2020.06.30.
Szépművészeti Múzeum

Örökség - Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma

2020.06.25.
Szépművészeti Múzeum

Portré ágyúgolyóval

2020.06.22.
Szépművészeti Múzeum

Sisi a kedvünkért még magyarul is megtanult

2020.06.18.
Szépművészeti Múzeum

Nyomozás Lorántffy Zsuzsanna portréja nyomában

2020.06.15.
Szépművészeti Múzeum

Magyarország - nyugat-európai ecsettel

2020.06.11.
Szépművészeti Múzeum

Elefántcsontra festett miniatűr remekmű

2020.06.08.
Szépművészeti Múzeum

Ott essem el én...

2020.06.05.
Szépművészeti Múzeum

Irány az Olympos!

Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
Erhard Schön (1491-1542 körül): Buda ostroma. 1541 (a metszet bal oldali része)2020.06.30.
Nagy Szulejmán szultán 1526-ban és 1529-ben is bevonult Budára, de a várost nem foglalta el, hanem az 1526-ban magyar királlyá választott és hozzá lojális Szapolyai János felügyeletére bízta. Szapolyai halála után a magyar nemesség egy része által 1526-ban szintén magyar királynak választott Habsburg uralkodó, I. Ferdinánd elérkezettnek látta az időt Buda és Magyarország meghódítására... tovább
grafika, hír, képzőművészet, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Koháry István országbíró (1649-1731) - Ismeretlen művész, 18. század első negyede\r\n2020.06.25.
Koháry István részt vett a török ellenes felszabadító harcokban, Buda (1686), illetve Eger (1687) visszavívásában. Közismert személyiség volt mint politikus és államférfi, de a magyar irodalomtörténet is számon tartja a manierista költészet jelentős képviselőjeként. Ezen a portrén egy különös tárggyal a kezében látható... tovább
festészet, hír, képzőművészet
Eduard von Engerth (1818-1897): A koronázás Budán (1872) 2020.06.22.
Erzsébetnek 1864-ben lett társalkodónője, bizalmasa Ferenczy Ida, aki a kapcsolattartó szerepét is betöltötte a Deákkal és Andrássy Gyulával folytatott találkozások megszervezésénél. "Ha Magyarországon mennek rosszul a császár dolgai, az engem megöl" - jelentette ki Erzsébet, aki meg is tett mindent, hogy létrejöjjön a két nemzet között az áhított egyezség. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Lórántffy Zsuzsanna portréja, ismeretlen festő2020.06.18.
Lorántffy Zsuzsannának egyetlen – hitelességét illetően vitatott – arcképe a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében található annak 1884-ben történt alapítása és kiállításának megnyitása óta. A képről azonban azóta kiderült, hogy a rajta megjelenő címer nem pontos, sőt egyenesen téves... tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Adrian Szokes: A Kalocsa környéki pusztaság, olajfestmény2020.06.15.
Adrian Stokes és Marianne Preindlsberger - az osztrák-angol házaspár - tíz alkalommal járt Magyarországon. A „Hungary” címet viselő könyvük - amelynek szövegét is Adrian írta - 75 illusztrációját együtt készítették: ezek tájképek valamint a különböző vidékek lakóit jellegzetes viseletükben megörökítő képek – az előbbiek Adrian, az utóbbiak Marianne munkái. tovább
festészet, hír, Kalocsa, képzőművészet, Magyarország
Barabás Miklós (1810-1898): Batthyány Kázmér portréja2020.06.11.
Kevés művészt ismerünk a magyar művészettörténetben, aki olyan ismert és elismert alakja lenne 19. századi képzőművészetünknek, mint Barabás Miklós. Sok gyönyörű portré fűződik a nevéhez, de az egyik legremekebb talán közölük épp' egy elefántcsontra festett miniatűr, mely a '49-es Szemere-kormány külügyminiszteréről, a később emigrációban elhunyt Batthyány Kázmérról készült. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Székely Bertalan (1835-1910): II. Lajos tetemének feltalálása2020.06.08.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után vált kedveltté a Mohács-téma, talán nem véletlenül, hiszen a korszak közönsége minden bizonnyal a közelmúlt eseményeire vonatkoztatta, s éppen a szabadságharc - hasonlóan a csatatéren elesett - költő-halottja, Petőfi volt a Mohács párhuzam egyik megformálója költeményében. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Lotz Károly: Az Operaház mennyezeti falfreskója2020.06.05.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor, I. Ferenc József császár és király jelenlétében. Az épület belső dekorációjának koncepciója több részletben keletkezett, Lotz mellett Than Mór és Székely Bertalan is rész vett a falképek elkészítésében. tovább
festészet, hír, képzőművészet, zene
László Fülöp: Falk Miksáné arcképe2020.06.01.
A szegény kis fényképészsegéd, aki innen, Budapestről indult el, a világ egyik legkeresettebb és legünnepeltebb arcképfestőjévé küzdötte fel magát. Festményeiért úgy vetekedtek a világ urai, mint annak idején Tiziano műveiért. Kortársai között egy sem volt, aki annyi nagyurat, annyi híres embert festett volna le, aki annyi kitüntetést, annyi elismerést szerzett volna magának. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Stefánia főhercegnő (1864-1945)2020.05.29.
Stefánia főhercegné 25 évesen megözvegyült. Férjének öngyilkosságát követően az özvegy különböző álnevek alatt utazgatott Európában. A 19. század utolsó éveiben ismerkedett meg Lónyay Elemér gróffal (1863–1946). Ahhoz azonban, hogy férjez menjen hozzá, le kellett mondania osztrák főhercegnéi rangjáról és címéről. tovább
hír, történelem
Than Mór: Széchenyi ünneplése2020.05.25.
Batthyány is kopasz volt, de magas homloka, éles tekintete, hegyes, görbült orra s szép szőke szakálla a saskeselyűre emlékeztetett, vonásaiban látszott a szenvedély és határozottság. Senki sem pillanthatta meg anélkül, hogy eszébe ne jusson: Ez nevezetes ember! tovább
1848, Deák Ferenc, festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Petőfi Sándor, Széchenyi István, történelem, Újkor, XIX. század
Heinrich Ede (1819-1885) I. Ferenc József képmása2020.05.22.
Az 1867-es koronázás alkalmából nagyon sok festmény, grafika, sőt fotográfia született. Henrich festménye elsőként örökítette meg magyar királyként az uralkodót, s a hagyomány szerint modell után készült portré a királyi palota gyűjteményébe került. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Benesch Pál: Deák Ferenc képmása2020.05.20.
Az 1840-es évek elején a korszak két kiváló festője, Barabás Miklós és a bécsi Franz Eybl is készített portrét Deákról, ezek közismertek. Sokkal kevésbé mondható ez el arról az akvarellről, amely szintén ekkortájt keletkezett, és Benesch Pál alkotása. Ez a festmény valószínűleg az egyik legkorábbi, ha nem a legelső ábrázolás „a haza bölcsé”-ről. tovább
Deák Ferenc, festészet, hír, hírességek, képzőművészet
Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold2020.05.18.
Benczúr Gyula nemcsak történelmi jelenetek alkotójaként, hanem portréfestőként is egyedülállóan sikeres volt, sőt pályájának korai szakaszában főként képmásokat festett. Ilyen Ipolyi Arnoldé is, mely más portréihoz ezekhez képest visszafogottságot mutat: a fotográfia pontosságú arcvonások mellett a többi részlet szinte háttérbe szorul. tovább
Benczúr Gyula, festészet, hír, hírességek, képzőművészet
Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 18642020.05.13.
Madarász Viktor 1858-ban Párizsban festette Zách Felicián című képét, egy évre rá fejezte be a Hunyadi László siratása, majd 1860-ban a Zrínyi Ilona Munkács várában című kompozíciókat. E sikersorozat folytatásának szánta a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című festményét... tovább
hír, hírességek, Madarász Viktor
Benczúr Gyula: Erzsébet királyné 2020.05.07.
Ha igaznak fogadjuk el azt a toposzt, hogy Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné kora legszebb asszonya, akkor azt is bátran kijelenthetjük, hogy egyben korának legtöbbet ábrázolt asszonya is volt. Benczúr kiváló portréja Sssi halála után született. tovább
Benczúr Gyula, hír, hírességek, Osztrák-Magyar Monarchia, történelem, Újkor, XIX. század
Zichy Mihály: A szabadságharc apoteózisa2020.05.05.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, szereplőit bemutató emléklapok közül az egyik legismertebb Zichy Mihály "A szabadságharc apoteózisa" címet viselő fametszete. A kompozíció festői megfogalmazása mellett itt az emléklap eszköztár kissé hatásvadász módon drámai elemei uralkodnak: Petőfi teteme, a sírkőre támasztott magyar alkotmány és egy bitófa a háttérben. tovább
festészet, grafika, hír, hírességek, képzőművészet, Zichy Mihály
Munkácsy Mihály: Reményi Ede2020.05.01.
Munkácsy portréfestészetének egyik legkitűnőbb darabja Reményi Ede világhírű hegedűművészről készült kép, melyet - rá kevésbé jellemző módon - fára festett. A kalandos életű hegedűművész, aki folyamatosan járta a világot, Görgey Artúr tábornoknak szintúgy kedvence volt, mint Viktória angol királynőnek. tovább
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály
Than Mór: Attila lakomája2020.04.29.
Than Mór még tanulmányai kezdetén, 1846-ban készített egy történelmi témájú akvarellsorozatot, s ennek egyik lapja is Attila lakomáját ábrázolta. 1863-ban aztán Lotz Károllyal együtt megbízatást kapott az újjáépített Vigadó épületének falképekkel történő díszítésére. Az úgynevezett Csemegetár, az étkezőhely falára festette Attila lakomájának jelenetét. tovább
Budapest, festészet, hír, képzőművészet, Magyarország
Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval2020.04.27.
Újabb izgalmas digitális tartalommal bővült a járványügyi veszélyhelyzet miatt zárva tartó Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria virtuális kínálata. A Változatok a realizmusra - Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítást követően immár az 1600 és 1800 közötti magyarországi művészetet bemutató virtuális tárlat is bejárható, amely a Szépművészeti Múzeum honlapjáról érhető el. tovább
Barokk, festészet, hír, képzőművészet, újkori művészet
Esterházy Miklós2020.04.23.
Esterházy Miklós Esterházy Ferenc és Illésházy Zsófia fiaként köznemesi család sarja, s bár szülei evangélikusok voltak, ő a katolikus hitre tért át, ezért apja kitagadta. Apja helyett nagybátyja, Illésházy István, a későbbi nádor támogatta. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Császárfürdő, színes litográfia (Rudolf von Alt – Franz Xaver Sandmann), 18532020.04.21.
Az fürdő által használt gyógyhatású forrásokat már a rómaiak is ismerték. Anonymus leírása szerint Attila hunjainak, illetve Árpádnak is volt itt táborhelye, s a 15. század első felében fürdőházak álltak a mai fürdő helyén, amely Mátyás király uralkodása idején kedvelt fürdőhely lett. tovább
Budapest, Helytörténet, hír, képzőművészet, Magyarország, művelődés, szabadidő