A megnyitó ünnepségen (2026. szeptember 26.) Szabó Janka, a Kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola hegedűtanára szólóelőadása (Johann Sebastian Bach d-moll partita, Sarabande) után a biennálé alapító kurátora, ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, mondta el bevezető gondolatait. „A legnagyobb és legjelentősebb Kárpát-medencei (ökumenikus) keresztény kiállítási sorozat eddig megrendezett tizenhárom felvonása során, 2002 és 2026 között, összesen 1734 (átlagosan 133) alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után.

A számok alapján tehát egyértelmű, hogy a biennálé jelentős űrt tölt/töltött be a magyarországi kiállítási palettán. Tovább emeli a jelentőségét a hozzá kapcsolódó módszeres gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött – a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető – a keresztény témakört előtérbe helyező, immár 700 alkotást számláló, speciális gyűjteményi egység is, s a rendszeresen megjelenő kétnyelvű (ezúttal 120 oldalas) katalógus is.” A kiállítást Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, Magyarország Érdemes és Kiváló Művésze, az MMA rendes tagja nyitotta meg, aki a biennálé témája kapcsán felelevenítette azt, amikor a nyolcvanas évek végén megírta a halál címszavát az úttörő jelenségű, s számos kiadást megért, Jelképtárban (szerzőtársai Hoppál Mihály, Jankovics Marcell és Nagy András voltak). Egy szokványos megnyitói beszéd helyett tartott színvonalas és rendkívül tartalmas kultúrtörténeti előadása jól érzékeltette azt a jelenlévő művészek és érdeklődők számára, hogy milyen gazdag és szerteágazó is volt az idei biennálé ikonográfiai feladványa.

A beszédek után a díjátadó ünnepség következett. A 2025 júliusában közzétett felhívásra ezúttal 218 művész 217 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a biennálé zsűrije összesen 147 alkotó 146 művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. A zsűri (Barabás Márton Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, szobrász, érdemes művész, az MMA rendes tagja; ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője, a biennálé alapító kurátora; Prof. Dr. Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil- és képzőművész, egyetemi tanár, az MMA rendes tagja; Osztényi Éva Gizella művészettörténész, főmuzeológus, Kecskeméti Katona József Múzeum; Somosi Rita művészettörténész, a Mai Manó Ház kurátora) titkos szavazás útján hat alkotót javasolt díjazásra. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium díját Ágoston-Papp Mónika keramikus iparművész kapta. A korábbi biennálék gyakorlatát követve ezúttal is megítéltek öt, pénzbeli juttatással nem járó, úgynevezett erkölcsi díjat, melyet a zsűri nevében ifj. Gyergyádesz László adott át. Az öt díjazott: Pipei Borbála képzőművész, Szemadám György festőművész, Kovács Péter Balázs – KPB festő- és grafikusművész, Verebes György festőművész, Tóth Csaba festőművész.