2026. november 13. péntek
Szilvia
Szépművészeti Múzeum - Budapest
 |
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 41.
Telefonszám: (1) 469-7100
E-mail: info@szepmuveszeti.hu
Nyitva tartás: K-V 10:00-18:00, belépés és pénztár 17:00-ig, a kiállítások zárása 17:30-kor kezdődik a legfelső szintről.
|
Szépművészeti Múzeum
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Széchenyi család tagjai közül többen választották a papi hivatást.
Széchényi Pál tanulmányait Nagyszombatban végezte, ahol 1661-ben lépett be a pálos rendbe, s mint pálos szerzetes Rómában szerzett magisteri fokozatot a jezsuiták által irányított Collegium Germanicum et Hungaricumban. Hazatérve 1673-tól a nagyszombati egyetemen teológiát tanított, majd 1676-ban pécsi püspök, királyi tanácsos és szentgotthárdi apát lett. 1677-től győri kanonok és nagyprépost, 1687-től veszprémi püspök, 1696-tól 1710-ig kalocsai érsek, Veszprém, majd Bács vármegye örökös főispánja. I. Lipót császár 1697. március 30-án emelte grófi rangra a Széchényi családot. 1704. január 2-án a bécsi udvar Széchényi Pált bízta meg, hogy II. Rákóczi Ferenccel megegyezzen és közvetítsen a császár és a kurucok között. 1807-ben Miller Jakab Ferdinánd Bécsben kiadta Széchényi Györggyel folytatott levelezéseinek két kötetét.
Bánfalván temették el, 1811-ben vitték át tetemét a nagycenki családi sírboltba, ahol mumifikálódott holtteste üvegfedelű koporsóban nyugszik. A későbbi kutatások derítették ki, hogy a korábbi, mérgezésekről szól mendemondákkal szemben a holttestet szakszerű módon mumifikálták.
A barokk reprezentatív portré típusának megfelelően Széchényi Pál térdképén az ábrázolt környezete – könyvtárterem – utal a tudós főpap hivatására. Viselete, az érseki pallium, a mellén függő ékköves kereszt, jobb kezén a gyűrű, baljában a könyv mind azt jelzik, hogy kiemelkedő egyházi személyiséget látunk. Széchényi Pálról viszonylag kevés ábrázolás keletkezett és maradt ránk, a Johann Georg Mansfeld (1764-1817) által készített, az Egyetemi Könyvtárban őrzött rézmetszet mellképhez valószínűleg a festmény szolgáltatta a mintát, és feltehetőleg a nagycenki sírboltban történő elhelyezés alkalmából készült.
A 17. századi, ismeretlen művésztől származó festmény a Magyar Nemzeti Múzeum 1836-ban alapított Képtárának egyik korai darabja, szerepelt a Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából Brüsszelben, a Magyar Nemzeti Múzeum által 1999-ben szervezett kiállításon. 2015-ben Győrben, az Esterházy palotában kiállítással emlékeztek meg Széchényi Pál életéről és tevékenységéről.
Széchényi Pál tanulmányait Nagyszombatban végezte, ahol 1661-ben lépett be a pálos rendbe, s mint pálos szerzetes Rómában szerzett magisteri fokozatot a jezsuiták által irányított Collegium Germanicum et Hungaricumban. Hazatérve 1673-tól a nagyszombati egyetemen teológiát tanított, majd 1676-ban pécsi püspök, királyi tanácsos és szentgotthárdi apát lett. 1677-től győri kanonok és nagyprépost, 1687-től veszprémi püspök, 1696-tól 1710-ig kalocsai érsek, Veszprém, majd Bács vármegye örökös főispánja. I. Lipót császár 1697. március 30-án emelte grófi rangra a Széchényi családot. 1704. január 2-án a bécsi udvar Széchényi Pált bízta meg, hogy II. Rákóczi Ferenccel megegyezzen és közvetítsen a császár és a kurucok között. 1807-ben Miller Jakab Ferdinánd Bécsben kiadta Széchényi Györggyel folytatott levelezéseinek két kötetét.
Bánfalván temették el, 1811-ben vitték át tetemét a nagycenki családi sírboltba, ahol mumifikálódott holtteste üvegfedelű koporsóban nyugszik. A későbbi kutatások derítették ki, hogy a korábbi, mérgezésekről szól mendemondákkal szemben a holttestet szakszerű módon mumifikálták.
A barokk reprezentatív portré típusának megfelelően Széchényi Pál térdképén az ábrázolt környezete – könyvtárterem – utal a tudós főpap hivatására. Viselete, az érseki pallium, a mellén függő ékköves kereszt, jobb kezén a gyűrű, baljában a könyv mind azt jelzik, hogy kiemelkedő egyházi személyiséget látunk. Széchényi Pálról viszonylag kevés ábrázolás keletkezett és maradt ránk, a Johann Georg Mansfeld (1764-1817) által készített, az Egyetemi Könyvtárban őrzött rézmetszet mellképhez valószínűleg a festmény szolgáltatta a mintát, és feltehetőleg a nagycenki sírboltban történő elhelyezés alkalmából készült.
A 17. századi, ismeretlen művésztől származó festmény a Magyar Nemzeti Múzeum 1836-ban alapított Képtárának egyik korai darabja, szerepelt a Magyarországot az Európai Unióhoz való csatlakozása alkalmából Brüsszelben, a Magyar Nemzeti Múzeum által 1999-ben szervezett kiállításon. 2015-ben Győrben, az Esterházy palotában kiállítással emlékeztek meg Széchényi Pál életéről és tevékenységéről.
|
|
