2020.07.30.
Hatvany Lajos Múzeum

Hatvannak köze nincs az 59-hez

2020.07.16.
Hatvany Lajos Múzeum

A dinnyék hátán "gurultak" a meggazdagodás felé

2020.07.09.
Hatvany Lajos Múzeum

Vasutasok pokoljárása

2020.07.07.
Hatvany Lajos Múzeum

Volt egyszer egy cukorgyár...

2020.07.02.
Hatvany Lajos Múzeum

A zöldhasú takácsok

2020.06.23.
Hatvany Lajos Múzeum

A tiszamenti jobbágy asztala száz évvel ezelőtt

2020.06.19.
Hatvany Lajos Múzeum

Egymást szinte érintő ujjak

2020.06.18.
Hatvany Lajos Múzeum

Bronzkori sírok a kishatvani csárdánál

2020.06.11.
Hatvany Lajos Múzeum

Tiltakozó haragok

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Hatvany Lajos Múzeum
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Besenyő harcos2020.07.30.
1993-ban jelent meg az a cikk Tóth Péter tollából, melyben a Hatvan névre hallgató településeket besenyő eredetre vezette vissza. Véleménye szerint a Hatvan településnevek nem a számnévre eredeztethetőek vissza, hanem egy félrehallás következményei: a besenyő-török eredetű chatwan/chatman szót egy német krónikaíró értelmezte hatvannak. tovább
hír, régészet
Görögdinnye2020.07.16.
Egy-egy sikeresebb évben a gyümölcstermesztés komoly összeget is jövedelmezhetett. A dinnyehasznot a csányiak nem úgy használták fel, ahogy egy átlagos parasztember tette volna. Legtöbbször nem a termőterületeiket igyekeztek megnövelni, hanem lakóházukat tették kényelmesebbé, vagy a hagyományos viseletük helyett vásároltak elegáns, városi ruhákat. tovább
gazdaság, hír, mezőgazdaság
Hatvan-boldogi leletek2020.07.10.
Bár nem ugyanakkor érkeztek a Kárpát-medencébe, a régészeti leletek alapján elmondható, hogy a kelták és a szkíták viszonylagos békében éltek, és egyfajta asszimiláció is végbement a két népesség közt. Minderről többek között a kevert temetőik tanúskodnak, ahol egyaránt kelta és szkíta tárgyakat is felleltek a régészek. tovább
hír, régészet
2020.07.09.
1950. június 19-én az újhatvani templom előtt tüntetés zajlott le a ferencesek kitelepítése miatt. A város akkori vezetőinek nem sikerült a nagyszámú, imádkozó, éneklő tömeget távozásra bírni. Délutánra Budapestről és Miskolcról is megérkeztek az államvédelmi erők fegyveresei. Este aztán megkezdték a tömeg oszlatását... tovább
hír, történelem, Újkor, Vallás, XX. század
A hatvani cukorgyár2020.07.07.
Hatvan első nagyüzemét 1889-ben Deutsch Ignác és Fia (DIF) magáncége alapította. Az egykor – több kontinensre is exportáló – hatalmas és nagy múltú gyár mindennapjairól ma már csak azok a történelmi emlékek, források árulkodnak, amelyek megtalálhatóak a Cukorgyári Emlékházban, vagy azok a néhai üzemi épületek, amelyek még állnak az egykori cukorgyár területén. tovább
gazdaság, helytörténet, hír, mezőgazdaság, történet
Szövőszék2020.07.02.
Más szakmában dolgozó iparosok csúfolták így a szegény takácsokat, mivel az állandó nyomás miatt a takácsot kékre, zöldre dörzsölte a melldurung, amelyre naponta legalább százszor is rá kell feküdnie, ha valamiért előrehajolt a szövőszékben... tovább
hír, mesterségek, néprajz, takács
Búcsú az 1980-as években, viseletben2020.07.01.
Annak, hogy valaki megválik hagyományos ruházatától, egy gyűjteménynek ajándékozza és műtárgyként tekint rá, számos oka lehet. A hagyományos viselet elhagyását indokolta például egy fiatal lány házassága. Ha parasztlány és iparoslegény esküdött össze, a fiatalasszonyt férje családja többször „kivetkőztette”, hogy új közege normái szerint öltözködhessen... tovább
hír, néprajz, történet, viselettörténet
Koporsózár2020.06.24.
Az egyik fájó mementója a régészetnek, ha egy lelőhely emberi kezek által válik semmissé. Szántó Lóránt múzeumigazgató maga is szemtanúja volt egy ilyen rombolásnak. Egy teljes Árpád-kori temető - felfedezését követően mindössze pár hét leforgása alatt - szinte teljesen megsemmisült: ezúttal azonban nem a tatárok keze által... tovább
hír, régészet
Kukoricás kásaétel2020.06.23.
Egy francia szociológus 1903-ban könyvet adott ki egy öttagú hatvani jobbágycsalád életkörülményeiről, táplálkozásukról. A következőket írja: étkezésük alapvető elemei a gabonaneműk, a sertéshús és a szalonna, böjti napokon szívesen fogyasztanak halat és tésztaételeket. A húsfélét leggyakrabban paprikás húsként fogyasztják, sűrű levű, tartalmas pörkölt formájában. tovább
gasztronómia, hír
Trianoni emlékmű, Hatvan2020.06.19.
A hatvani trianon emlékművet a békediktátum aláírásának 91. évfordulóján avatták fel. A szobor egy kettéhasadt szikla, amelynek mindkét belső részén egymástól elszakított, de egyfelé nyúló kezek adják a lényegi mondanivalót. A szobor megoldásában nem egyszerűen a kezek a hangsúlyosak, hanem az „egymást szinte érintő” ujjak. tovább
hír, képzőművészet, szobrászat, történelem, Trianon, Újkor, XX. század
Hatvani kultúrás temetkezés2020.06.18.
Az elhunytakat hamvasztották, a halottak maradványait pedig a gödörbe szórva, valamilyen szervesanyagba csomagolva vagy egy edénybe, urnába helyezve tették a sírba - sokszor kerámia-együttesekkel együtt. Temetőiket mindig a településeiktől távolabbi területen jelölték ki, általában több kisebb, gyaníthatóan nagy családi temetőket létesítve. Ilyen temetők sejthetők a kishatvani csárdánál is... tovább
Bronzkor, hír, Ókor, régészet, történelem
A Csörsz-árok maketten2020.06.12.
A Csörsz-árokról elmondható, hogy az Alföld egyik legnagyobb ókori tájtörténeti emléke: összesen 1260 km hosszú védművonal. Egy újkori legenda szerint Csörsz vezér azért ásott árkot, hogy szerelméhez el tudjon jutni hajóval. Ennél azért tudományosabb magyarázatokat is találhatunk a Csörsz árok keletkezésére... tovább
hír, régészet
A hatvani református templom egyik harangja2020.06.11.
Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum a történelmi Magyarország területének több mint kétharmad részének elvesztésével járt. A békeszerződés ellen, már aláírásának pillanatában, az egész magyarság tiltakozott, emlékműveket, ereklyés országzászlókat emeltek. A tiltakozás alig ismert eszközei voltak a templomi harangok - és az feliratai is... tovább
hír, református, római katolikus, történelem, Trianon, Újkor, vallások, XX. század
Pünkösdölő lányok, Maconka (Nógrád megye), 1930-as évek.jpg2020.06.08.
Míg a pünkösdölés a gyerekek szórakozása, addig az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás a fiatal legényeket érintette. A szerencsés győztes egy évig valóban szinte uralkodóként viselkedhetett: társai mindenben engedelmeskedtek neki, kötelezettségeit mások viselték, minden mulatságra meghívták, borát a földesúr fizette. tovább
hagyomány, hír, néprajz, népszokások, Pünkösd
Gergely Tibor gyerekkönyv-illusztrációja2020.06.05.
Gergely Tibor már diákévei alatt kitűnt rajztehetségével, főleg tanárairól készített karikatúráival hívta fel magára a figyelmet. Érett művészként is híresek voltak karikatúrái, ugyanakkor könyvillusztrációkat is készített. Az Amerikába emigrált művész a Wheel on the Chimney című könyv illusztrálásáért elnyerte a gyerekkönyvek illusztrációit elismerő Caldecott Medal-díjat. tovább
grafika, hír, képzőművészet
A hatvani premontrei monostorból származó lelet2020.06.04.
Hatvan már a középkorban is jelentős szereppel bírt, hiszen a település az utak kereszteződésénél alakult ki. A premontrei szerzetesrend is meglátta a nagy forgalmú helység adta előnyöket, így saját monostort alapítottak Hatvanban, amelynek épülete azóta nyomtalanul eltűnt. Hajdanán azonban nagy jelentőséggel bírt: plébániája is volt, és hiteleshelyként is működött. tovább
helytörténet, Helytörténet, hír, római katolikus, történet, vallások, vallástörténet
Séta a kastélyparkban2020.05.31.
Bojár Sándor fotóriporter 1938-ban készült hatvani vonatkozású fotóiból korábban már bemutattunk néhányat a kastélyról, annak belsejéről, a gyönyörű parkról és a majorságról. Most viszont néhány fotót közlünk abból a sorozatból, melynek darabjain a kastély lakóit és vendégeit láthatjuk ebédelni, a gyerekeket a nevelőnővel, a kikapcsolódást a parkban. tovább
helytörténet, Helytörténet, hír, történet
Korabeli karikatúra az állomáson történt nagy találkozásról, Hatvan2020.05.28.
1876-ban - a nemzetközi régészeti és antropológiai konferenciára - a világ számos országából érkeztek tudósok Magyarországra. Hatvanba is ellátogattak, ahol egy igen különös ásatáson vettek részt. Az egyszer már kiásott sírokat a kedvükért újra betemették, így az illusztris vendégeknek lehetőségük nyílt arra, hogy ezúttal ők ássák ki... tovább
hír, régészet
Az Ottlyk család címere2020.05.26.
Ottlyk György, Thököly Imre iskolatársa és brigadérosa, volt császári ezredes 1702-ben Salmis Károly Ottó herceg uradalmi prefektusaként igyekezett képviselni megbízója érdekeit. Akkor még nem sejthette, hogy hosszú, békés időszak helyett rövid ideig tudja feladatát ellátni, és ismét kardot kell ragadnia. tovább
gazdaság, Helytörténet, helytörténet, hír, mezőgazdaság, történet
Felvédő2020.05.25.
A „Konyhapénzem legyen elég, mindig finom lesz az ebéd” – típusú kijelentéseken kívül a falvédők őriznek slágerszövegeket, vallási intéseket, gyerekek szórakoztatására előlépő mesealakokat, sőt politikai állásfoglalásokat is. Utóbbiak leggyakrabban az első világháborúhoz kötődnek, a katonasors szomorúságát közvetítik vagy a trianoni békediktátum következményeit fájlalják. tovább
hír, I. Világháború, néprajz, történelem, Trianon, Újkor, XX. század
A Hatvany Lajos Múzeum gyűjteményében található gyűrű a késő középkorból2020.05.21.
A késő középkori (14-16. századi) Magyarország divatjáról elmondható, hogy az ékszerek népszerűsége lecseng, a hangsúly áttevődik a ruha anyagára és díszítésére. A viselet legfőbb éke mind a nőknél, mind a férfiaknál, sőt a gyerekeknél is az öv lesz, kvázi ez válik „ékszerré”, valamint nagy népszerűségnek örvendenek az ún. fejesgyűrűk. tovább
hír, Középkor, történelem
A Hatvany-kastély egyik szalonjának berendezése2020.05.19.
A Hatvany Lajos Múzeum egykori igazgatója, dr. Fogarasi Klára még 1985-ben vásárolt meg Bojár Sándor fotóművésztől több mint másfélszáz üvegnegatívot, amelyeken hatvani felvételek láthatók - a kastélyról, a kastély messze földön híres parkjáról és a nagygombosi major akkori, rendezett állapotáról is. tovább
építészet, Helytörténet, helytörténet, hír, történet
Élet egy kora újkori kávéházban2020.05.14.
A kávét először Jemenben, a 15. században kezdte el használni egy vallási közösség, a szurfi dervisek rendje abból a célból, hogy az Istennel való titokzatos egyesülést szolgáló éjszakai szertartásaikon (zikr) elűzzék az álmot és a fáradtságot. tovább
gasztronómia, hír, Korai újkor, Török hódoltság, történelem, Újkor
Munkácsy Mihály Pilátus alakja a Református Élet címlapján2020.05.11.
A Reformáltus Élet címlapján Munkácsy Mihály Pilátus-ábrázolása az újság virágvasárnapot köszöntő, 1937. március 20-án kiadott számának nyitóoldalán jelent meg. A festmény Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című alkotásának részlete. A művész a római helytartót ülő helyzetben, gondolataiba merülve, fejét kicsit lehajtva jelenítette meg. tovább
grafika, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály, református, Vallás, vallások
Bronzkori lelőhelyek Hatvan környékén (Szántó Lóránt munkája, 1971)2020.05.07.
A hatvani múzeum első szakmai szintű régészeti kiállításának megnyitójára 1971. október 17-én került sor. Az előkészületek közel másfél hétig tartottak, hiszen a szakemberek létszáma ekkoriban csak 1 főt tett ki! Ez a személy Szántó Lóránt volt, nagykökényesi tanító, aki ez év tavaszán lett a múzeum igazgatója. tovább
hír, régészet
Telegdi Miklós prédikációs könyve, 15772020.05.06.
A Hatvany Lajos Múzeum történeti gyűjteményében található 443 éves prédikációs könyv, amely az adventtől húsvétig tartó időszakra szóló prédikációkat foglalja magában. A két éve restaurált példányt még az intézmény megalakulása előtti években Dr. Fister Károly ajándékozta a Múzeum alapítójának. tovább
gazdaság, hír, ipar, nyomdaipar, római katolikus, Vallás, vallások
Kovásszal készült kenyér2020.05.05.
A kenyérsütés rendszerint szombaton zajlott, pontosabban szombat éjjel, hogy a sok ismételt dagasztás és kelesztés után vasárnap reggelre elkészülhessen a friss kenyér. Egy hétre való mennyiséget sütöttek, és a vasárnapot is új kenyérrel tisztelték meg. tovább
gasztronómia, hír, néprajz
Az alsókörtvélyesi kúria2020.05.01.
A XIX. századi Magyarországon és egész Európában a kolera volt a legpusztítóbb és legrettegettebb betegség. A szakirodalom az első 5–6 legismertebb homeopata orvos közt emlegeti Moskovitz Mórt, aki a többiekhez hasonlóan, az 1831-es kolera járvány idején sikeresen bizonyította módszerük hatásosságát. tovább
hír, orvos- és gyógyszerészet-történet, orvostudomány, történet
A Zagyva vizében gázoló szekér és és emberek 1939. március 13-án2020.04.29.
Édes János - a "Társalkodó" 1839. április 20-i számában - multságos leírást ad a Hatvan környéki közlekedés múltbéli viszontagságairól - a hasig érő sárról, a kitört kocsikerekekről, az elcsigázott lovakról - és üdvözli az új töltést, ami ekkorra már Aszód és Hatvan között részben állt, és védte a földeket a Zagyva áradásaitól. Tartsunk vele egy kanyar erejéig! tovább
helytörténet, Helytörténet, hír, történet
László Gyula: Csodaszarvas2020.04.28.
A csodaszarvas - mint a túlvilágra átsegítő állat - nemcsak a magyar krónikákban (Gesta Hungarorum, Képes Krónika) tűnik fel, hanem más népeknél is. Jordanes, a gótok krónikása szerint például a hun vadászokat szintén szarvas vezette. tovább
hír, irodalom, régészet
Meskó Cyrill versei2020.04.27.
Az I. világháború végét követő zűrzavaros, forradalminak nevezett időszakban az iglói géppuskás tanfolyam legénységéből szerveződött alakulat állomásozott Hatvanban. A nem éppen költőfejedelem Meskó Cyrillnek pedig, aki az állomány géppuskása volt, pont ez a hatvani tartózkodás adott lehetőséget első verseskötetének megjelenésére... tovább
helytörténet, Helytörténet, hír, irodalom, történet
Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt (előkészítő vázlat)2020.04.26.
A Pákh-gyűjteményben található az a vázlatrajz, amelyet Munkácsy tanára, Szamossy Elek (1826-1888) ajándékozott Szász Károlynak. Szász Károly számára a Munkácsy Mihállyal való szellemi és személyes találkozásra azonban csak 1882-ben nyílt lehetőség, amikor Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményét Budapesten bemutatták. tovább
festészet, hír, hírességek, képzőművészet, Munkácsy Mihály
A hatvani Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű2020.04.23.
A Szent Sebestyén fogadalmi emlékművet az 1739 tavaszán kitört pestisjárvány túlélői állíttattak hálából. A járvány 1740. január 20-ig tartott, és összesen 568 áldozatot szedett. Köztük volt a 45 éves Palics János prépost és más papok. A lakosságnak mintegy 60%-a hunyt el. tovább
egyházművészet, helytörténet, hír, képzőművészet, történet, Vallás
Doktay Gyula, a Hatvany Lajos Múzeum egyik alapítója a sírkövekkel2020.04.20.
A turbános sírkő feltehetőleg az itt állomásozó török katonák egyikének síremléke lehetett. A turbán formája és maga a sírkő mérete jelezhette a kortársak számára az elhunyt rangját. A lelet a múzeum alapításakor (1969) Doktay Gyula múzeumigazgató házának kertjében állt másodmagával. tovább
hír, Korai újkor, régészet, Török hódoltság, történelem, Újkor
A debreceni dalos ünnep Munkácsy grafikáján, 18682020.04.19.
A Vasárnapi Újság 1868. október 4-én megjelent száma majdnem egy egész oldalt szentelt a Cívis Városban 1868. szeptember 20-án megrendezett kórustalálkozónak, amelyről „A debreczeni dalárünnepély” címmel számoltak be. Munkácsy Mihály fél oldalt betöltő rajza, a dalos ünnep hivatalos részének zárópillanatát örökítette meg. tovább
Debrecen, Erkel Ferenc, hír, hírességek, Magyarország, Munkácsy Mihály
Jeremiah Taverner rajza a 17. században kitört londoni pestisről2020.04.17.
Daniel Defoe neve legtöbbünk számára gyermekkorunk kalandregényét, Robinson Crusoe történetét idézi fel. Azonban Defoe-nak sokkal súlyosabb, komorabb írásai is születtek: az egyik ilyen A londoni pestis című, életrajzi ihletésű műve. Az író még gyermekként, maga is személyes átélője volt a 1665-ös londoni pestisnek. tovább
hír, irodalom, történelem