A hatvani múzeum első szakmai szintű régészeti kiállításának megnyitójára 1971. október 17-én került sor. Az előkészületek közel másfél hétig tartottak, hiszen a szakemberek létszáma ekkoriban csak 1 főt tett ki. Ez a személy Szántó Lóránt volt, nagykökényesi tanító, aki már a múzeum megalapításától kezdve tevékenyen részt vett a kulturális életben, 1971 tavaszán pedig múzeumigazgatóvá neveztek ki.

Viszont 1971 őszén a múzeum feladatai még inkább Szántó tanár úr vállára nehezedtek: szeptember 5-én hunyt el Doktay Gyula építészmérnök, a hatvani múzeum alapítója, egyben Szántó mestere és barátja is. Doktay az újonnan kinevezett múzeumigazgatót folyamatosan segítette és támogatta munkájában élete végéig, halála után azonban Szántónak egyedül kellett tovább járni a Doktayval közösen megkezdett utat.

Az új múzeumigazgató nem volt rest, és még kinevezése évében régészeti kiállítást szervezett. A kiállítás magja a saját maga által gyűjtött, Hatvanban és környékén talált leletanyag adta, de a Magyar Nemzeti Múzeumból és az egri Dobó István Vármúzeumból is kölcsönöztek hatvani eredetű tárgyakat. A régészeti tárgyak az őskortól egészen a honfoglalás koráig kerültek bemutatásra. Szakmai segítséget Egerből kapott, Szabó János Győző régész személyében, aki többek közt a múzeumok közti kölcsönzésében és a tárlat végső elrendezésében is segédkezett, mai szóval élve a kiállítás kurátora volt. Azonban a munka „oroszlánrésze” mégiscsak Szántóra hárult: a feliratokat, illusztrációkat, meghívókat stb. ő maga készítette el. Mint például Hatvan akkori lelőhelytérképét is, amelyet a közönség tavaly láthatott a Hatvany Lajos Múzeum 50 év-50 műtárgy kiállításán.


A múzeum múltidézésébe a közönség is becsatlakozhat. Ha valaki esetleg erről az 1971-es kiállításról fotókat/cikkeket őriz a családi emlékek között, és ezeket szívesen megosztaná a múzeummal is, abban az esetben szeretettel várjuk jelentkezését emailen.