2026. október 7. szerda
Amália
2026.10.07.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Mitől lesz egy város valóban élhető? Attól, hogy könnyű benne eljutni A-ból B-be, biztonságos este hazasétálni, babakocsival is használható a közlekedés, vagy éppen attól, hogy a nők ugyanúgy részt vesznek a város működését meghatározó döntésekben? Bécsben évtizedek óta abból indulnak ki, hogy a női szempontokat figyelembe vevő várostervezés végső soron nemcsak a nőknek kedvez.
Ezeket a kérdésfeltevéseket járta körül a Bécs Város budapesti nemzetközi irodája által, Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködésben szervezett "Women & the City – Női szempontok a városfejlesztésben" című konferencia. A budapesti Demokrácia Fesztivál keretében megtartott eseményen bécsi és budapesti szakértők, döntéshozók, kutatók, önkormányzati és civil szereplők keresték a választ arra, hogyan lehet a városokat biztonságosabbá és élhetőbbé tenni.
Ezeket a kérdésfeltevéseket járta körül a Bécs Város budapesti nemzetközi irodája által, Budapest Főváros Önkormányzatával együttműködésben szervezett "Women & the City – Női szempontok a városfejlesztésben" című konferencia. A budapesti Demokrácia Fesztivál keretében megtartott eseményen bécsi és budapesti szakértők, döntéshozók, kutatók, önkormányzati és civil szereplők keresték a választ arra, hogyan lehet a városokat biztonságosabbá és élhetőbbé tenni.
A konferencián esett szó először arról a szeptember 25-i közgyűlési döntésről, amely támogatta a magyar főváros FemCities hálózathoz való csatlakozását. A FemCities európai városhálózat lényege, hogy a részt vevő városok megosztják egymással a nők, a lányok és a nemek közötti egyenlőség előmozdítását szolgáló helyi gyakorlatokat és jól működő modelleket. A konferenciát Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, és Elke Hanel-Torsch Bécs Város lakhatásért, lakásépítésért, városmegújításért és nőügyekért felelős városi tanácsnoka nyitotta meg.
A genderszenzitív várostervezés első hallásra könnyen tűnhet rétegtémának, pedig nagyon is hétköznapi kérdéseket boncolgat. Mennyire biztonságos egy park vagy aluljáró sötétedés után? Fel lehet jutni babakocsival a tömegközlekedésre? Hol vannak a városban nyilvános mosdók? Hogyan alakítják ki a járdákat és a köztereket? Milyen távol van az óvoda, az iskola, az orvos vagy a munkahely az otthontól? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a szakértők a konferencián, de szó esett gender budgetingről és gender mainstreamingről is, a nők döntéshozatalban való részvételéről, valamint a munka és a különböző élethelyzetek összeegyeztetéséről, illetve a város mint munkáltató szerepéről is. A budapesti résztvevők saját példákat is bemutattak: két fővárosi kerületben például létrejöttek Európa első női közösségi gyűlései, amelyek közvetlenebb lehetőséget teremtenek arra, hogy a nők tapasztalatai és igényei bekerüljenek a helyi döntéshozatalba.
A délelőtti panelbeszélgetéseken felvetett kérdéseket délután zárt szakmai workshopokon vitték tovább, ahol azt vizsgálták, hogyan lehet ezeket a szempontokat a gyakorlatban is beépíteni az önkormányzati tervezésbe és döntéshozatalba. A workshopok célja emellett konkrét bécsi–budapesti kapcsolódási pontok, projektötletek és további szakmai együttműködési lehetőségek azonosítása volt.
A genderszenzitív várostervezés első hallásra könnyen tűnhet rétegtémának, pedig nagyon is hétköznapi kérdéseket boncolgat. Mennyire biztonságos egy park vagy aluljáró sötétedés után? Fel lehet jutni babakocsival a tömegközlekedésre? Hol vannak a városban nyilvános mosdók? Hogyan alakítják ki a járdákat és a köztereket? Milyen távol van az óvoda, az iskola, az orvos vagy a munkahely az otthontól? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg a szakértők a konferencián, de szó esett gender budgetingről és gender mainstreamingről is, a nők döntéshozatalban való részvételéről, valamint a munka és a különböző élethelyzetek összeegyeztetéséről, illetve a város mint munkáltató szerepéről is. A budapesti résztvevők saját példákat is bemutattak: két fővárosi kerületben például létrejöttek Európa első női közösségi gyűlései, amelyek közvetlenebb lehetőséget teremtenek arra, hogy a nők tapasztalatai és igényei bekerüljenek a helyi döntéshozatalba.
A délelőtti panelbeszélgetéseken felvetett kérdéseket délután zárt szakmai workshopokon vitték tovább, ahol azt vizsgálták, hogyan lehet ezeket a szempontokat a gyakorlatban is beépíteni az önkormányzati tervezésbe és döntéshozatalba. A workshopok célja emellett konkrét bécsi–budapesti kapcsolódási pontok, projektötletek és további szakmai együttműködési lehetőségek azonosítása volt.
|
|
