A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét.

Páratlanok címmel nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A címadás oka az, hogy az ikonikus szegedi papucsok páratlannak készültek: két ugyanolyan papucsot vásárolt meg a menyecske, majd hordás közben derült ki, melyikből lesz a bal lábas, melyikből a jobb lábas papucs.

A tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket.

Mivel Szabó Magda műveiben saját felmenői köré épít külön magánmitológiát, kiállításunk fontos eleme egy családfa lesz, melyen nemcsak az írónő rokonaival ismerkedhetünk meg egy-egy fénykép segítségével, de azt is bemutatjuk, melyik őse, milyen művének szereplőjeként elevenedik meg.

III. Béla, akit unokája, IV. Béla király a „Nagy” melléknévvel tisztelt meg, a sors forgandóságából előbb Bizánc császárságának örököse volt, ám 1172-ben a magyar trónra jutott. Országlása alatt szellemi, anyagi és katonai értelemben megerősödött a Magyar Királyság. Kezdeményezésére avatták szentté 1192-ben I. Lászlót.

A történelmen érdemes rágódni, Rómáén meg aztán hatványozottan. E gazdag és tanulságoktól sem mentes ismeretanyagból tíz történetet mutat be a kiállítás. Hogy még érdekesebb legyen a játék, minden Tiberis-parti eseményhez egy másik, párhuzamosan zajló történet társul arról a területről, amelyet ma Budapest néven ismerünk és szeretünk. Húsz jó ok arra, hogy egy kicsit töprengjünk a történelmen.