A sziléziai származású osztrák festő, Eduard von Engerth készítette a legismertebb koronázási képet, amely méreteiben is lenyűgöző. A bécsi Akadémiát elvégezve 1845-ben uralkodói ösztöndíjban részesült. 1854-ben kapott kinevezést a prágai művészeti akadémia élére. 1865-ben lett a bécsi Akadémia professzora, 1871-től a Belvedere Galéria igazgatója.


Szívén hordozta sorsunkat

Erzsébet császárné 1863-tól tanult magyarul, s 1864-ben lett társalkodónője, bizalmasa Ferenczy Ida, aki a kapcsolattartó szerepét is betöltötte a Deák Ferenccel és Andrássy Gyulával folytatott találkozások megszervezésénél.

I. Ferenc József 1865-ben ismét Pest-Budára látogatott, s kisebb politikai engedményekkel igyekezett kedvezőbb helyzetet teremteni. A magyarországi pártok az alkotmány helyreállítását és a koronázást követelték, Deák a Pesti Naplóban az uralkodói látogatás előtt nem sokkal tette közzé nevezetes húsvéti cikkében a magyarok követeléseit. Az 1858-ban az emigrációból hazatérő Andrássy Gyula és Erzsébet 1866 januárjában találkoztak először. Ekkor hangzott el a sokat idézett mondat Erzsébet szájából magyarul: "…ha Magyarországon mennek a [császár] dolgai rosszul, az engem megöl."

A császári pár 1866 januárjának végén több hetes körutazást tett Magyarországon. Erzsébet magyarul szólította meg az országgyűlési küldöttséget, s "…az egész magyar hazával közös változatlan vonzalmáról…" biztosította őket. Öt hét után tértek vissza Bécsbe, de Erzsébet hamarosan ismét Budára ment, ezúttal gyermekeivel. Egy éven át folytak a megbeszélések, tárgyalások. Erzsébet reményeiről így írt a császárnak: "Remélem, hamarosan azt hallom majd tőled, hogy a magyar ügy végre elrendeződött, és mind nemsokára Ős-Budavárában leszünk. Ha azt írod, hogy mehetünk, akkor végre megnyugszom, mert tudni fogom, hogy az áhított célt elértem." Ez 1867 februárjában következett be: létrejött a dualista állam, Ausztria-Magyarország, két fővárossal, két országgyűléssel és két kormánnyal. 1867. február 17-én Andrássy Gyulát kinevezték Magyarország miniszterelnökévé.


Liszt Ferenc a szertartásra külön misét komponált

A királykoronázás 1867. június 8-án hajnali négy órakor, huszonegy ágyúlövéssel kezdődött. A koronázási menet hét órakor indult el a királyi palotából. A főnemesi zászlóvivőket Andrássy Gyula követte, kezében a szent koronával, mögötte a koronázási jelvényeket vitték, és végül az uralkodó jött. Az ünnepélyes templomi szertartásra komponálta Liszt Ferenc Koronázási miséjét. A koronázás után az ünnepi menet a Lánchídon át jött Budáról Pestre, itt volt az eskütétel és a koronázási kardvágás. Este bankett a Vigadóban, az utcákon ökörsütés és népünnepély volt.