A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai egy új weboldalon összefoglalták az év fajaival kapcsolatos információkat. A gazdagon illusztrált, szakértőink által írt tartalmak egész évben elérhetőek lesznek. Legyen Ön az elsők között, akik elmélyülnek a természet csodáiban!
A 19. század második felében nemesek és polgárok nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői, vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg.
A régészet olyan, mint egy milliódarabos puzzle: a régész egy nagy folyamat része, minden korszakban hozzátesz egy-egy hozzáillő darabot a történelem során felhalmozódott tudás „kirakósához”. A kiállítássorozat aktuális tárlata a 2019-es év ásatásainak legfrissebb, sokszor még feldolgozás előtt álló, legérdekesebbnek ígérkező leleteiből nyújt válogatást.
Balázs János az első jelentős cigány származású magyar festő. Mondanivalója a világ számára teljesen egyetemes. A magánya, kirekesztettsége nem elsősorban származása, inkább személyiségéből fakadt, így munkássága nemcsak a cigány származásúaknak, de mindenki számára érthető, elgondolkodtató, befogadható.
A Néprajzi Múzeum Magyarország egyik legrégibb kulturális intézménye, mely 1872-ben a Magyar Nemzeti Múzeum egyik osztályaként alakult meg. Első gyűjteménye Xántus János kelet-ázsiai kollekciója volt, majd az 1880-as évektől a magyar nép kultúrájának eltűnőben lévő tárgyi világa került a kutatók érdeklődésének homlokterébe, de nem szűnt meg a szomszédaink, a rokon népek és a távoli kontinensek tárgyi világa és életmódja iránti érdeklődés sem.