Országszerte számos múzeum, könyvtár és kiállítóhely vár Titeket az év leghosszabb éjszakáján! Kulturális, gasztronómiai programok, szabadulószobák, kalandos vetélkedők, koncertek... vagy amit akartok - Shakespeare ...hm... vagy idén inkább Jókai... után szabadon...

Intézményünk az alábbi programokat kínálja a Múzeumok Éjszakáján:


18:00- 22:00 Ettől csillagokat látsz!… kicsiknek és nagyoknak
Antik és középkori ihletésű, csillagképekkel illusztrált, lyukasztott kártyák készítése kézműves foglalkozás keretében. Az így elkészült kártyákat, melyeket az ég felé fordítva csillagképek rajzolódnak ki, az este további részében (lásd lejjebb) interaktív programjaink során tudják majd kipróbálni a látogatók, valamint haza is vihetik magukkal további használatra.

18:00- 23:00 Torma Péter asztrofotói
Torma Péter amatőr csillagász asztrofotói az állandó kiállításban láthatók egész este.

18:30- 19:30 Az ember és az égbolt viszonya az antikvitásban
Tematikus tárlatvezetés az Iseum kiállításában (Bíró Szilvia) A tárlatvezetésen az Iseum kinti és benti kiállítótereit végigjárva megismerkedünk az antik ember (csillag)világával. Mit gondoltak az égboltról? Hogyan váltak a hősök csillagképekké? Mit gondoltak egy-egy látványos üstökösről vagy egy napfogyatkozásról? Hogy kerül a kutya az Iseum homlokzati reliefjére? Ezekre a kérdésekre együtt keressük a választ az Iseum tereiben.

19:30- 20:00 A nyári napforduló és Pannonia ünnepe
Sosztarits Ottó régész előadása Ante diem III idus Iunias – Június idusa előtt három nappal
Több tucat római oltáron jelent meg ez a rejtélyes időpont Aquincumban és Carnuntumban, a két Pannonia fővárosaiban. A dátum, azaz június 11-e, titkát csak a Gergely pápa-féle naptárreform ismerete fedi fel számunkra: a plusz 10 nap ugyanis a mai időszámításunk szerint június 21-ét,
azaz a nyári napforduló napját jelölte. Ezt a napot – ma már pontosan tudjuk- Pannonia egykori, a rómaiak által Jupiter-Karnuntinusnak vagy Jupiter Teutanusnak nevezett ősi főistenének és egyben a napforduló égi jelenségében megnyilvánuló természeti erőknek szentelték. Ki volt valójában az őslakosok szent hegyén, a mai Gellérthegyen és az ausztriai Pfaffenbergen tisztelt titokzatos istenség? Miért állt ennyire nagy becsben századokon át, még az őket leigázó rómaiak szemében is?

20:00- 20:30 A csillagos ég misztikuma, avagy mit láthatott egy római Savaria egén a napforduló éjszakáján?
Dr. Kovács József csillagász (ELTE Gothard Asztrofizikai Obszervatórium) előadása A csillagászati távcsövek ismerete előtti időkben az égitesteket csak szabad szemmel vizsgálhatta az ókor embere, azonban mégis jól látta a lényeget! A bolygók mozgásában, a csillagokban megjelenő égi jelenségekben a maguknál hatalmasabb erőt, az Univerzum végtelen világát fedezték fel. Nem véletlen tehát, hogy jeles ünnepeiket vagy mindennapi életük különleges napjait igen gyakran égi jelenségekhez kötötték. De mit is láttak, mit láthattak a csillagos égen Savaria egykori lakói? Miként lehet, hogy mindezt földi és túlvilági életüket meghatározó eseményekként élték meg?

20:30- 21:00 Nem látsz a szemedtől? Mit láttak a régi emberek, amit mi már nem, és hogyan hat ez a mi, modern életünkre?
Nagy Diána tárlatvezető előadása: Félünk a sötétben. Ez a gyakori állítás hol költői, hol tényszerű. A modern és a korábbi történelmi korok emberének életét tekintve jelentős különbség mutatkozik abban, hogy ma már a nap és az év bármely szakában tudunk bármit csinálni, hiszen világíthatunk, ha akarunk. Soha nincs teljesen sötét, ha nem akarjuk. Biztos, azonban, hogy ez a jó a környezetünknek és elsősorban: nekünk? Nem hiányzik valami alapvető, egyértelmű és esszenciális dolog, ami nem tűnik fel a sok, modern technológia generálta, a mindennapokat elvileg megkönnyítő, újítás miatt?
Az előadás során szó esik a fényszennyezésről, mint a környezetszennyezés egy kevésbé ismert fajtájáról, annak jelentőségéről, valamint hatásáról a modern ember életére annak fényében, hogy az antik embernél ez nem volt jelen.
Az érdeklődők betekintést kapnak a modern kor szülötteit megelőző ember világlátásába, perspektívájába, különösen a világos és a sötét időszakokhoz való viszony tekintetében.
Jelenthetett-e a modernitást megelőző korok embere számára életminőségbeli különbséget hozzánk képest az, hogy jobban figyelt és élt együtt a minket körülvevő világ természetes ritmusával, asötétséggel, és érdeklődött a, világosban nem látható, égi jelenségek iránt?
Érdemes egy kicsit újra a sötétben tapogatózni, hiszen sötétség nélkül nem látszanak a csillagok.

21:00- 22:30 Observatorium Isidis
Mit láttak a rómaiak? Az előadásokon elhangzottaktól megihletve közös csillagles és az aktuálisan látható égbolt megfigyelése miután besötétedett. Az év ezen szakaszában látható égi jelenségekhez, valamint az Iseumban láthlató műtárgyakhoz és kőemlékekhez – például a pódiumtemplom rekonstruált homlokzatán látható domborművek – kapcsolódó mitológiai történetek mesélése a tűz körül.