Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című, a 19. század végén és a századfordulón megjelent kiadványsorozat illusztrációi közül mutat be közel 60 alkotást a Magyar Nemzeti Galéria kiállítása, Összetartozunk. A Trianon előtti Magyarország rajzban elbeszélve címmel a nemzeti összetartozás éve alkalmából.

Liszt Ferenc életének utolsó éveiben is élénk társasági életet élt, budapesti tartózkodása alatt egyházi személyek, művészek és zeneakadémiai tanártársai rendszeresen látogatták Sugár úti otthonában. Ezek a találkozások meghatározták az első magyar felsőfokú zenei intézmény korai időszakának működését.

Lantos Ferenc, a Pécsi Műhely csoport és a hozzájuk alkalmanként csatlakozó művészek zománcművei számára a Bauhaus vizuális formanyelve és szellemisége az 1920-as években ott alkotó pécsiek (Breuer Marcell, Forbát Alfréd, Johan Hugó, Molnár Farkas, Stefán Henrik és Weininger Andor) révén fontos inspirációt jelentett.

A Halász-kastély kiállításán a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertárában őrzött vadász- és céllövő fegyverek nyújtanak betekintést a 16. századtól a 20. század első feléig terjedő időszak vadászati világába.

A kiállítás látványos válogatása a Föld számos területéről származó vadászati emlékeknek: trófeáknak. Bemutatja a megélhetési és presztízsvadászat módszereit, eszközeit, az ember által végzett szelekció vadállományra gyakorolt hatását.

Akárhogy is, a szódavíz és a fröccs - akár málnafröccs formájában is – olyan népszerűségre tett szert az elmúlt évszázadokban, és olyannyira meghatározta minden népréteg és társadalmi osztály tagjainak fogyasztási szokásait, hogy méltán nevezhetjük a szódavizet magyar kultuszitalnak.