Augusztus 23 és 28 között koncerteket hallgathatnak a Fehérvárcsurgói Károlyi Kastélyban a Főispán teremben.

Cholnoky Jenő, egyik legsokoldalúbb földrajztudósunk, akinek 2020 nyarán ünnepeljük születése 150. évfordulóját, igen határozott nézetet vallott a geográfia és a grafika kapcsolatát illetően, miszerint „nem lehet jó geográfus az, aki nem tud rajzolni”. A kiállítás erre a gondolatra fűződik fel, körbejárva a földrajz és rajz kapcsolatát, kísérletet téve arra, hogy bemutassa, mit, hogyan és miért rajzoltak a 19-20. századi nagy geográfusaink.

Hasszán hóhér és Veronka, a szomolyai sütőasszony históriái péntek és szombat esténként várják az érdeklődőket 18:00 órai kezdettel az Egri várban!

A város kulturális életének egyik fontos, kétévente megrendezésre kerülő seregszemléje veszi kezdetét hamarosan a Kortárs Művészeti Intézetben. A dunaújvárosi képző- és iparművészek munkáiból válogató nagyszabású csoportos tárlat hagyománya 1966 nyaráig vezethető vissza, amikor a városban élő és alkotó művészek első ízben mutatták be munkáikat a Kiállítási Teremben, mely aztán évről évre, fokozatosan vált a város művészeti életének központjává.

A több mint 70 éve Párizsban élő magyar képzőművész a számítógépes művészet úttörője, aki a személytelen (számító)gép használatával is képes emberközeli, az alkotó személyiségét, képzelőerejét tükröző munkákat létrehozni.

Az egy héten át tartó tábor során szituációs szerepjátékokkal, csapatépítő és improvizatív feladatokkal, játékos nyelvi és mozgásgyakorlatokkal fejlesztjük a gyerekek társas, önkifejező és kommunikációs készségeit. Drámajátékok segítségével megismerkedünk önmagunkkal, a társainkkal és a színjátszás különböző változataival.

A Budapesti Történeti Múzeum Aquincumi Múzeumában 2019. december 9-én megnyíló időszaki kiállítással a sokak számára talán kevésbé ismert újkőkori világába szeretnénk betekintést nyújtani a főváros körzetében eddig napvilágra került eredmények bemutatásával.

MattisTeutsch János (1884–1960) munkássága a huszadik század első évtizedeinek expresszionizmusával összefüggésben vált ismertté. A brassói művészt az első világháború idején Kassák Lajos fedezte fel a magyar avantgárd számára, grafikái meghatározták a budapesti MA folyóirat arculatát, és Kassák önálló kiállításokon is szerepeltette alkotásait.

A geo­met­ri­kus abszt­rak­ció a pécsi évek­től kezd­ve meg­ha­tá­ro­zó ki­fe­je­zé­si mód Major Ka­mill fes­té­sze­té­ben, ami­hez szel­le­mi ins­pi­rá­ci­ót adott az ókori Kelet egyik leg­is­mer­tebb írá­sos em­lé­ke, a Gil­ga­mes eposz. Az ék­írá­sos agyag­táb­lá­kon fenn­ma­radt tör­té­net nem­csak ver­bá­lis ere­jé­vel, hanem pik­to­gra­fi­kus je­lek­ből és szim­bó­lu­mok­ból álló vi­zu­á­lis rend­sze­ré­vel is máig nagy ha­tást gya­ko­rol a mű­vész­re. Major agyag he­lyett ne­he­zeb­ben meg­mun­kál­ha­tó fa­táb­lák­ba vési ki re­li­ef­je­it, ame­lye­ken a for­mák rit­mu­sa mel­lett fon­t