Az eklektikus stílusú építmény kétszintes homlokzatát a földszinten íves nyílások tagolják, emeletén a konzolos szemöldökpárkányú ablakok között féloszlopok emelkednek ki a falsíkból. A tető alatti gazdag főpárkányt attika zárja le, rajta címer és az építés befejezésére utaló római évszám (1865). A tervező Ybl Miklós volt; a nemes arányú, a reneszánsz formakincsét idéző palota egyik jeles alkotása.

Bár – amint ezt a grafika felirata is jelzi – ideiglenes jelleggel építették, mégis harmincöt évig szolgálta az országgyűlést, s a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében működő felsőház mellett az alsóház szerepét töltötte be, így a közlekedés egyszerű volt közöttük, csak a Múzeum-kerten kellett átsétálni.


Bazár, filmszínház és Statisztikai Hivatal

1902-ig, az Országház megépültéig maradt fönn ez az állapot. Ezt követően az épületben kiállításokat, bazárokat tartottak. 1918-ban itt ült össze a Katonatanács. 1920-tól filmszínház lett, majd a Fővárosi Statisztikai Hivatal működött benne. 1942-ben vásárolta meg az olasz állam kulturális intézet létesítése céljából, de csak a II. világháború után kezdték el valóban használni, s azóta is ez a funkciója, bár többször fölmerült más jellegű hasznosítása.


Pest-Buda nevetes épületeinek megörökítője

A kőrajzot készítő művész, Slowikowski Ádám neve ugyan jól ismert, pontos születési és halálozási adatait mégsem tudjuk, nagyszámú műve alapján azonban működésének fénykora az 1860-as - '70-es évekre tehető.

Lauffer Vilmos pesti kiadó számára készített városlátképeket magyar és német nyelvű magyarázó feliratokkal ellátva, mint ez esetben is. Pest és Buda nevezetes épületeit mutatta be színes litográfiákon; jellegzetes stílusa jól azonosíthatóvá teszi ezeket a darabokat. Az épületek pontos ábrázolása mellett a tájképi és életkép-részletekkel gazdagította kompozícióit. E grafikán is staffázs alakok népesítik be a Múzeum-kertet, amelynek frissen ültetett növényzete ekkor még a mainál jóval gyérebb volt, s szobordísze is kevesebb. A háttérben a Festetics palota tűnik föl.

Slowikowski pest-budai sorozata mellett jól ismertek még a felső-magyarországi bányavárosokat bemutató lapjai.