A magyarországi művészetben az ellenreformáció, vagy más kifejezéssel katolikus megújulás művészeteként is ismert barokk stílus az 1620-as években jelent meg és a század végére a művészet valamennyi ágában uralkodóvá vált. A legfontosabb megrendelő a katolikus egyház volt, amely újonnan épülő templomait és egyházi épületeit díszítette a hazánkba érkező mesterek alkotásaival.
A régészet olyan, mint egy milliódarabos puzzle: a régész egy nagy folyamat része, minden korszakban hozzátesz egy-egy hozzáillő darabot a történelem során felhalmozódott tudás „kirakósához”. A kiállítássorozat aktuális tárlata a 2019-es év ásatásainak legfrissebb, sokszor még feldolgozás előtt álló, legérdekesebbnek ígérkező leleteiből nyújt válogatást.
A biennále alapító kurátora, ifj. Gyergyádesz László művészettörténész szerkesztette virtuális tárlat ABC sorrendben tartalmazza a zsűri által kiválasztott 146 alkotó művének / sorozatának reprodukcióját, részletes adatait. Fontos újdonság, hogy ötvenkét esetben a művészek saját szavaival mutatják be – (ön)műleírásaikat szerkesztett formában felhasználva – a kiállított alkotást.
Liebmann Béla és Enyedi Zoltán fotóiból látható válogatás a szegedi Fekete házban. A „Csongrád megye XX. századi fotós krónikásai” című tárlaton az 1940-es évektől egészen a ’80-as évekig láthatunk fényképeket, melyek központi témája a diktatúrák időszaka. A képeken megjelennek a kor diktátorai, politikusai és a mindennapi élet pillanatai is.
Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bajor Gizi Színészmúzeuma 1961 óta a magyar színháztörténet emlékhelye. A földszinten 2010-ben nyílt állandó kiállítás a villa egykori lakója, a magyar színpad egyik legnagyobb színésznője, Bajor Gizi emlékét őrzi, emlékszobájában személyes tárgyait, színpadi kellékeit láthatják az érdeklődők, miközben megismerkedhetnek Bajor Gizi pályájával és magánéletének részleteivel.