2020.06.24.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Vissza az Emlékparkba!

2020.05.14.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Potyka, a bőgőshajó... no meg a superek

2020.05.05.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

"Kilendült" paraszti kurázsi - a hagymás zsákok árnyékában

2020.04.30.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Fal állott vagy kőhalom?

2020.04.28.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szegedi madzagvasút

2020.04.27.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Édes álmok - keskeny nyomtávon

2020.04.23.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A soha fel nem épült szeri honfoglalás-emléktemplom

2020.04.21.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Minden férfi zsebében ott lapul egy bicska...

2020.04.15.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Örül a varga, ha kaptafáját kihúzta

2020.04.11.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Trianon és a magyar oktatás 1920-45

2020.04.09.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

Az elpusztult szeri monostorrom 1935-ös légifelvételeken

2020.04.04.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (2. rész)

2020.04.03.
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark

A szeri romok, a címzetes apát és Borsszem Jankó (1. rész)

Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
állandó kiállítás, élelmiszeripar, gazdaság, ipar, malomipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.

Szentes a Tiszához közel települt, ezért 1850-ben még hajómalmokban és lóval hajtott szárazmalmokban őrölték a gabonát és csak 2 szélmalom működött. 1865-ben azonban a város szélén már 12, a tanyák között 4 szélmalom őrölt.

A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda építtette 1866-67-ben. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespadból, kőpadból, sebeskerékpadból és nagykerékpadból áll.
A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók.

A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt, s a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, hanem korpás lisztet őröltek. Csak az 1800-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat.
1875-ben Szentesen 30 szélmalmot vettek számba, 1896-ban azonban már csak 13 őrölt. A szélmalmokat kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban már csak kukoricát és árpát daráltak.
A szélmalmot az 1950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították, és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.