása) előtti nyílt tűzhelyen cserépfazékban vagy öntöttvas edényben főztek.

A pitvarból jobbra nyílik a "nagyház,", balra a "kisház". Olyan tanyai család életterét mutatjuk be, ahol a fiatalabb és idősebb generáció együtt él.

A nagyházban a kemencével átellenben a sarokpad és az asztal mögötti falon szentképek, szentelt gyertyák függnek, innen származik e szögletnek "szentsarok" elnevezése. A másik sarokban a fiókos sublót állt. Ebben tartották a fehérneműt, az öltözeteket; tetejére a szakrális emléktárgyakat, findzsákat, levesestálakat helyezték.

A házzal szemben épült az istálló és a kocsiszín. A színben a földművelés eszközeit helyezték el. Itt látható a lóvontatású paprikaőrlő is. Ősszel a nádtetős paprikaszín alatt szikkadtak a fölfűzött paprikafüzérek.

A szegedi tanya a hatalmas határban virágzó szőlő-, gyümölcs- és paprikakultúrát teremtő parasztság életének olyan korszakát idézi, amely már történelemmé vált.