A jelenlegi időszak bezártsága a rengeteg nehézség mellett teret és lehetőséget ad arra is, hogy a megszokott élethelyzeteket újratervezzük, valamint a folyamatosan körülöttünk lévő embereket újra megismerjük. Ennek egyik legszebb terepe a családban lévő erő megtapasztalása. A folyamatos napi rutin leegyszerűsíti a családtagok közötti kapcsolatot. Apró pillanatok, gyorsan elhangzó mondatok mellett megyünk el, amelyekre már nem is figyelünk oda. A koronavírus okozta zárás azonban akaratlanul is egymás felé fordítja az embereket, családtagokat. A pillanatok megmaradnak, a mondatok szöveggé formálódnak.
A Szabadjáték / II. Képzőművészeti Nemzeti Szalon kiállításon mintegy 200 alkotó friss, az utóbbi öt évben készült munkáit – festményeket, szobrokat, grafikákat, videóműveket és installációs alkotásokat – láthatunk a Műcsarnok termeiben.
A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők csaknem teljesen láthatatlanok maradtak. Régészetileg azonban sokszor éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek, mint a férfiak temetkezései.
A Tornyok, arcok, maszkok című kiállításon Vajda Lajos rövidre szabott életművének kronologikus alakulásával ismerkedhet meg a látogató, a korai stúdiumoktól, a transzparens rajzokon át egészen az életmű lezárását jelentő nagy szénrajzokig bezárólag.
Kisvárda egyik legfigyelemreméltóbb épületében, a volt zsinagógában, a Csillag utca 5. szám alatt található az egykori Vármúzeum jogutódjaként működő Rétközi Múzeum. A bejárati előcsarnokban a Holocaust kisvárdai áldozatainak emléktáblái láthatók.