Folyamatosan bővülő adatbázisunk jelenleg csaknem ezer, 1850 előtt nyomtatott hazai és külföldi térképet tartalmaz, amelynek jelentős része a 18. században készült, de több 17. századi kiadás is gazdagítja a könyvtárunk alapítójától, gróf Széchényi Ferenctől (1754–1820) származó gyűjteményt.
A Magyar Nemzeti Múzeum a miskolci Herman Ottó Múzeummal együttműködve 2018 és 2020 között 17 hektáron, 12 helyszínen végzett régészeti ásatásokat a leendő Miskolc-Kassa autópálya nyomvonalán. Az intézmény szakemberei kutatásainkkal nem csupán egy-egy lelőhelyet tár fel, hanem egy több évszázadot átívelő metszetet rajzoltak a Hernád-folyó völgyéről.
Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
A kiállítás Molnár Farkas, az építészként és a pécsi bauhäuslerek egyikeként számon tartott művész-polihisztor életművének képzőművészeti szegmensét kísérli meg bemutatni. Természetesen a teljesség igénye nélkül, viszont koncentrálva az újonnan előkerülő, eddig jórészt ismeretlen művekre. Így minden bizonnyal a képzőművész Molnár Farkas munkásságának mindeddig legtöbb művet felsorakoztató áttekintése jön létre.
A tájegységek utcáján, a parasztudvarokban, a lakó- és gazdasági épületek, műhelyek között sétálva a látogató úgy érezheti, mintha az eredeti falvakban járna. Megismerkedhet a napjainkra már feledésbe merült vagy ritka mesterségekkel, a kézműiparral, a hagyományos paraszti ételekkel - és azok készítésével -, s nem utolsó sorban a falusi-mezővárosi társadalom ünnepeivel, szokásaival.