Összesen negyven ikonikus és kevésbé ismert magyar tájképet mutat be a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériának a Nemzeti Összetartozás napjára készült virtuális kiállítása. A Magyar Tájak című tárlaton a Kárpát-medence legszebb vidékeit, városait, várait láthatjuk a legnagyobb magyar mesterek szemével, Fiumétől Vaskapuig, Dévény várától Munkácsig, Selmecbányától Vajdahunyadig, Balatontól Budapestig.
A visegrádi királyi palotát a 14. századi magyar Anjou uralkodók: I. Károly és I. Lajos emelték székhelyükön, Visegrádon. A Várhegy lábánál, a Dunaparton álló hatalmas palota fényűzően berendezett termeit díszes cserépkályhák fűtötték, az udvarokat és kerteket pompás gótikus csorgókutak ékesítették. A palota mellé a 15. század elején Zsigmond király ferences kolostort építtetett.
Milyen bábtípusok vannak? Mi az a gapit? Láttak már stucnit? Virtuális kiállításunkat a pécsi Kifordítva. Mesés bábtechnikák című időszaki tárlatunk és az Egy bőröndnyi báb. Papírbábszínházi foglalkoztató című kiadványunk alapján állítottuk össze.
Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak, azokat 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő, több mint 30 különféle technikával készítette. Legtöbb a viaszlevonatos tojás, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a lehelet finomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata.
A múzeum alapítása egybeesett a magyar történelem jelentős korszak-váltásával, az újkori nemzeti öntudat kialakulásának és a polgári szabadságeszmék elterjedésének időszakával. 1802-ben gróf Széchényi Ferenc, a művelt arisztokrata I. Ferenc császárhoz fordult engedélyért, hogy Magyarországra vonatkozó gazdag gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az uralkodó hozzájárulását adta, így ezt a dátumot tekinthetjük a Magyar Nemzeti Múzeum alapítási évének.