A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
A pesti és vidéki színjátszás a 19. század második felétől külön utat járt be. A korszak elején a Nemzeti Színház példája hatalmas lendületet adott a vidéki városok színházépítési törekvéseinek, valamint a színházigazgatók és színészek művészi célkitűzéseinek. Később azonban a centrum színjátszása egyre nagyobb távolságba került.
A 2024-es PsychArt24 művészeti maraton képeiből mutatnak be válogatást a szegedi Fekete házban. A maratonon mentális betegségekkel élők és családjaik, valamint a szegedi Pszichiátriai Klinika dolgozói és egyetemi hallgatók is részt vettek tavaly ősszel. A tárlatot május 6-án, kedden 16 órakor nyitják meg.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajor Gizi Színészmúzeuma 1961 óta a magyar színháztörténet emlékhelye. A földszinten 2010-ben nyílt állandó kiállítás a villa egykori lakója, a magyar színpad egyik legnagyobb színésznője, Bajor Gizi emlékét őrzi, emlékszobájában személyes tárgyait, színpadi kellékeit láthatják az érdeklődők, miközben megismerkedhetnek Bajor Gizi pályájával és magánéletének részleteivel.