A ló háziasítása alapvető jelentőséggel bírt az emberiség történelmében. Ez tette lehetővé a szárazföldek belsejének benépesülését, a szabad nomád életforma elterjedését. Forradalmasította a közlekedést, a szállítást, a vadászatot, a hadviselést, és nem utolsósorban a földművelésben is hasznosították a ló erejét.

Páratlanok címmel nyílik kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban. A címadás oka az, hogy az ikonikus szegedi papucsok páratlannak készültek: két ugyanolyan papucsot vásárolt meg a menyecske, majd hordás közben derült ki, melyikből lesz a bal lábas, melyikből a jobb lábas papucs.

A tárlat célja, hogy megidézze a magyar irodalom egyik legnagyobb klasszikusáról a köztudatban élő képet és a költő kevésbé ismert arcaival is megismertesse az érdeklődőket.

Az 50 éve, 1968. január 1-jén megalakult BKV kerek évfordulója alkalmából megnyitott kiállításon a fővárosi közösségi közlekedés rendkívül eseménydús fél évszázadának tárgyi emlékei köszönnek vissza. A kiállítás bemutatja a BKV egykori és mai közlekedési ágazatait.

Ezernyi titkot, drámai történetet rejtenek a több száz vagy akár több ezer éves emberi csontmaradványok. A régészek, antropológusok mindennapjainak feladata az, hogy egy-egy csontot megvizsgálva következtessenek az elhunyt kilétére, halálának okaira. A Móra Ferenc Múzeum új időszaki kiállításán most ezeknek a „történeti nyomozóknak” a bőrébe bújhatnak a látogatók és deríthetnek fényt többszáz éves rejtélyekre.

Kortársunk és már tizennégy éve nincs közöttünk. Nemzedékének egyik legkarizmatikusabb alakja volt, a reneszánsz kor emberének kései utódja, tele tűzzel, energiával, szókimondó igazságérzettel és életigenléssel.

Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Lotz Károly, Madarász Viktor, Munkácsy Mihály, Paál László, Székely Bertalan – csak néhány név azon világhírű képzőművészek közül, akiknek alkotásait megcsodálhatjuk majd az Arczok és láthatárok – 19. századi magyar festészet a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből című, a pécsi Modern Magyar Képtárban megtekinthető tárlaton.

Az Istennőhöz vagy ahogy Indiában nevezik, a Dévihez kapcsolódó különböző regionális kultuszok komoly múltra tekintenek vissza az indiai szubkontinensen. Az Indus-völgyi civilizáció korától egészen a 21. századi globalizált társadalom megjelenéséig az Istennőt imádták és imádják ma is India lakói.

A 20. század elejéig egy gyermek világrahozatala nagy veszélyeket rejtett magában. Az asszonyok otthon szültek, a vajúdás és a szülés során többnyire csak a bába tudására számíthattak, akik kezdetben az idősebb, tapasztalt asszonyoktól, a gyógyító papoktól vagy az orvostól tanulták meg szakmájuk fogásait.