2026. november 13. péntek
Szilvia
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A hazai szerzők a német ravatalképek csúcsteljesítményének tartják a halotti képeknek ez a realisztikus, sőt inkább naturalisztikus típusát, amit csak hatásosabbá tesz az uralkodói jelvények mellőzése a festményen.
Miksa főherceg Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) született, apja III. Frigyes német-római császár volt. 1477-ben feleségül vette Burgundiai Máriát, Merész Károly burgundi herceg lányát, így megszerezte Németalföldet és a burgundiai grófságot. I. Mátyás magyar király halála után visszafoglalta Bécset, majd 1491-ben II. Ulászlóval megkötötte a pozsonyi békét, amelyben Ulászló kötelezte magát, ha törvényes fiúutóda nem születik, a magyar és a cseh trónt a Habsburgok örökölik.
1493-ban, apja halálát követően osztrák főherceg lett, és egyesítette a Habsburg fennhatóság alatti területeket. Még ebben az évben feleségül vette Bianca Maria Sforza milánói hercegnőt. 1508-ban felvette a választott római császár címet, véget vetve ezáltal annak az évszázados hagyománynak, hogy a német-római császárt a pápa koronázza.
Miksa a felső-ausztriai Welsben halt meg. Utódja unokája, V. Károly lett, mivel egyetlen, nagykorúságot megért törvényes fia, Szép Fülöp, Kasztília királya már 1506-ban meghalt.
Egy helyi művész alkotása lehetett
A halotti képek alaptípusa szerint az elhunyt mellképét láthatjuk, szemei csukva, vörös csuklyaszerű fejfedőt visel, s arany kereszttel díszített fekete lepel takarja. Az 1907-es Nemzeti Múzeum katalógus német festő munkájaként említi, erre azonban – a császár személyén kívül – semmilyen forrásban megjelent utalásunk nincsen. Pigler Andor mint a létező két legkorábbi német halotti kép egyikét említette tanulmányában, de nemcsak a Történelmi Képcsarnok festményét, hanem a grazi múzeum gyűjteményében található, valamivel kisebb méretű változatát is.
Miksa császár 1519. január 12-én halt meg, s uralkodói jelentőségének megfelelően több halotti kép is készült róla. A szakirodalom többnyire a grazi képet tartja eredetinek, de semmi okunk sincsen arra, hogy a Képcsarnok képéről ne feltételezzük ugyanezt. A grazi képen AA mesterjelzés fedezhető fel, a monogram a kutatók feltételezése szerint egy helyi művészt jelölhet.
Míg a grazi kép felirata viszonylag rövid és tömör, addig a budapestié inkább moralizáló, a szokásos utalással arra a tényre, hogy halálunk után mindannyian egyenlők leszünk.
Miksa főherceg Bécsújhelyen (Wiener Neustadt) született, apja III. Frigyes német-római császár volt. 1477-ben feleségül vette Burgundiai Máriát, Merész Károly burgundi herceg lányát, így megszerezte Németalföldet és a burgundiai grófságot. I. Mátyás magyar király halála után visszafoglalta Bécset, majd 1491-ben II. Ulászlóval megkötötte a pozsonyi békét, amelyben Ulászló kötelezte magát, ha törvényes fiúutóda nem születik, a magyar és a cseh trónt a Habsburgok örökölik.
1493-ban, apja halálát követően osztrák főherceg lett, és egyesítette a Habsburg fennhatóság alatti területeket. Még ebben az évben feleségül vette Bianca Maria Sforza milánói hercegnőt. 1508-ban felvette a választott római császár címet, véget vetve ezáltal annak az évszázados hagyománynak, hogy a német-római császárt a pápa koronázza.
Miksa a felső-ausztriai Welsben halt meg. Utódja unokája, V. Károly lett, mivel egyetlen, nagykorúságot megért törvényes fia, Szép Fülöp, Kasztília királya már 1506-ban meghalt.
Egy helyi művész alkotása lehetett
A halotti képek alaptípusa szerint az elhunyt mellképét láthatjuk, szemei csukva, vörös csuklyaszerű fejfedőt visel, s arany kereszttel díszített fekete lepel takarja. Az 1907-es Nemzeti Múzeum katalógus német festő munkájaként említi, erre azonban – a császár személyén kívül – semmilyen forrásban megjelent utalásunk nincsen. Pigler Andor mint a létező két legkorábbi német halotti kép egyikét említette tanulmányában, de nemcsak a Történelmi Képcsarnok festményét, hanem a grazi múzeum gyűjteményében található, valamivel kisebb méretű változatát is.
Miksa császár 1519. január 12-én halt meg, s uralkodói jelentőségének megfelelően több halotti kép is készült róla. A szakirodalom többnyire a grazi képet tartja eredetinek, de semmi okunk sincsen arra, hogy a Képcsarnok képéről ne feltételezzük ugyanezt. A grazi képen AA mesterjelzés fedezhető fel, a monogram a kutatók feltételezése szerint egy helyi művészt jelölhet.
Míg a grazi kép felirata viszonylag rövid és tömör, addig a budapestié inkább moralizáló, a szokásos utalással arra a tényre, hogy halálunk után mindannyian egyenlők leszünk.
|
|
