A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét.

A II.világháború után a bankrendszer racionalizálása, majd államosítása után a Minisztertanács rendelete 1949.mácius 1-ei hatállyal létrehozta az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalatot.

Waliczky Tamás Képzelt kamerák című kiállítása a vizuális érzékelés tágas lehetőségeiről és azok megjelenítéseiről szól. A kiállítás címe arra a 23 darab fantáziakamerára utal, melyeket Waliczky 2016 óta tervez. A digitális technikával tervezett, de analóg elven működő optikai szerkezetei más-más vizuális nyelven szimulálják és képezik le a világot.

A centenáriumi évébe lépett múzeum százötven éves gyűjteményének legjavát mutatjuk be egy éven keresztül látogatható, Made in Asia. Százéves a Hopp Múzeum című új kiállításunkban.

Magyarország ezeregyszáz éves történelmének egyik legjelentősebb éve 1989. A Kádár-rendszer diktatúrájának évek óta tartó felpuhulása ebben az esztendőben érte el tetőpontját, rendkívüli politikai, társadalmi és életmódbeli változásokat idézve elő.

2015-ben, egy Kossuth Lajos téri lakás felújítása alkalmával több ezer oldalnyi irat került elő, amelyet a megtalálók Budapest Főváros Levéltárának adtak át. A lakás megrepedezett fala mintegy 7000 kitöltött formanyomtatványt rejtett, amelyeken 1944-ben összeírták a főváros házainak, illetve lakásainak, tulajdonosainak, bérlőinek a fővárosi zsidóság csillagos házakba költöztetéséhez elengedhetetlen adatait.

Bessenyei Ferenc (1919-2004) és Gábor Miklós (1919-1998) személyében két olyan nagy formátumú művész születésének 100. évfordulóját ünnepeljük idén, akik a magyar színpad legújabb kori történetének megkerülhetetlen alakjai.

A Petőfi Irodalmi Múzeum Relikviatára magyar írók és költők személyes tárgyait őrzi, köztük több mint háromszáz bútort. A gyűjteményezés a szerzői hagyatékok mellett kiterjed szerkesztőségek berendezési tárgyaira, esetenként az írók családtagjainak, múzsáinak bútoraira is.