Az 1849-es év, a szabadságharc tavaszi hadjáratának hadi eseményei vezettek el Buda visszafoglalásához. 1849. március közepére Bem tábornok csapatai felszabadították Erdélyt, s kiűzték onnan az osztrák és orosz csapatokat. Ezzel egy időben Perczel Mór tábornok a Délvidéket szerezte vissza. A hónap végén Görgei Artúr tábornok vezetésével a magyar főhadsereg támadásba lendült. A tavaszi hadjárat során alig négy hét alatt a honvédsereg a nyugati határszélre űzte a császári csapatokat.

Klette Károly: Buda visszafoglalása, 1849. május 21. – Roham a Fehérvári kapunál

Noha a magyar hadsereg a hadszíntér egészén kisebb erőkkel rendelkezett, mint Windisch-Grätz, minden ütközetet és csatát (Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom) a magyarok nyertek meg. A tavaszi hadjárat első szakaszát követően I. Ferenc József császár leváltotta Windisch-Grätzet, de az utódjául kinevezett Ludwig Welden táborszernagy sem tudta megfordítani a hadiszerencsét. A császári hadsereg kezén csak a nyugati határszél és néhány erőd maradt, de ez utóbbiakat is magyar ostromzár vette körül.

A szabadságharc legjelentősebb ütközete

Komárom felmentése után a hadvezetésen belül vita alakult ki a hadműveletek folytatásáról. Görgei Artúr fővezér végül Kossuth sürgetésére és Klapka György tábornok szakmai érveire hallgatva, Buda ostroma mellett döntött. Az erőviszonyok ismeretében az ostrom indokolt volt.

A Bécs előtt álló cs. kir. hadsereg közel kétszeres túlerővel rendelkezett. Görgei május 4-én megadásra szólította fel a budai várat védő Heinrich Hentzi tábornokot. Hentzi elutasította az ajánlatot. Sőt, az elkövetkező napokban többször is indokolatlanul lövette Pestet, pedig Görgei csapatai onnan nem intéztek támadást. Görgei ostromlövegeket hozatott a vár alá, s öt napi lövetés után, május 21-én a hajnali órákban indult meg a döntő roham. Reggel 6-kor már magyar zászló lobogott a pesti oldalon. A harcban maga Hentzi is halálos sebet kapott. A vár bevételével 248 ágyú és több ezer puska jutott a magyarok kezére. Ez volt a szabadságharc legjelentősebb katonai győzelme.

A győzelem meg is örökíttetett

A Fehérvári-rondellán ütött résen a várat támadó honvédek látványát megörökítő Klette Károly (Karl Klette – 1793-1874) Drezdában született, Prágában, majd Bécsben folytatta tanulmányait, és Pozsonyban lett József nádor gyermekeinek rajztanára. Gyermekei közül Keleti Károly jeles közgazdász lett, Kelety Gusztáv pedig ismert és kedvelt festő, a korszak befolyásos műkritikusa.

Basics Beatrix