A sorozat harmadik darabja „a" Darvas. Egy színészsors három stációban címmel, a művész születésének 90. évfordulójára rendezett időszaki tárlat anyagából mutat be válogatást. A kiállítás 2015. szeptember 12. és 2016. február 28. között volt látogatható a Bajor Gizi Színészmúzeumban.
A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők csaknem teljesen láthatatlanok maradtak. Régészetileg azonban sokszor éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek, mint a férfiak temetkezései.
Balázs János első kiállítása 1971-ben nyílt Salgótarjánban, amire nem ment el, mondván, hogy a képeket már úgyis ismeri. A közönség ezután gyorsan felfigyelt rá, 1972-ben már dokumentumfilmet is készítettek róla, később saját kiadásban megjelentette verseskötetét Füstölgések címmel. A hirtelen jött népszerűség megviselte, életének utolsó éveit ágyhoz kötve, lebénultan töltötte.
Balázs János az első jelentős cigány származású magyar festő. Mondanivalója a világ számára teljesen egyetemes. A magánya, kirekesztettsége nem elsősorban származása, inkább személyiségéből fakadt, így munkássága nemcsak a cigány származásúaknak, de mindenki számára érthető, elgondolkodtató, befogadható.
Az intézményt az 1899-ben megalakult Békéscsabai Múzeumi Egyesület hozta létre. A gyűjteményfejlesztés kiterjedt a régészet, a néprajz, a képzőművészet, a történeti emlékek, a numizmatika, az iparművészet, a természetrajz, valamint a paleontológia területére is.