A hagyományos fémművesség emlékeiből ad ízelítőt a kiállítás, az egykori Vas megyei aranymosástól a vándorköszörűsök és drótosok munkáján át a vashámorok működéséig.

A kiállítás látványos válogatása a Föld számos területéről származó vadászati emlékeknek: trófeáknak. Bemutatja a megélhetési és presztízsvadászat módszereit, eszközeit, az ember által végzett szelekció vadállományra gyakorolt hatását.

A kiállított fotók különlegessége, hogy a fotográfus üvegnegatívra készített képeit Shah Timornak, a múzeum fotósának köszönhetően rendkívül jó minőségben sikerült digitalizálni, így a fotók bepillantást engednek Salgótarján 20. század eleji életébe.

Az installáció is különleges: a rovarokat nemcsak a rovardobozokban, hanem egyes élőhelyekre is utalva a természetes környezetében is megcsodálhatjuk. Az ismeretanyagot interaktív játékok teszik szórakoztatóvá.

Új, fontos állomáshoz érkezett a Képtári tárlatok pécsi műbarátoknak című sorozat. A Gábor Jenő párizsi utazása című kiállítás a művész párizsi utazásáról írt naplójára alapul, s így szöveg és kép, verbális és vizuális lehetséges teoretikus összefüggéseit villantja fel egy festő életművében. A tárlat anyaga a Janus Pannonius Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből, valamint magángyűjteményekből áll.

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett.

Rendhagyó módon, október első vasárnapja helyett az ősz végén, november 22-én nyílt volna meg Magyarország legnagyobb múltra visszatekintő kortárs képzőművészeti kiállítása, a 67. Vásárhelyi Őszi Tárlat, azonban a koronavírus-járvány korlátozásai miatt zárt ajtók mögé kényszerült az idei kiállítás.