A magyarországi várak számbavételekor keveseknek jut eszébe Kaposvár, mivel itt várnak ma már sajnos szinte nyomát sem találjuk. Pedig már 1230-ban említést tett egy oklevél a négyzetes alakú erődítményről, amelynek téglából épült lakótornyát feltehetően sövényfal, az egész várat pedig árok és sánc vette körül. Később, a 15. században kibővítették, ekkor a palánkfal helyébe kőfalat építettek.


Egy rézmetszet tanúskodik a vár létezéséről

A 17. századból fennmaradt rézmetszeten négy sarokbástyás épületet láthatunk, a bástyák azonban korábban épültek. Két kapuja közül a vár északnyugati részén az úgynevezett Kanizsai-kapu, a mai Széchenyi tér tájékán pedig a Szigetvár felé vezető útra nyíló volt található. A vár délnyugati oldalán helyezkedtek el a különböző lakó- és egyéb épületek.

Az olasz nyelvű felirat tudatja, hogy Badeni Lajos herceg csapatai ostromolják a török által 1555-ben elfoglalt erődítményt, amelyet 1686-ban, Buda felszabadításával egy időben sikerült csak az ottománoktól visszafoglalni.


Átalakítások - török módra

A négy sarokbástyás, négyszögletes vár képe a török uralom időszakának átalakításait mutatja: kupolás törökkori épületek láthatók a falakon belül, és egy magas, karcsú minaret. A kőfalakat palánkkerítés veszi körül, s a Kapos folyó természetes vizesárokként védi a vár területét. A Kaposváron átfolyó, ma már inkább csatornának nevezhető folyó 112 kilométer hosszú és a Sió csatornába folyik bele.


A honfoglalás idején kezdődött minden...

A honfoglalás idején a törzsi szálláshelyen már állt egy fából készült vár. Először 1498-ban említették Kaposvárként a várat. 1403-ban a várat és a hozzá tartozó uradalmat Zsigmond király fele-fele arányban eladományozta. A vár 1504-ig az Újlakiaké volt, 1536 után királyi birtok lett.

1555-ben Tojgun pasa vette ostrom alá és el is foglalta. A majdnem másfél évszázados török uralom idején többször is megkísérelték a magyarok visszafoglalni, de sikertelenül. 1686 után Esterházy Miklós birtoka lett, és maradt is, egészen 1702-ig, amikor I. Lipót császár parancsára teljesen lerombolták.


Vár állott, most kőhalom

A középkori eredetű várból csak délkeleti bástyájának kevés téglamaradványa maradt fenn, mely egy 1931-ben emelt terményraktár területén került napvilágra.

A város 1749-ben, majdnem fél évszázaddal a vár lerombolását követően lett Somogy vármegye székhelye, s indult el a polgári fejlődés útján a település.