A Tánc fesztiválja kísérőrendezvényeként, a múzeum a saját képzőművészeti gyűjteményének kiemelkedő műtárgyegyüttesét mutatja be, Dohnál Szonja kurátor rendezésében. Gáspár Gábor ikonikus veszprémi fotóriporter sorozata összefoglalója az immár 22 éves A tánc fesztiválja történetének is.

A kiállítás központi témája a széncsaták és a munkaverseny. Az egy időben elterjedt "Több csillét!" köszöntés jól szimbolizálja a szénbányászatra jellemző termelési kényszert, amely során a bányászok megvívták széncsatáikat. A bányászok teljesítménye mögött gyakran emberfeletti munka állt, s nem volt ritka az sem, hogy az átlagos norma kétszeresét termelték ki naponta.

A hagyományos fémművesség emlékeiből ad ízelítőt a kiállítás, az egykori Vas megyei aranymosástól a vándorköszörűsök és drótosok munkáján át a vashámorok működéséig.

Több nemzedék emlékszik a legendás figyelmeztetésre: „Vigyázat, csalok!”. Gács Rezső (1911-1987), avagy sokkal ismertebb művésznevén Rodolfo legendássá vált mondatával a figyelemfelkeltésen túl arra a paradoxonra hívta fel a figyelmet, hogy minden csak illúzió.

Az installáció is különleges: a rovarokat nemcsak a rovardobozokban, hanem egyes élőhelyekre is utalva a természetes környezetében is megcsodálhatjuk. Az ismeretanyagot interaktív játékok teszik szórakoztatóvá.

Akárhogy is, a szódavíz és a fröccs - akár málnafröccs formájában is – olyan népszerűségre tett szert az elmúlt évszázadokban, és olyannyira meghatározta minden népréteg és társadalmi osztály tagjainak fogyasztási szokásait, hogy méltán nevezhetjük a szódavizet magyar kultuszitalnak.