A visegrádi királyi palotát a 14. századi magyar Anjou uralkodók: I. Károly és I. Lajos emelték székhelyükön, Visegrádon. A Várhegy lábánál, a Dunaparton álló hatalmas palota fényűzően berendezett termeit díszes cserépkályhák fűtötték, az udvarokat és kerteket pompás gótikus csorgókutak ékesítették. A palota mellé a 15. század elején Zsigmond király ferences kolostort építtetett.
Eötvös Loránd (1848−1919) sokoldalú egyéniség volt: feltaláló, kutató fizikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, főrendházi tag, művelődéspolitikus. Nem utolsósorban pedig korának egyik legnevesebb magyar hegymászója és az amatőr fotózás egyik első művelője is.
A Tatavölgyi Alkotókat bemutató sorozat a Tatabányai Múzeum honlapján látható. A rovat célja, hogy jobban megismertesse a helyi kötődésű művészkör tevékenységét és tagjait a nyilvánossággal. A hetente frissülő tartalom az alkotókör egy-egy tagját veszi górcső alá úgy, hogy a sokszor száraznak tűnő életrajzi adatok mellett/helyett a műveken és azok értő elemzésén keresztül enged bepillantást a művészek belső világába.
Kalocsa 1000 éves város, érsekségét első királyunk, Szent István alapította. Kalocsa nevének hallatán a legtöbb embernek a paprika mellett a népművészet jut eszébe. A tarka virágú kalocsai hímzés és pingálás messze földön ismert, összemosódott a magyar népművészet fogalmával.
E múzeum nemcsak hazánk, de Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma. Elhelyezésére a Várpalota Tóterén álló középkori, nagyrészt romos Thury György várat jelölték ki. E döntés legfőbb indoka az volt, hogy Várpalota egyrészt a hazai vegyipar egyik legnagyobb vidéki centrumában fekszik, másrészt földrajzilag is kedvező helyen, a 8-as számú főközlekedési útvonal mentén található, Budapestről könnyen megközelíthető.