Bessenyei Ferenc (1919-2004) és Gábor Miklós (1919-1998) személyében két olyan nagy formátumú művész születésének 100. évfordulóját ünnepeljük idén, akik a magyar színpad legújabb kori történetének megkerülhetetlen alakjai.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Relikviatára magyar írók és költők személyes tárgyait őrzi, köztük több mint háromszáz bútort. A gyűjteményezés a szerzői hagyatékok mellett kiterjed szerkesztőségek berendezési tárgyaira, esetenként az írók családtagjainak, múzsáinak bútoraira is.

2015-ben, egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása alkalmával több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A lakás megrepedezett fala mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványt rejtett, amelyeken 1944-ben összeírták a főváros házainak, illetve lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait.

A festő születésének 175. évfordulója tiszteletére rendezett kiállítás megismertet a Trilógiához kapcsolódó Krisztus-képekkel, bepillantást enged keletkezésük folyamatába, s megidézi a művész egykori párizsi palotáját, szalonját és műtermét.

Szerelem, csalódás, titkos imádó, mulatság, versek, kardpárbaj, újságírás. Pár kulcsszó, melyekkel leírható az a röpke két év, míg Ady Endre Debrecenben tartózkodott. A kiállítás e hívószavak mentén enged bepillantást a költő életének korai időszakába.

A kiállítás a fővárosi közlekedési eszközök személyzetének, a BKV és a jogelőd társaságok járművezetőinek, kalauzainak, ellenőreinek tevékenységébe, munkaeszközeibe, oktatásába enged bepillantást.

A Koronázási Ünnepi Játékokhoz kapcsolódóan a Szent István Király Múzeum nagyszabású időszaki kiállítással tiszteleg IV. Béla magyar uralkodó emléke és öröksége előtt. Tárlatunk végigkíséri a látogatókat a király életén, megjelenítve uralkodásának és életútjának legmeghatározóbb és legemblematikusabb pillanatait.

Honnan tudták a régészek, hogy éppen itt kell ásni? – gyakorta így adnak hangot csodálkozásuknak a szombathelyiek, amikor látványos római maradványok – falak, kővel burkolt utcák vagy mozaikpadlók részletei – kerülnek elő. Bár a rendszerváltás óta is több, szakmailag jelentős ásatás történt a szemünk előtt, ezek eredménye is csak részlegesen jutott el az itt élőkhöz.