Besnyő Éva nevét Magyarországon leggyakrabban a két világháború között kibontakozó szociofotó mozgalommal kapcsolatban említik, amely a társadalmi problémák feltárását és dokumentálását tűzte ki céljául. Második hazájában, Hollandiában viszont az egyik legkeresettebb építészeti fotósként, majd az 1970-es évek nőmozgalmának megörökítőjeként vált ismertté.
A 19. század második felében nemesek és polgárok nemcsak a farsangi mulatságok idején öltöztek jelmezbe, hanem más alkalmakkor is. Bálokon, magán-összejöveteleken, gyermekzsúrokon gyakran mutattak be élőképeket, amelyeken történelmi alakok, neves színdarabok szereplői, vagy elképzelt figurák, ismert festmények alakjai elevenedtek meg.
A Tatavölgyi Alkotókat bemutató sorozat a Tatabányai Múzeum honlapján látható. A rovat célja, hogy jobban megismertesse a helyi kötődésű művészkör tevékenységét és tagjait a nyilvánossággal. A hetente frissülő tartalom az alkotókör egy-egy tagját veszi górcső alá úgy, hogy a sokszor száraznak tűnő életrajzi adatok mellett/helyett a műveken és azok értő elemzésén keresztül enged bepillantást a művészek belső világába.
A tárlaton a korábbiaktól némileg eltérő stiláris hangsúlyokkal, új szempontok szerinti tematikai egységekkel és életmű-preferenciákkal találkozhat most a közönség.
E múzeum nemcsak hazánk, de Közép-Európa egyetlen önálló vegyészeti múzeuma. Elhelyezésére a Várpalota Tóterén álló középkori, nagyrészt romos Thury György várat jelölték ki. E döntés legfőbb indoka az volt, hogy Várpalota egyrészt a hazai vegyipar egyik legnagyobb vidéki centrumában fekszik, másrészt földrajzilag is kedvező helyen, a 8-as számú főközlekedési útvonal mentén található, Budapestről könnyen megközelíthető.