Apja Koháry I. István, Hont vármegye főispánja volt, anyja Balassa Judit. Tanulmányait Nagyszombatban, majd a bécsi egyetemen fejezte be. 1661-ben követte apját tisztségében, majd 1667-ben Fülek várának lett főkapitánya. Mint a Habsburg uralkodóházhoz hű főurat Thököly Imre Fülek elfoglalását követően 1682-85 között fogságban tartotta.

Verseinek tekintélyes része fogsága alatt született. Szabadulása után grófi rangot kapott. Részt vett a török ellenes felszabadító harcokban, Buda (1686), illetve Eger (1687) visszavívásában. 1712-ben országbíró lett. Közismert személyiség volt mint politikus és államférfi, de a magyar irodalomtörténet is számon tartja a manierista költészet jelentős képviselőjeként. Mecénási tevékenysége is számottevő volt.


Szokatlan tárgy a portrén: egy ágyúgolyó

A képen belül ovális mezőben jelenik meg az ábrázolt derékképe; bal kezében ágyúgolyót tart: a vászon hátoldalán olvasható felirat szerint Eger vára alatt jobb kezét ellőtte. (A Nemzeti Múzeum Képtárának, illetve a Történelmi Képcsarnoknak katalógus-műtárgyleírásai érdekes módon a felirat által megmagyarázott motívumot nem tudták értelmezni, s „golyó”-ként, „aranygolyó”-ként írják le.)

Az ősgaléria portrék hagyományától számos vonásában eltér a festmény: ilyen a szokatlan attribútum, a visszafogott eszközökkel bemutatott, inkább festőiségre, mint az ornamens elemek hangsúlyozására törekvő viselet-ábrázolás. Szokatlan az arc jellemzése, a portré-vonások kiemelése, a részletek visszaadása mellett az ábrázolt személyiségének érzékeltetése.


Több portré is készült Koháryról

Összehasonlítva a festményt Koháry legismertebb grafikus portréival különösen szembetűnő annak kvalitása. Elias Widemann rézmetszet sorozatának lapján viszonylag fiatalon jelenik meg Koháry, fejfedőben, körszakállal. A merev, sematikus arckép kevéssé adja vissza az ábrázolt jellemző vonásait. Karl Wilhelm Brand és Johann Andreas Pfeffel rézkarca a legismertebb, legtöbbet közölt Koháry portré; az egészalakos ábrázoláson a háttérben Justitia allegorikus nőalakja, csatajelenet, az előtérben oszlop drapériával, s kartusban az ábrázoltra vonatkozó felirat látható. A csípőre tett kezű, baljával a már ismert attribútumot, az ágyúgolyót tartó figura merev, kissé elrajzolt alakja, csaknem karikatúraszerűen elnagyolt arcvonásai a grafikát nem emelik Koháry legjobb arcmásai közé.

Nincsen adatunk arról, milyen módon került képünk a Jankovich gyűjteménybe. Először a Magyar Nemzeti Múzeum Általános Képtárában (1868-tól), majd 1894-től a Történelmi Képcsarnok állandó kiállításain folyamatosan látható volt.