2026. október 20. kedd
Vendel
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Györgyi Giergl Alajos a Czóbel-gyermekeket ábrázoló képét feltehetőleg a nagybirtokos család Szabolcs megyei, anarcsi klasszicista kúriájában tartózkodva festette meg. Bár a kép keletkezési ideje már a század második felére esik, stílusa és megoldásai a megelőző fél évszázad biedermeier csoportképeit idézik.
A festményen látható gyermekek közül Czóbel Minka (1855-1947) lett a legismertebb. Körbe utazta az európai országokat, Párizsban a Sorbonne-on is hallgatott előadásokat. Hazatértét követően családjának anyagi helyzet megrendült, így a 20. század első felében szülőfalujában élt.
Sógora, Mednyánszky László festő biztatására kezdett el írni, 1890-ben jelent meg első verseskötete Nyírfa lombok címmel, ezt követte a kilencvenes években szinte évente egy-egy újabb kötet. A francia szimbolizmus hatott rá, kortársai nagyra értékelték líráját. Prózai műveit szintén az 1890-es évektől egészen haláláig jelentette meg, egyetlen drámáját éppen a századforduló évében fejezte be. Francia, angol és német nyelvű irodalmi művek műfordításain is dolgozott folyamatosan, s nagy kár, hogy a magyar irodalomtörténet mára jószerivel elfeledett alkotója lett.
A velencei festészet hatása alatt
A festő Giergl Alajos pesti ötvös, ezüstműves legidősebb fia, apja műhelyében először ötvösséget tanult, majd Pesky József festő magántanítványa lett. Képzését a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta, mesterével, Karl Rahllal együtt utazott itáliai tanulmányútra, ahol a legjelentősebb hatást a velencei festészet gyakorolta rá. Hazatérése után elsősorban portrékat festett, de számos életkép is származik tőle.
Egy ideig arisztokrata családok vidéki kastélyaiban vendégeskedve készítette el a vendéglátó családok tagjainak képmásait. Történelmi eseményeket, és vallási témájú képeket is festett. A Pesti Műegylet kiállításain rendszeresen bemutatta műveit.
Első felesége 1854-ben meghalt, két gyermekük közül Györgyi Géza jeles építész lett. Második házasságából született két fia közül Györgyi Kálmán a Fővárosi Iparrajziskola tanára, 1904-ben az Országos Iparművészeti Társulat titkára, majd igazgatója lett, a Társulat folyóiratának, a Magyar Iparművészetnek indulásától (1897) főmunkatársa, majd 1907-től haláláig felelős szerkesztője volt.
A festményen látható gyermekek közül Czóbel Minka (1855-1947) lett a legismertebb. Körbe utazta az európai országokat, Párizsban a Sorbonne-on is hallgatott előadásokat. Hazatértét követően családjának anyagi helyzet megrendült, így a 20. század első felében szülőfalujában élt.
Sógora, Mednyánszky László festő biztatására kezdett el írni, 1890-ben jelent meg első verseskötete Nyírfa lombok címmel, ezt követte a kilencvenes években szinte évente egy-egy újabb kötet. A francia szimbolizmus hatott rá, kortársai nagyra értékelték líráját. Prózai műveit szintén az 1890-es évektől egészen haláláig jelentette meg, egyetlen drámáját éppen a századforduló évében fejezte be. Francia, angol és német nyelvű irodalmi művek műfordításain is dolgozott folyamatosan, s nagy kár, hogy a magyar irodalomtörténet mára jószerivel elfeledett alkotója lett.
A velencei festészet hatása alatt
A festő Giergl Alajos pesti ötvös, ezüstműves legidősebb fia, apja műhelyében először ötvösséget tanult, majd Pesky József festő magántanítványa lett. Képzését a bécsi Képzőművészeti Akadémián folytatta, mesterével, Karl Rahllal együtt utazott itáliai tanulmányútra, ahol a legjelentősebb hatást a velencei festészet gyakorolta rá. Hazatérése után elsősorban portrékat festett, de számos életkép is származik tőle.
Egy ideig arisztokrata családok vidéki kastélyaiban vendégeskedve készítette el a vendéglátó családok tagjainak képmásait. Történelmi eseményeket, és vallási témájú képeket is festett. A Pesti Műegylet kiállításain rendszeresen bemutatta műveit.
Első felesége 1854-ben meghalt, két gyermekük közül Györgyi Géza jeles építész lett. Második házasságából született két fia közül Györgyi Kálmán a Fővárosi Iparrajziskola tanára, 1904-ben az Országos Iparművészeti Társulat titkára, majd igazgatója lett, a Társulat folyóiratának, a Magyar Iparművészetnek indulásától (1897) főmunkatársa, majd 1907-től haláláig felelős szerkesztője volt.
|
|
