Pásztorjáték a Szent Imre templomban, Szentimreváros gyerekeinek előadásában.

Korniss Dezső egy magyar gyökerű modern festészetet szeretett volna kialakítani, ugyanúgy mint ahogy Bartók Béla tette a zenében. A kiállításon bemutatjuk, hogy Korniss Dezső művészetének egyes korszakaiban miként jelennek meg a provinciális művészet, a népművészet és a kézművesség különböző emlékei és ezeket miként alakította át sajátosan szürreális képi világának meghatározó motívumaivá.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem könyvtári anyagának gyűjtése már 1871-ben, az intézmény alapításakor elkezdődött. A könyvtárban a művészettel való foglalkozás, illetve a művészetoktatás, a művészetelmélet alapművei mellett kisebb-nagyobb különgyűjtemények keletkeztek, amelyek nemcsak a rajztanítás, a képzőművészeti oktatás sajátos emlékei, hanem maguk is műtárgyak.

A Füleki Vármúzeum 2010-ben kezdett foglalkozni a füleki cigány zenészeket ábrázoló fényképek gyűjtésével, digitalizálásával és dokumentálásával. A képek jelentős része a füleki cigány zenész családból származó Vitéz Gyula „Dodo“ jóvoltából került az intézmény gyűjteményébe és digitális archívumába, akinek nagy szerepe volt a fotók adatolásában is.

Droz­dik Or­so­lya a Mű­csar­nok­ban ren­de­zett egy­ter­mes tár­la­tá­val – a Rej­tett tör­té­ne­tek című élet­re­form-ki­ál­lí­tás­hoz kap­cso­lód­va – egy ko­ráb­bi pro­jekt­je, az In­di­vi­du­á­lis mi­to­ló­gia (1975–1977) né­hány ele­mét mu­tat­ja be a leg­újabb fest­mé­nyek mel­lett: az In­di­vi­du­á­lis mi­to­ló­gia IV. mint­egy 24 fo­tó­ját és az In­di­vi­du­á­lis mi­to­ló­gia VI. ki­ra­dí­ro­zott rajz­mű­ve­it.