A csodaszarvas - mint a túlvilágra átsegítő állat - nemcsak a magyar krónikákban (Gesta Hungarorum, Képes Krónika) tűnik fel, hanem más népeknél is.

Jordanes, a gótok krónikása szerint például a hun vadászokat szintén szarvas vezette. A Hunor és Magor történetéhez hasonlító perzsa Ruzvanszhad király és vezére, Seherisztáni szarvasűzése végén ugyanakkor a szarvas lánnyá változik. Régészetileg a mondakör a szkítáknál fogható meg: a tápiószentmártoni és a zöldhalompusztai aranyszarvasok bizonyítékai a szkítáknál is élő hagyománynak.

László Gyula az avarok és a honfoglaló magyarok régészeti hagyatékának egyik szakavatott kutatója volt: többek közt az ő nevéhez fűzhető a "kettős honfoglalás" elmélete is. László Gyula nemcsak mint tudományos kutató, hanem tehetségének köszönhetően művészként is maradandót alkotott: máig relevánsak azok a rekonstrukciós rajzai, melyek a honfoglaló magyarság viseletét, fegyvereit, lószerszámzatát igyekeznek bemutatni. E rajzok az 50 rajz a honfoglalókról című kötetben jelentek meg, 1982-ben. Illusztrációiban többek közt a magyarság egyik eredetmondáját, a csodaszarvas történetét is megörökítette.

A Youtube-on is elérhető videóban az Arany János által készített regét hallhatjuk, László Gyula szép képeivel kísérve.