A pesti és vidéki színjátszás a 19. század második felétől külön utat járt be. A korszak elején a Nemzeti Színház példája hatalmas lendületet adott a vidéki városok színházépítési törekvéseinek, valamint a színházigazgatók és színészek művészi célkitűzéseinek. Később azonban a centrum színjátszása egyre nagyobb távolságba került.
A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
A koronavírus járvány miatt elrendelt vészhelyzetet követően a Laczkó Dezső Múzeum is csatlakozott a „Múzeumozz a szobádból!" országos kezdeményezéshez, és bár zárva vannak a kiállítóhelyek, de munkatársaink a falak mögötti munkát igyekeznek továbbra is láthatóvá tenni és bepillantást engedni a kulisszák mögé.
A Janus Pannonius Múzeum Zsolnay gyűjteményében őrzött több mint ötven darab ókori egyiptomi jelenettel és motívummal díszített műtárgy, valamint a hozzájuk tartozó tervlapok egy olyan alkotói folyamatba engednek betekintést, amely Zsolnay Teréz ókori Egyiptomhoz fűződő személyes kötődésén alapul, mellyel a pécsi Zsolnay gyár Tutanhamon néven ismertté vált sorozata megszülethetett.
Ópusztaszer a magyarság történelmének, múltjának, identitás-tudatának fontos helyszíne, Magyarország egyik legismertebb muzeális intézménye, kiállító- és kirándulóhelye, nemzeti emlékhely. Fő attrakciója a magyarok Kárpát-medencei bevonulását ábrázoló monumentális Feszty-körkép. A körképnek helyet adó Rotundábantöbb kiállítás is megtekinthető.