A hatvanas évek közepén az akkor Filmművészeti főiskolás Kardos Sándor – ma nemzetközi hírű, Kossuth-díjas operatőr – elhatározta, hogy fényképész mester édesapjától örökölt, több ezer fotóból álló gyűjteményét kiegészíti újabbakkal. Elkezdte gyűjteni a fotókat ismerősöktől és ismeretlenektől.
Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
A közel hét év 25 szezonját egy bevezetőben lehetetlen számba venni, de a „leg”- ek feltoluló emlékfoltjai mégis alkalmasak az önreflexióra. A Műcsarnok háromféle szellemi mozgásvektor metszéspontja. Ezek közül a közönség és a művész randevúja az első, a legfontosabb.
„Budapest 75' címmel nyílt új kiállításunk, amely (várhatóan) egy évig lesz nyitva. A színhely és a látogatási idő változatlan, azaz Budapest Főváros Levéltára aulája és első emeleti kiállító terme.
1993-ban megnyílt a Ferihegy Repülő Múzeum. Az itt kiállított eszközök részben a Közlekedési Múzeum tulajdonába, a teljes múzeumi állomány pedig a Közlekedési Múzeum szakmai felügyelete és irányítása alá került.