Eseménynaptár
2025. június
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
2025.06.15. - 2025.06.15.
Fehérvárcsurgó
2025.06.15. - 2025.06.15.
Budapest
2025.06.15. - 2025.06.15.
Szeged
2025.06.14. - 2025.06.14.
Makó
2025.06.09. - 2025.06.09.
Ópusztaszer
2025.06.08. - 2025.06.09.
Gyula
2025.06.08. - 2025.06.09.
Nyíregyháza - Sóstó
2025.06.08. - 2025.06.09.
Szentendre
2025.06.07. - 2025.06.07.
Budapest
2025.06.06. - 2026.01.25.
Budapest
2025.06.05. - 2025.06.30.
Dunaújváros
2025.05.30. - 2026.05.30.
Budapest
2025.05.30. - 2025.09.30.
Dunaújváros
2025.05.28. - 2025.09.28.
Budapest
2025.05.28. - 2025.07.28.
Budapest
2025.05.27. - 2025.06.27.
Hódmezővásárhely
2025.05.17. - 2025.09.14.
Gyula
2025.05.17. - 2025.06.17.
Hódmezővásárhely
Műcsarnok - Budapest
A Műcsarnok épülete
Cím: 1146, Budapest Dózsa György út 37.
Telefonszám: (1) 460-7000, (1) 363-2671
Nyitva tartás: SZERDA, CSÜTÖRTÖK, VASÁRNAP 10-18 ÓRÁIG, PÉNTEK, SZOMBAT 12-20 ÓRÁIG
2025.05.28. - 2025.09.28.
időszaki kiállítás
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Múzeumi belépők, szolgáltatások árai:
Belépő felnőtteknek
1200 HUF
Belépő felnőtteknek
(a Műcsarnok + az Ernst Múzeum megtekintésére)
1400 HUF
Csoportos belépő felnőtteknek
(10 főtől)
800 HUF
/ fő
Belépő diákoknak
(6-26 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő diákoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 6-26 év)
700 HUF
Csoportos belépő diákoknak
(10 főtől)
400 HUF
/ fő
Belépő nyugdíjasoknak
(a Műcsarnokba és az Ernst Múzeumba, 62-70 év)
700 HUF
Belépő nyugdíjasoknak
(62-70 éves korú EU-s állampolgárok)
600 HUF
Belépő családoknak
(1 felnőtt + 2 gyermek)
1800 HUF
/ család
Belépő családoknak
(2 felnőtt + 2 gyermek)
2400 HUF
/ család
A kiállítás a Műcsarnok évente megrendezett Nemzeti Szalonjainak sorában immár harmadik alkalommal mutatja be a hazai és határon túli magyar képzőművészet előző öt évének legfontosabb törekvéseit, alkotásait.
Miklós Árpád: Felébredés
A tárlat címe a kriptovilágból kölcsönzött kifejezés, olyan virtuális tárgyat jelent, amelyet egyedi digitális azonosítóval látnak el, de a kifejezés a maga modernül leleményes módján megragad valamit a képzőművészet lényegéből.

Túlzás-e azt állítani, hogy a virtualitásba lökött tárgyi világ – hátterében az emberi elme találékonyságával – a maga megfoghatatlan teljességében élő anyagként működik? Izzó, sistergő, hullámzó tudatként, amely, védve önmagát, elemi erővel reflektál a fizikai valóság, a hagyományaiból táplálkozó humán kultúra kérdéseire. Anyag? Anyagon túli valóság? Tradíció? Duns Scotus középkori teológus virtualitás-fogalma? A művészet hagyományos formái? Digitális eszközökkel létrehozott művészi szabadság? Önazonosság? Virtuális identitás? S ha már itt tartunk: a digitális művek korlátok nélküli sokszorosíthatósága a tárgyiasult művészi objektum megismételhetetlenségével szemben?

Non-fungible token.

Nem helyettesíthető tárgy.

Ha a kifejezést a digitális jelenből visszatekintve, nem csupán mostani helyén, de hagyományos értelmében szemléljük, bizarr módon érvényessé válik a képzőművészet egészére. Virtuális metamorfózisának jelenkori leleményessége megragad valamit a művészet digitalizáció előtti és utáni lényegéből.

Az elmúlt öt év kortárs művészetének látványos változása, hogy hagyományosan létrehozott formái sem nélkülözhetik immár a szélsebességgel száguldó digitális kozmosz egyre erősebb hatásait. A kiállítás a társadalom elmozdulásaira adott személyes reflexiók gazdagságát igyekszik feltérképezni, s vele a jelenben szerveződő virtuális világ beszűrődését a tradicionális művészi gondolkodásmódba. Hogy mindez formai és/vagy tartalmi elemekben nyilvánul meg, az a művészi szubjektum döntése. A tárlat azt a fajta, korunkra reflektáló világlátást próbálja feltárni, amelyben egyaránt helyet kap a hagyományok újragondolásának igénye és az anyagi világ tárgyiasult műveinek hátterében munkáló úgynevezett digitális gondolkodás.