2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

2026.10.07.
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Mitől lesz egy város valóban élhető? Attól, hogy könnyű benne eljutni A-ból B-be, biztonságos este hazasétálni, babakocsival is használható a közlekedés, vagy éppen attól, hogy a nők ugyanúgy részt vesznek a város működését meghatározó döntésekben? Bécsben évtizedek óta abból indulnak ki, hogy a női szempontokat figyelembe vevő várostervezés végső soron nemcsak a nőknek kedvez.
Bécs és Budapest közösen gondolkodik a jövő városáról
Ezeket a kérdésfeltevéseket járta körül a Bécs Város budapesti nemzetközi irodája által, Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködésben szervezett "Women & the City – Női szempontok a városfejlesztésben" című konferencia. A budapesti Demokrácia Fesztivál keretében megtartott eseményen bécsi és budapesti szakértők, döntéshozók, kutatók, önkormányzati és civil szereplők keresték a választ arra, hogyan lehet a városokat biztonságosabbá és élhetőbbé tenni.

A konferencián esett szó először arról a szeptember 25-i közgyűlési döntésről, amely támogatta a magyar főváros FemCities hálózathoz való csatlakozását. A FemCities európai városhálózat lényege, hogy a részt vevő városok megosztják egymással a nők, a lányok és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását szolgáló helyi gyakorlatokat és jól működő modelleket. A konferenciát Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, és Elke Hanel-Torsch Bécs Város lakhatásért, lakásépítésért, városmegújításért és nőügyekért felelős városi tanácsnoka nyitotta meg.

A genderszenzitív várostervezés első hallásra könnyen tűnhet rétegtémának, pedig nagyon is hétköznapi kérdéseket boncolgat. Mennyire biztonságos egy park vagy aluljáró sötétedés után? Fel lehet jutni babakocsival a tömegközlekedésre? Hol vannak a városban nyilvános mosdók? Hogyan alakítják ki a járdákat és a köztereket? Milyen távol van az óvoda, az iskola, az orvos vagy a munkahely az otthontól? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a szakértők a konferencián, de szó esett gender budgetingről és gender mainstreamingről is, a nők döntéshozatalban való részvételéről, valamint a munka és a különböző élethelyzetek összeegyeztetéséről, illetve a város mint munkáltató szerepéről is. A budapesti résztvevők saját példákat is bemutattak: két fővárosi kerületben például létrejöttek Európa első női közösségi gyűlései, amelyek közvetlenebb lehetőséget teremtenek arra, hogy a nők tapasztalatai és igényei bekerüljenek a helyi döntéshozatalba.

A délelőtti panelbeszélgetéseken felvetett kérdéseket délután zárt szakmai workshopokon vitték tovább, ahol azt vizsgálták, hogyan lehet ezeket a szempontokat a gyakorlatban is beépíteni az önkormányzati tervezésbe és döntéshozatalba. A workshopok célja emellett konkrét bécsi–budapesti kapcsolódási pontok, projektötletek és további szakmai együttműködési lehetőségek azonosítása volt.