Eseménynaptár
2019. december
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2019.12.05. - 2020.01.26.
Hódmezővásárhely
2019.12.04. - 2019.12.04.
Kápolnásnyék
2019.11.27. - 2019.11.27.
Baja - Szentistván
2019.11.27. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.27. - 2020.01.15.
Budapest
2019.11.26. - 2019.11.27.
Budapest
2019.11.19. - 2020.01.15.
Hódmezővásárhely
2019.11.08. - 2020.04.05.
Budapest
2019.11.08. - 2019.12.20.
Székesfehérvár
2019.11.05. - 2019.12.07.
Budapest
2019.10.16. - 2019.11.18.
Budapest
2019.10.12. - 2020.02.12.
Veszprém
2019.10.05. - 2019.11.30.
Hódmezővásárhely
2019.09.28. - 2020.01.15.
Győr
2019.09.27. - 2020.02.02.
Budapest
2019.09.17. - 2019.12.10.
Székesfehérvár
2018.09.14. - 2019.12.31.
Budapest
2012.03.01. - 2012.03.31.
Vác
2012.02.01. - 2012.02.29.
Miskolc
2012.01.22. - 1970.01.01.
Budapest
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark - Ópusztaszer
Nyári utcarészlet a skanzenből - a szegedi napsugaras házzal
Cím: 6767, Ópusztaszer Szoborkert 68.
Telefonszám: (62) 275-133 /103, (62) 275-133 /104
Nyitva tartás: III.22-X.31.: K-V 10-18
XI.1-III.21.: K-V 10-16
Előjegyzés a Feszty-körképre, a múzeumpedagógiai foglalkozásokra és idegenvezetésre: telefonon: +36 62 275 133, +36 62 275 257, +36 30 982 3117 (mellék: 103, 104, munkanapokon 08.00-16.00 óráig), fax: +36 62 275 007, info@opusztaszer.hu
állandó kiállítás, élelmiszeripar, gazdaság, ipar, malomipar
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Az első szélmalmokat Magyarországon a XVIII. század első felében építették. A hollandi típusú tornyos szélmalom az 1790-1800-as években terjedt el hazánkban. A legtöbb szélmalmot az Alföldön, a vízfolyásban szűkölködő Duna-Tisza közén építették.

Szentes a Tiszához közel települt, ezért 1850-ben még hajómalmokban és lóval hajtott szárazmalmokban őrölték a gabonát és csak 2 szélmalom működött. 1865-ben azonban a város szélén már 12, a tanyák között 4 szélmalom őrölt.

A szabadtéri néprajzi gyűjteménybe telepített szentesi szélmalmot egy tanyai gazda építtette 1866-67-ben. A felülhajtós szélmalmok típusába tartozik, amelyek négy szintesek: a földszinttől felfelé haladva lisztespadból, kőpadból, sebeskerékpadból és nagykerékpadból áll.
A tornyos szélmalom előnye, hogy a malom teteje elforgatható, ezáltal a vitorlák aránylag rövid idő alatt a szélirányba állíthatók.

A szentesi szélmalom két pár kővel őrölt, s a szélmolnárok nem választották el egymástól a különféle őrleményeket, hanem korpás lisztet őröltek. Csak az 1800-as évektől, a gőzmalmok példáját követve, alkalmaztak szitákat.
1875-ben Szentesen 30 szélmalmot vettek számba, 1896-ban azonban már csak 13 őrölt. A szélmalmokat kiszorították a gabonaőrlésből a kiváló lisztet őrlő, nagy teljesítményű helyi gőzmalmok. A fennmaradt szélmalmokban már csak kukoricát és árpát daráltak.
A szélmalmot az 1950-es évek közepén ipari műemlékké nyilvánították, és 1986-87-ben telepítették az emlékparkba.