Eseménynaptár
2021. április
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2021.04.23. - 2021.04.23.
Szentendre
2021.04.23. - 2021.04.23.
Budapest
2021.04.22. - 2021.04.22.
Szentendre
2021.04.16. - 2021.04.16.
Budapest
2021.04.16. - 2021.04.16.
Tata
2021.04.16. - 2021.12.31.
Budapest
2021.04.13. - 2021.04.13.
Budapest
2021.04.11. - 2021.04.11.
Dunaújváros
2021.04.10. - 2021.04.10.
Budapest
2021.04.10. - 2021.04.10.
Szentendre
2021.04.09. - 2021.04.09.
Tata
2021.04.09. - 2021.12.31.
Debrecen
2021.03.27. - 2021.06.27.
Budapest
2021.03.19. - 2021.09.26.
Budapest
2021.03.19. - 2021.08.08.
Szentendre
2021.03.17. - 2021.04.21.
Budapest
2021.03.15. - 2021.05.21.
Sepsiszentgyörgy
2021.03.03. - 2021.04.04.
Budapest
2021.01.24. - 2021.02.28.
Budapest
2021.01.22. - 2021.02.21.
Hódmezővásárhely
Szépművészeti Múzeum - Budapest
Szépművészeti Múzeum
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
Ismeretlen művész (17. század második fele): Zrínyi Miklós. Olaj vászon2021.04.02.
A 17. századi magyar barokk irodalom legkiemelkedőbb alakja, Szigeti veszedelem című eposzában dédapja hősiességét örökítette meg, s tragikus szigetvári halálát. Ez egyben például is szolgált számára a törökellenes harcok folytatásában. Haditudományi munkákat, publicisztikai írásokat jelentetett meg, s politikusként is kiváló volt. tovább
hír, irodalom, történelem
Pálffy Lipót (1834-1884): A magyar történelem szimbolikus épülete, 1868, papír, szépia és tollrajz\r\n2021.03.24.
Pálffy Daun Lipót gróf gazdag osztrák arisztokrata család gyermekeként született, s katonai pályára szánták. Bár autodidaktaként kezdett rajzolni és festeni, a müncheni Akadémián, Karl von Piloty osztályában fejezte be végül tanulmányait. Élete végéig érdeklődött a magyar történelem iránt, műveinek jelentős része is a nemzeti múlt jeleneteit mutatja be. tovább
hír, képzőművészet, történelem
Ismeretlen művész (17. század második fele): Kemény János, olajfestmény2021.03.12.
Kemény János erdélyi fejedelem (1607-1662) pályafutását Bethlen Gábor udvarában kezdte, apródként. Öt fejedelmet szolgált Erdélyben, míg maga is az nem lett. Mindegyikőjük más készségét, jó tulajdonságát használta: Bethlen diplomáciai érzékét fedezte fel, a Rákócziak inkább katonai rátermettségére építettek. II. Rákóczi György fia nagykorúságáig rábízta a fejedelemséget. tovább
hír, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Barabás Miklós (1818-1898): Batthyány Lajos portréja. 1883. Olajfestmény\r\n2021.02.24.
Az első magyar miniszterelnök politikusi pályára lépése és korai vértanúhalála között viszonylag rövid idő telt el, ennek következtében államférfiúi jelentőségéhez képest viszonylag kevés ábrázolás maradt ránk róla. Később – különösen 1867 után – egyre erősebb lett az igény ezek iránt... tovább
1848, hír, történelem, Újkor, XIX. század
Napoleon Michal Julius Illakowicz: Kossuth Lajos képmása. 1853. Olajfestmény\r\n2021.02.18.
A művész Kossuthot valóban „élet után” festette meg, hiszen modellt ült neki, nem úgy, mint például a „The Illustrated London News” 1849. december 29-i számában megjelent arcképe számára, amelyről ugyan azt írta az újság, hogy a lap munkatársának modellt ült a kormányzó, ez azonban nyilvánvalóan nem lehetett igaz. tovább
1848, hír, hírességek, Kossuth Lajos, történelem, Újkor, XIX. század
Klette Károly (1793-1874): Visegrád látképe, vízfestmény\r\n2021.02.10.
A vonzó, érdekes és olykor szokatlan tájak megörökítése szoros összefüggésben volt az utazás divatjával; nemcsak az arisztokrata ifjak Grand Tourjaira kell itt gondolnunk, hanem például a Barabás Miklós önéletírásából megismert, jóval szerényebb utazásokra, amelyek sokszor nélkülöztek minden kényelmet... tovább
festészet, hír, képzőművészet, művelődés, szabadidő, utazás
Slowikowski Ádám (működött 1860-70 körül): Az ideiglenes magyar képviselőház látképe Pesten a Múzeum-kertből. 1865. Színes litográfia 2021.02.04.
A Magyar Nemzeti Múzeum épülete mellett, a Múzeum-kerttel szemben a mai Bródy Sándor utcában áll a képviselőház palotája, amely jelenleg az Olasz Kulturális Intézetnek ad otthont. Bár – amint ezt a grafika felirata is jelzi – ideiglenes jelleggel építették, mégis harmincöt évig szolgálta az országgyűlést. tovább
Budapest, grafika, hír, képzőművészet, Magyarország
Anton Einsle (1801-1871): József nádor arcképe. 1840. Olajfestmény2021.01.28.
József nádor volt az uralkodócsalád tagjai közül azon kevesek egyike, aki szeretetnek és tiszteletnek örvendett Magyarországon. A Gellért-hegyen csillagvizsgálót, a Margit-szigeten családi nyaralót építtetett, megalapította a Ludovika Akadémiát, a Vakok Intézetét, a Műszaki Egyetem elődjét, a József Ipartanodát; és legfőbb pártfogója lett a Magyar Nemzeti Múzeum palotája felépítésének. tovább
hír, történelem
Ismeretlen művész: Kossuth bevonulása New Yorkba. 1851. december 6., Színes nyomat\r\n2021.01.25.
Kossuth a szabadságharc leverése után száműzetésbe kényszerülve 1851-ben Amerika területére lépett. Útja valóságos diadalmenet volt; amerre járt, hihetetlen tömegek fogadták, beszédet tartott köztéren és vacsorameghíváskor egyaránt, ahol csak módja adódott erre, a közönség kitörő lelkesedésétől kísérve. tovább
1848, hír, hírességek, Kossuth Lajos, történelem, Újkor, XIX. század
Makoldy József (1890-1957): Jókai Mór villája a Svábhegyen. 1926. Ceruzarajz\r\n2021.01.19.
Jókai Mór 28 évesen vásárolta egy hegedűkészítőtől a ma természetvédelmi területként védett telket, amit akkor kőbányának használtak. A 2200 forintos vételárat két nagysikerű regénye, az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán honoráriumából tudta kifizetni. tovább
hír, hírességek, Jókai Mór
György Giergl Alajos (1821-1863): Czóbel István, Minka és Emma. 1857. Olajfestmény\r\n2021.01.13.
A festményen látható gyermekek közül Czóbel Minka (1855-1947) lett a legismertebb. Körbe utazta az európai országokat, Párizsban a Sorbonne-on is hallgatott előadásokat. Sógora, Mednyánszky László festő biztatására kezdett el írni,1890-ben jelent meg első verseskötete Nyírfa lombok címmel... tovább
festészet, hír, Impresszionizmus, irodalom, képzőművészet, újkori művészet
Batthyanyi emléklap2021.01.06.
A kivégzés utáni titkos temetés történetéről így írt a megszervezője, Szántóffy Antal plébános: "a szent ferenciek zárdájához mintegy éjjel 11 óra felé érkeztünk meg, hol már vártak bennünket. Boldogult Dank Agáp néhány öregebb páter kíséretében égő fáklyákkal fogadott bennünket. A holttetemek sírboltba vitettek, és egyházi szertartás mellett ünnepélyesen beszenteltettek... tovább
1848, hír, történelem, Újkor, XIX. század
Karel Václav Klíč (1841-1926): Andrássy Gyula karikatúrája, 1877, színes litográfia2021.01.05.
A Vanity Fair magazinban több mint kétezer karikatúra jelent meg összesen a lap létezésének ideje alatt, egészen 1914-ig. Andrássy Gyula 1871 és 1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminisztereként az európai hírnevű politikusok közé tartozott. Így készülhetett róla is karikatúra a lap hasábjain... tovább
grafika, hír, képzőművészet, történelem
Deák Ferenc szülőháza Söjtörön., olajfestmény2020.12.30.
A kúria 1760-ban épült kvártélyháznak, az átvonuló katonaság szálláshelyéül használták. 1768-ban Deák Gábor, a politikus nagyapja vásárolta meg, 1803-ig itt élt idősebb Deák Ferenc, akinek hetedik fia születése felesége életébe került. tovább
Deák Ferenc, festészet, hír, hírességek, képzőművészet, történelem
Alexandra Pavlovna sírkápolnája Ürömön, színes litográfia2020.12.15.
József nádor és Alexandra Pavlovna nagyhercegnő házassága mindössze másfél évig tartott. 1801. március 8-án a főhercegnő leánygyermeknek adott életet, de Alexandrina még a születése órájában meghalt, édesanyja pedig egy hét múlva fejezte be fiatal életét a gyermekágyi láz miatt. tovább
hír, képzőművészet, történelem
Gróf Esterházy Antal gyermekkorában. 1678 (A kép felirata: COMITITIS. ANTONII ESZTERHASI. EFFIGIES TRVM. ANN. EXISTENTIS EX VOTO. PARENTVM OBLATA. S. ANTONIO. Ao. 1678.)\r\n2020.12.10.
A képen gyermekként látható Esterházy Antal, a későbbi kuruc tábornagy, apját követte a katonai pályán, 1697-től kapitányi rangban harcolt a török ellen. 1698-ban fogságba esett a felszabadító háború során és egy év múlva szabadult csak a konstantinápolyi Héttorony börtönéből, mint annak utolsó magyar rabja. tovább
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Rákóczi Ferenc, történelem
Georg Weikert (1749-1799): Károlyi Józsefné, Elisabeth Waldstein-Wartenberg. 17892020.12.03.
A bécsi születésű grófnő tizenkilenc évesen, 1789 februárjában házasodott össze gróf Károlyi Józseffel a császárvárosban, és 43 évesen halt meg Pesten. Hét gyermekük született, négy leány, és három fiú. A portré házasságkötése alkalmából készült... tovább
festészet, hír, képzőművészet, kortárs, újkori művészet, XX. századi művészet
Széchényi Pál kalocsai érsek (1645–1710)2020.11.25.
1811-ben vitték át tetemét a nagycenki családi sírboltba, ahol mumifikálódott holtteste üvegfedelű koporsóban nyugszik. A későbbi kutatások derítették ki, hogy a korábbi, mérgezésekről szól mendemondákkal szemben a holttestet szakszerű módon mumifikálták. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Allegória Magyarország és Ausztria szövetségére. 1735 Rézmetszet. Nicolaus Bruno Belau (1684-1747)-Andreas Schmutzer (1700-1740) és Joseph Schmutzer (1683-1740)\r\n\r\n2020.11.17.
A Pozsony vármegye leírásának bevezető történeti részét lezáró kompozíció gyümölcsökből és virágokból összeállított gazdag ornamentális keretében két, egymás kezét fogó koronás nőalak jelenik meg. Egyikőjük kétséget kizáróan Hungária, ezt jelzi a mellén látható magyar címer, míg a másik Ausztria megszemélyesítője, fején a birodalmi koronát viseli. tovább
Ausztria, grafika, hír, képzőművészet, Magyarország, történelem
Johann Nepomuk Ender (1793-1854): Festetics Julianna, 18172020.11.04.
Festetics Julianna 19 évesen ment feleségül a közeli Cenken élő gróf Széchényi Józsefhez. Férje tragikus vadászbalesete után - aki lováról leesve halálos sérüléseket szenvedett - 1775-ben megözvegyült. Julianna azonban nemsokkal ezután azonban megismerkedett az elhunyt férj öccsével, Széchényi Ferenccel, akivel azonnal egymásba szerettek... tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Magyarország, mint a kereszténység védőbástyája. Rézmetszet, 17. század második fele\r\n\r\n2020.10.25.
A kereszténység védelmezése a pogányok, az oszmánok ellen a középkor egyik alapvető eszméje volt. A gyakorlatban e védelmezéshez az uralkodó hadsereget szervezett, ezért Athleta Christi (Krisztus Bajnoka) és Defensor Fidei (A Hit Védelmezője) lett. tovább
hír, Korai újkor, római katolikus, Török hódoltság, történelem, Újkor, vallások
Johann Vinzenz Häufler-Szerelmey Miklós: Visegrád albuma, 18472020.10.08.
Franz Pracher Josef Hafner linzi litográfiai műhelyében dolgozott 1842-1849 között, főleg tájkép-kőrajzokat készített. 1849 után uradalmi intéző volt haláláig. Magyar vonatkozású lapjai 1845-1848 között jelentek meg, amelyek közül sokat rendszeres munkatársa, Szerelmey munkájaként tartottak számon. tovább
grafika, hír, képzőművészet, Magyarország, Visegrád
A pesti Vármegyeháza, 1861 (Vasárnapi Ujság)2020.10.05.
1689 májusában Budán ült össze a vármegyei közgyűlés, amelyen gróf Esterházy Pál nádor, főispán javaslatára a rendek határozatot hoztak állandó székház vásárlásáról, amely a megyei hivatalok elhelyezésére is alkalmas. Pesten, az Irgalmasok utcáján (a mai Városház utca) lévő telket vásárolták meg a rajta álló romos középkori épületekkel. tovább
Budapest, építészet, hír, Magyarország
A vajai kastély régen2020.09.25.
A várkastély történelmünk jelentős emléke; II. Rákóczi Ferenc két ízben is folytatott az épületben tárgyalásokat. 1703. július 19-i látogatásakor csatlakoztak mozgalmához a Vay testvérek, László, Mihály és Ádám. 1711. január 31-én járt másodszor Rákóczi Vaján, Pálffy János császári tábornokkal tárgyalt az uralkodóval történő megegyezés lehetőségéről. tovább
hír, hírességek, Rákóczi Ferenc
I. Miksa császár ravatalképe. 1519, fa, olaj; 47,5 x 36 cm\r\n2020.09.20.
A hazai szerzők a német ravatalképek csúcsteljesítményének tartják a halotti képeknek ez a realisztikus, sőt inkább naturalisztikus típusát, amit csak hatásosabbá tesz az uralkodói jelvények mellőzése a festményen. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Szerelmey Miklós (1803-1875): Balaton album. 18482020.09.15.
A füredi fürdőélet a kiegyezés után egyre élénkebb lett: rendezték a tópartot, sétányt alakítottak ki, villák sorát emelték, elkezdődött a kórház építése is. Sok híresség – írók, költők, közéleti személyiségek – töltötte itt a nyarakat. Jókai Mór itt írta Az arany ember című regényét, háza ma emlékmúzeum. tovább
földrajz, grafika, hír, képzőművészet
Kaposvár vára, 1686, rézmetszet2020.09.10.
A magyarországi várak számbavételekor keveseknek jut eszébe Kaposvár, mivel itt várnak ma már sajnos szinte nyomát sem találjuk. Pedig már 1230-ban említést tett egy oklevél a négyzetes alakú erődítményről. A középkori eredetű várból csak délkeleti bástyájának kevés téglamaradványa maradt fenn, mely egy 1931-ben emelt terményraktár területén került napvilágra... tovább
helytörténet, hír, történelem, történet
Alexy Károly (1816-1880): Mátyás király szobra, 18442020.09.02.
Alexy egy magyar hősökből, királyokból, hadvezérekből álló szoborsorozatot is tervezett, melynek első - és egyben utolsó - darabja lett a Mátyás szobor (mivel a sorozat végül nem készült el). A király diadalmas hadvezérként és egyúttal a tudományokat és művészetet pártoló uralkodóként jelenik meg. tovább
hír, képzőművészet, szobrászat, történelem
Johann Gottlieb Erdmann Prestel (1804–1885): Sándor Móric megelőzi fogatával a gőzhajót, 1850 körül\r\n2020.08.26.
Sándor Móric, császári és királyi kamarása kortársak vélekedése szerint viselkedése igencsak eltért a megszokottól, számos anekdota született kalandjairól, amelyeknek ő és lovai voltak a főszereplői. Többször járt Angliában is, a lótenyésztés és lovak iránti érdeklődése okán. Élete utolsó éveit azonban a döblingi elmegyógyintézetben töltötte. tovább
hír, képzőművészet
Barabás Miklós (1810-1898): Dessewffy Emil képmása. 18662020.08.24.
Az egész alakos, gyakran merev pózban megjelenő ábrázolt díszmagyart visel, gazdagon dekorált terembelsőben jelenik meg fontosságát kiemelő kellékek között. Ő maga szinte érdektelenné válik a sok kellék között, arca bár pontosan megörökített, de szenvtelen és kifejezéstelen. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Klette Károly: Buda visszafoglalása, 1849. május 21. – Roham a Fehérvári kapunál2020.08.18.
A Bécs előtt álló cs. kir. hadsereg közel kétszeres túlerővel rendelkezett. Görgei május 4-én megadásra szólította fel a budai várat védő Heinrich Hentzi tábornokot, aki elutasította az ajánlatot. Görgei ostromlövegeket hozatott a vár alá, s öt napi lövetés után, május 21-én a hajnali órákban indult meg a döntő roham... tovább
1848, hír, képzőművészet, történelem, Újkor, XIX. század
George Edwards Hering (1805-1879) - James Baker Pyne (1800-1870): A Duna Pozsonynál, színes litográfia, Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok\r\n2020.08.06.
George Edwards Hering a romantika egyik legszebb és legérdekesebb tájképsorozatát alkotta meg, mely Magyarországon méltatlanul kevéssé ismert. Magyarországi látogatása és hazánkról készült csodálatos alkotásai nem valósultak volna meg, ha történetesen Széchenyi István gróf nem fáradozik annyit a Duna hajózhatóvá tételén. tovább
grafika, hír, hírességek, képzőművészet, rézkarc, Széchenyi István
Rudolf von Alt (1812-1905): A Ludovíceum. 1846, színes litográfia\r\n2020.07.28.
Az 1808. évi 7. törvénycikk mondta ki a magyar tisztképzés megindítását. Ennek az épületnek csakúgy, mint a Nemzeti Múzeumnak József nádor volt a legfőbb támogatója, aki Pollack Mihályt kérte fel a megtervezésére. Az intézmény a nevét Habsburg-Estei Mária Ludovika magyar királynéról, I. Ferenc király harmadik feleségéről kapta, aki koronázási díjából 50 000 forintot ajánlott fel építésére. tovább
grafika, hír, képzőművészet
Daniel Hopfer (1470 k.-1526): Nagy Szulejmán lovasképe (rézkarc-sorozat) 1526 körül\r\n2020.07.26.
Daniel Hopfer Nagy Szulejmánról készült lovasképe 1526 körül, a Mohácsi csata idején készülhetett. Daniel Hopfer sorozatából - a Magyar Nemzeti Múzeumon kívül - őriz egy-egy Nagy Szulejmán képmást a British Museum, a Victoria & Albert Museum és a Metropolitan Museum is. tovább
grafika, hír, képzőművészet, Korai újkor, rézkarc, Török hódoltság, történelem, Újkor
II. Lajos magyar király arcképe; fa, olaj; Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Történelmi Képcsarnok\r\n2020.07.22.
II. Lajos magyar király rövid élete alatt számos portré készült róla. A koraszülött, születése után három héttel árván maradt Lajos a Jagelló házból származó utolsó magyar király volt. Hat nyelven beszélt, kiváló vívó és jó táncos volt. De képességeit nem sokáig élvezhette országa népe, mindössze húsz évesen halt meg, a vesztes mohácsi csata után, menekülés közben. tovább
Árpád-kor, festészet, hír, képzőművészet, Középkor, történelem
Nádasdy Ferenc és Esterházy Anna Julianna kettősportréja, rézmetszet2020.07.16.
A kettősportré feltehetőleg olajkép eredetije Lorettomban, vagy éppen Bécsben lehetett egykor, mint a támogatók, azaz a Nádasdy házaspár ajándéka. Akár egy barokk színpadon, kétoldalt félrehúzott függöny-drapériák keretében jelenik meg a kissé egymás felé forduló pár derékképe, mögöttük az épületegyüttes fölött a hely legendájára utaló felhők és fénysugarak övezte Mária alak látható. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Szendrei János-Udvarlaky Béla: A magyar szabadságharc emléke. Színes litográfia\r\n2020.07.16.
A Szendrei János által tervezett és Udvarlaky Béla által megrajzolt “A magyar szabadságharc emléke 1848-1849” című színes litográfián oszlopos talapzaton elől Hungária alakja áll koronával a fején, fölemelt karddal jobbjában, s babérkoszorús nemzeti lobogóval a baljában. Körülötte lovas és gyalogos honvédek s felkelők csoportja... tovább
1848, hír, képzőművészet, történelem, Újkor, XIX. század
Buda ostroma, 1686, rézmetszet és rézkarc2020.07.09.
Több mint 4000 török halott maradt az ostrom után, és Abdurrahman pasa karddal a kezében esett el a mai Hess András térnél. Ezzel Buda hetvenhét napos ostrom után felszabadult a száznegyvenöt évig és három napig tartó török megszállás alól. Lotharingiai Károly herceg pedig háromnapos szabad rablással jutalmazta katonáit. tovább
grafika, hír, képzőművészet, Korai újkor, rézkarc, Török hódoltság, történelem, Újkor
A Kreith-féle Ereklyemúzeum emléklapja, litográfia2020.07.08.
Az emléklap a Kreith-féle ereklyemúzeum 25 éves fennállása alkalmából készült. A lap középső részét a kerettel körülvett aradi kivégzés jelenet foglalja el. Ezt a “képet a képben” övezik egymást kissé takaró medaillonokban a további jelenetek, melyek többnyire Habsburg-ellenes megmozdulások megtorlását mutatja be. tovább
1848, grafika, hír, képzőművészet, történelem, Újkor, XIX. század
Georg Hoefnagel (1542-1601): Esztergom látképe\r\n2020.07.06.
Esztergom - mint uralkodói székhely - fontosságát tekintve a magyar történelem folyamán mindig az elsők között volt, építészettörténete jól ismert, amellett topográfiailag igen jellegzetes a Várheggyel és a Duna túlpartján elhelyezkedő Párkány erődítésével. Hoefnagel Esztergomról készült látképe valószínűleg a hitelesebb darabok közé tartozott. tovább
hír
Erhard Schön (1491-1542 körül): Buda ostroma. 1541 (a metszet bal oldali része)2020.06.30.
Nagy Szulejmán szultán 1526-ban és 1529-ben is bevonult Budára, de a várost nem foglalta el, hanem az 1526-ban magyar királlyá választott és hozzá lojális Szapolyai János felügyeletére bízta. Szapolyai halála után a magyar nemesség egy része által 1526-ban szintén magyar királynak választott Habsburg uralkodó, I. Ferdinánd elérkezettnek látta az időt Buda és Magyarország meghódítására... tovább
grafika, hír, képzőművészet, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Koháry István országbíró (1649-1731) - Ismeretlen művész, 18. század első negyede\r\n2020.06.25.
Koháry István részt vett a török ellenes felszabadító harcokban, Buda (1686), illetve Eger (1687) visszavívásában. Közismert személyiség volt mint politikus és államférfi, de a magyar irodalomtörténet is számon tartja a manierista költészet jelentős képviselőjeként. Ezen a portrén egy különös tárggyal a kezében látható... tovább
festészet, hír, képzőművészet
Eduard von Engerth (1818-1897): A koronázás Budán (1872) 2020.06.22.
Erzsébetnek 1864-ben lett társalkodónője, bizalmasa Ferenczy Ida, aki a kapcsolattartó szerepét is betöltötte a Deákkal és Andrássy Gyulával folytatott találkozások megszervezésénél. "Ha Magyarországon mennek rosszul a császár dolgai, az engem megöl" - jelentette ki Erzsébet, aki meg is tett mindent, hogy létrejöjjön a két nemzet között az áhított egyezség. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Lórántffy Zsuzsanna portréja, ismeretlen festő2020.06.18.
Lorántffy Zsuzsannának egyetlen – hitelességét illetően vitatott – arcképe a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának gyűjteményében található annak 1884-ben történt alapítása és kiállításának megnyitása óta. A képről azonban azóta kiderült, hogy a rajta megjelenő címer nem pontos, sőt egyenesen téves... tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Adrian Szokes: A Kalocsa környéki pusztaság, olajfestmény2020.06.15.
Adrian Stokes és Marianne Preindlsberger - az osztrák-angol házaspár - tíz alkalommal járt Magyarországon. A „Hungary” címet viselő könyvük - amelynek szövegét is Adrian írta - 75 illusztrációját együtt készítették: ezek tájképek valamint a különböző vidékek lakóit jellegzetes viseletükben megörökítő képek – az előbbiek Adrian, az utóbbiak Marianne munkái. tovább
festészet, hír, Kalocsa, képzőművészet, Magyarország
Barabás Miklós (1810-1898): Batthyány Kázmér portréja2020.06.11.
Kevés művészt ismerünk a magyar művészettörténetben, aki olyan ismert és elismert alakja lenne 19. századi képzőművészetünknek, mint Barabás Miklós. Sok gyönyörű portré fűződik a nevéhez, de az egyik legremekebb talán közölük épp' egy elefántcsontra festett miniatűr, mely a '49-es Szemere-kormány külügyminiszteréről, a később emigrációban elhunyt Batthyány Kázmérról készült. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Székely Bertalan (1835-1910): II. Lajos tetemének feltalálása2020.06.08.
Az 1848-49-es szabadságharc leverése után vált kedveltté a Mohács-téma, talán nem véletlenül, hiszen a korszak közönsége minden bizonnyal a közelmúlt eseményeire vonatkoztatta, s éppen a szabadságharc - hasonlóan a csatatéren elesett - költő-halottja, Petőfi volt a Mohács párhuzam egyik megformálója költeményében. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Lotz Károly: Az Operaház mennyezeti falfreskója2020.06.05.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor, I. Ferenc József császár és király jelenlétében. Az épület belső dekorációjának koncepciója több részletben keletkezett, Lotz mellett Than Mór és Székely Bertalan is rész vett a falképek elkészítésében. tovább
festészet, hír, képzőművészet, zene
László Fülöp: Falk Miksáné arcképe2020.06.01.
A szegény kis fényképészsegéd, aki innen, Budapestről indult el, a világ egyik legkeresettebb és legünnepeltebb arcképfestőjévé küzdötte fel magát. Festményeiért úgy vetekedtek a világ urai, mint annak idején Tiziano műveiért. Kortársai között egy sem volt, aki annyi nagyurat, annyi híres embert festett volna le, aki annyi kitüntetést, annyi elismerést szerzett volna magának. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Stefánia főhercegnő (1864-1945)2020.05.29.
Stefánia főhercegné 25 évesen megözvegyült. Férjének öngyilkosságát követően az özvegy különböző álnevek alatt utazgatott Európában. A 19. század utolsó éveiben ismerkedett meg Lónyay Elemér gróffal (1863–1946). Ahhoz azonban, hogy férjez menjen hozzá, le kellett mondania osztrák főhercegnéi rangjáról és címéről. tovább
hír, történelem
Than Mór: Széchenyi ünneplése2020.05.25.
Batthyány is kopasz volt, de magas homloka, éles tekintete, hegyes, görbült orra s szép szőke szakálla a saskeselyűre emlékeztetett, vonásaiban látszott a szenvedély és határozottság. Senki sem pillanthatta meg anélkül, hogy eszébe ne jusson: Ez nevezetes ember! tovább
1848, Deák Ferenc, festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Petőfi Sándor, Széchenyi István, történelem, Újkor, XIX. század
Heinrich Ede (1819-1885) I. Ferenc József képmása2020.05.22.
Az 1867-es koronázás alkalmából nagyon sok festmény, grafika, sőt fotográfia született. Henrich festménye elsőként örökítette meg magyar királyként az uralkodót, s a hagyomány szerint modell után készült portré a királyi palota gyűjteményébe került. tovább
festészet, hír, képzőművészet, történelem
Benesch Pál: Deák Ferenc képmása2020.05.20.
Az 1840-es évek elején a korszak két kiváló festője, Barabás Miklós és a bécsi Franz Eybl is készített portrét Deákról, ezek közismertek. Sokkal kevésbé mondható ez el arról az akvarellről, amely szintén ekkortájt keletkezett, és Benesch Pál alkotása. Ez a festmény valószínűleg az egyik legkorábbi, ha nem a legelső ábrázolás „a haza bölcsé”-ről. tovább
Deák Ferenc, festészet, hír, hírességek, képzőművészet
Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold2020.05.18.
Benczúr Gyula nemcsak történelmi jelenetek alkotójaként, hanem portréfestőként is egyedülállóan sikeres volt, sőt pályájának korai szakaszában főként képmásokat festett. Ilyen Ipolyi Arnoldé is, mely más portréihoz ezekhez képest visszafogottságot mutat: a fotográfia pontosságú arcvonások mellett a többi részlet szinte háttérbe szorul. tovább
Benczúr Gyula, festészet, hír, hírességek, képzőművészet
Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben, 18642020.05.13.
Madarász Viktor 1858-ban Párizsban festette Zách Felicián című képét, egy évre rá fejezte be a Hunyadi László siratása, majd 1860-ban a Zrínyi Ilona Munkács várában című kompozíciókat. E sikersorozat folytatásának szánta a Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben című festményét... tovább
hír, hírességek, Madarász Viktor
Benczúr Gyula: Erzsébet királyné 2020.05.07.
Ha igaznak fogadjuk el azt a toposzt, hogy Erzsébet osztrák császárné és magyar királyné kora legszebb asszonya, akkor azt is bátran kijelenthetjük, hogy egyben korának legtöbbet ábrázolt asszonya is volt. Benczúr kiváló portréja Sssi halála után született. tovább
Benczúr Gyula, hír, hírességek, Osztrák-Magyar Monarchia, történelem, Újkor, XIX. század
Zichy Mihály: A szabadságharc apoteózisa2020.05.05.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit, szereplőit bemutató emléklapok közül az egyik legismertebb Zichy Mihály "A szabadságharc apoteózisa" címet viselő fametszete. A kompozíció festői megfogalmazása mellett itt az emléklap eszköztár kissé hatásvadász módon drámai elemei uralkodnak: Petőfi teteme, a sírkőre támasztott magyar alkotmány és egy bitófa a háttérben. tovább
festészet, grafika, hír, hírességek, képzőművészet, Zichy Mihály
Munkácsy Mihály: Reményi Ede2020.05.01.
Munkácsy portréfestészetének egyik legkitűnőbb darabja Reményi Ede világhírű hegedűművészről készült kép, melyet - rá kevésbé jellemző módon - fára festett. A kalandos életű hegedűművész, aki folyamatosan járta a világot, Görgey Artúr tábornoknak szintúgy kedvence volt, mint Viktória angol királynőnek. tovább
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály
Than Mór: Attila lakomája2020.04.29.
Than Mór még tanulmányai kezdetén, 1846-ban készített egy történelmi témájú akvarellsorozatot, s ennek egyik lapja is Attila lakomáját ábrázolta. 1863-ban aztán Lotz Károllyal együtt megbízatást kapott az újjáépített Vigadó épületének falképekkel történő díszítésére. Az úgynevezett Csemegetár, az étkezőhely falára festette Attila lakomájának jelenetét. tovább
Budapest, festészet, hír, képzőművészet, Magyarország
Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval2020.04.27.
Újabb izgalmas digitális tartalommal bővült a járványügyi veszélyhelyzet miatt zárva tartó Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria virtuális kínálata. A Változatok a realizmusra - Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítást követően immár az 1600 és 1800 közötti magyarországi művészetet bemutató virtuális tárlat is bejárható, amely a Szépművészeti Múzeum honlapjáról érhető el. tovább
Barokk, festészet, hír, képzőművészet, újkori művészet
Esterházy Miklós2020.04.23.
Esterházy Miklós Esterházy Ferenc és Illésházy Zsófia fiaként köznemesi család sarja, s bár szülei evangélikusok voltak, ő a katolikus hitre tért át, ezért apja kitagadta. Apja helyett nagybátyja, Illésházy István, a későbbi nádor támogatta. tovább
festészet, hír, képzőművészet
Császárfürdő, színes litográfia (Rudolf von Alt – Franz Xaver Sandmann), 18532020.04.21.
Az fürdő által használt gyógyhatású forrásokat már a rómaiak is ismerték. Anonymus leírása szerint Attila hunjainak, illetve Árpádnak is volt itt táborhelye, s a 15. század első felében fürdőházak álltak a mai fürdő helyén, amely Mátyás király uralkodása idején kedvelt fürdőhely lett. tovább
Budapest, Helytörténet, hír, képzőművészet, Magyarország, művelődés, szabadidő