2026.10.19.
Magyar Építészeti Múzeum - Walter Rózsi-villa

Csőszéktől a brutalizmusig: Breuer Marcell-gyűjtemény Budapesten

2026.10.19.
Néprajzi Múzeum

Mennyire állandó az állandó kiállítás?

2026.10.14.
Déri Múzeum

Dérimódi történet

2026.10.06.
Orfűi Tájház és Kemencés Udvar

Az Év Tájháza 2026

2026.10.06.
Katona József Múzeum "Cifrapalota" Kiállítóhelye

Megnyílt a XIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé

2026.09.10.
Magyar Földrajzi Múzeum

Mexikó 1904 - egy világjáró asszony szemével

Hatvany Lajos Múzeum - Hatvan
Cím: 3000, Hatvan Kossuth tér 12.
Telefonszám: (37) 540-124
Nyitva tartás: K-V 10-18
Hatvany Lajos Múzeum
hír, néprajz, történet, viselettörténet
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Heves megyei, Zagyva és Galga folyók között elterülő Boldog település régóta áll a néprajzkutatók figyelmének középpontjában. A Gyöngyösbokréta mozgalom, a boldogi hímzés és a boldogi viselet a faluhoz szorosan kötődő fogalmak, csakúgy mint a település hagyománytisztelete és endogám jellege.
Búcsú az 1980-as években, viseletben
Az 1960-as évektől azonban Boldogon (is) megkezdődtek azok a társadalmi folyamatok, amelyek lassan, de biztosan polgári kultúrává alakították a tradicionális, paraszti életmódot. A Hatvany Lajos Múzeum néprajzi gyűjteményébe mintegy 150 tételnyi boldogi anyag került, nagyrészt viseletek, melyek az adományozásukkal párhuzamosan zajló társadalmi folyamatokról is vallanak.

Kivetkőzés: a hagyományos viselet elhagyása

Annak, hogy valaki megválik hagyományos ruházatától, egy gyűjteménynek ajándékozza és műtárgyként tekint rá, számos oka lehet. A kivetkőzést – a hagyományos viselet elhagyását – gyakran indokolta például egy fiatal lány házassága. Ha parasztlány és iparoslegény esküdött össze, a fiatalasszonyt férje családja többször „kivetkőztette”, hogy új közege normái szerint öltözködhessen. Szintén a ruházat módosulását eredményezte az anyagi körülmények változása is. Az 1960-as évektől Boldogon egyre többen próbálkoztak fóliakertészetek telepítésével, a gyors haszon és a polgári ruhák vásárlásának lehetősége megint csak kivetkőzést eredményezett. Ha egy fiatal lány továbbtanult, ő is megvált a bőszoknyától, mások tisztán egészségügyi okok miatt váltottak polgári viseletre, nehezen bírták a szoros kötést, a keményített ruhadarabokat.


A fordítottjára, a beöltözésre is van példa 

Míg a 20. század második felétől Boldogon, és a Kárpát-medence egészében, a kivetkőzés volt az általános tendencia, napjainkban egyre több példát látunk a folyamat fordítottjára, a beöltözésre vagy visszaöltözésre is, a hagyományőrzés, a néptáncok és -viseletek reneszánszukat élik. Sokan, akik már megváltak a boldogi ruhától, templomlátogatások vagy búcsúk esetén még visszaöltöznek. Fiatalok is szívesen „beöltöznek”, volt már rá példa, hogy egy pár boldogi viseltet öltött az esküvőjére.
Deme Ágnes néprajzkutató