A hódmezővásárhelyi V. Nagy Nándor képzőművész utóbbi években készült alkotásai az emberi psziché örök és örökkön változó vidékeire, az álmok és a mítoszok univerzumába hívják június 15-én nyíló kiállításának látogatóit. A Tornyai János Múzeum emeletén, szombaton este 6 órakor kezdődő, 'live act' zenei aláfestéssel színesített vernisszázson Dr. Nagy Imre művészettörténész beszélget az alkotóval legújabb művészi intuícióiról.

A Petőfi Irodalmi Múzeum legújabb kiállítása, a Szépvilág - Divat és kultúra a reformkori Pesten a divatlapokon, valamint az öltözködésen keresztül nyújt bepillantást az 1840-es évek Pestjének világába. A reformkort gazdasági, társadalmi és kulturális újjászületés jellemezte, a divatot a művelődés részeként fogták fel. Bár elsősorban nőket céloztak meg, férfiakhoz is szóltak. A tárlat a nyilvánosság három szintjén, a sajtó, a város és az otthon közegében mutatja be a divatlapok szerepét.

Párhuzamok – A két Reismann című időszaki kiállításunk Reismann János és Reismann Marian életművéből nyújt válogatást. A tárlaton két, egymástól független, de sok ponton érintkező, szoros szakmai kapcsolatot feltételező életpálya dokumentumai kerülnek egymás mellé.

Az idei Velencei Biennálén a Ludwig Múzeum egy nagyszabású és igen látványos kiállítást, Nemes Márton festőművész erre az alkalomra készített műegyüttesét mutatja be. A művész a Magyar Pavilon tereibe egy olyan multimédiás, több érzékre ható, a színeket középpontba helyező összművészeti alkotást tervezett, mely a digitális képalkotás tapasztalataira épül.

Komoly szegénységben nőtt fel Balázs, majd kezdett festeni és verseket írni. A hadifogságból hazatérve elvonultan élt: egyfajta remeteként folytatta munkásságát. Barátai, tisztelői vittek számára vásznat és festéket, hogy alkotni tudjon.