A hatvanas évek közepén az akkor Filmművészeti főiskolás Kardos Sándor – ma nemzetközi hírű, Kossuth-díjas operatőr – elhatározta, hogy fényképész mester édesapjától örökölt, több ezer fotóból álló gyűjteményét kiegészíti újabbakkal. Elkezdte gyűjteni a fotókat ismerősöktől és ismeretlenektől.
Kőbányai János (1951) nemcsak roppant termékeny alkotó, de életműve felettébb szerteágazó is. Legnagyobb feltűnést keltő esszéi az ifjúsági ellenkultúra mibenlétéről, a magyarországi beat, csöves és punk jelenség értelmezéséről szóltak. Riporterként fényképezőgéppel járta a koncertek helyszíneit, és több mint tízezer fotót készített a zenekarokról és közönségükről.
A következő hetekben a múzeum szakmai blogján minden héten új tartalommal találkozhatnak – a háttérben zajló aktuális projektekről, kiállításokról, valamint munkatársaink kutatásairól – változatos témakörökben.
Az állandó kiállításon bemutatott gyűjtemény darabjai 19 ország 55 tájegységéből származnak, azokat 160 ismert és több ismeretlen tojásdíszítő, több mint 30 különféle technikával készítette. Legtöbb a viaszlevonatos tojás, de van számos berzselt, batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. Érdekesek a szalmarátétes, drótozott, patkolt vagy lószőrrel applikált darabok. Különleges a lehelet finomságú csipkére emlékeztető áttört tojások mintázata.
Az intézményt az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A gyűjteményfejlesztés kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére is.