2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye - Kecskemét
Cifrapalota, Kecskemét
Cím: 6000, Kecskemét Rákóczi út 1.
Telefonszám: (76) 480-776
Nyitva tartás: K-V 10-17
2026.10.06.
hír, történet, Vallás, vallástörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A megnyitó ünnepségen (2026. szeptember 26.) Szabó Janka, a Kecskeméti M. Bodon Pál Zeneiskola hegedűtanára szólóelőadása (Johann Sebastian Bach d-moll partita, Sarabande) után a biennálé alapító kurátora, ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője köszöntötte a megjelenteket, mondta el bevezető gondolatait. „A legnagyobb és legjelentősebb Kárpát-medencei (ökumenikus) keresztény kiállítási sorozat eddig megrendezett tizenhárom felvonása során, 2002 és 2026 között, összesen 1734 (átlagosan 133) alkotást sikerült kiállítanunk a mindenkori zsűri után.
a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé
A számok alapján tehát egyértelmű, hogy a biennálé jelentős űrt tölt/töltött be a magyarországi kiállítási palettán. Tovább emeli a jelentőségét a hozzá kapcsolódó módszeres gyűjtői tevékenység eredményeként létrejött – a nem egyházi fenntartású magyarországi múzeumokban ma még egyedülállónak tekinthető – a keresztény témakört előtérbe helyező, immár 700 alkotást számláló, speciális gyűjteményi egység is, s a rendszeresen megjelenő kétnyelvű (ezúttal 120 oldalas) katalógus is.” A kiállítást Szemadám György Munkácsy Mihály-díjas festőművész, író, Magyarország Érdemes és Kiváló Művésze, az MMA rendes tagja nyitotta meg, aki a biennálé témája kapcsán felelevenítette azt, amikor a nyolcvanas évek végén megírta a halál címszavát az úttörő jelenségű, s számos kiadást megért, Jelképtárban (szerzőtársai Hoppál Mihály, Jankovics Marcell és Nagy András voltak). Egy szokványos megnyitói beszéd helyett tartott színvonalas és rendkívül tartalmas kultúrtörténeti előadása jól érzékeltette azt a jelenlévő művészek és érdeklődők számára, hogy milyen gazdag és szerteágazó is volt az idei biennálé ikonográfiai feladványa.

A beszédek után a díjátadó ünnepség következett. A 2025 júliusában közzétett felhívásra ezúttal 218 művész 217 alkotást, illetve sorozatot adott be, amiből a biennálé zsűrije összesen 147 alkotó 146 művét, sorozatát javasolta kiállítani és a katalógusban megjelentetni. A zsűri (Barabás Márton Munkácsy Mihály-díjas magyar festő, szobrász, érdemes művész, az MMA rendes tagja; ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője, a biennálé alapító kurátora; Prof. Dr. Kelecsényi Csilla Ferenczy Noémi-díjas textil- és képzőművész, egyetemi tanár, az MMA rendes tagja; Osztényi Éva Gizella művészettörténész, főmuzeológus, Kecskeméti Katona József Múzeum; Somosi Rita művészettörténész, a Mai Manó Ház kurátora) titkos szavazás útján hat alkotót javasolt díjazásra. A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium díját Ágoston-Papp Mónika keramikus iparművész kapta. A korábbi biennálék gyakorlatát követve ezúttal is megítéltek öt, pénzbeli juttatással nem járó, úgynevezett erkölcsi díjat, melyet a zsűri nevében ifj. Gyergyádesz László adott át. Az öt díjazott: Pipei Borbála képzőművész, Szemadám György festőművész, Kovács Péter Balázs – KPB festő- és grafikusművész, Verebes György festőművész, Tóth Csaba festőművész.