2020.06.30.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Szent László lova nyomán keletkezett a Tejút...

2020.06.21.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Keresztelő Szent János avagy Szent Iván?

2020.06.19.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Újranyit a Kubinyi Ferenc Múzeum

2020.06.18.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Száz év óta több országban, de közös hazában

2020.06.15.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Nemzeti összetartozás - a haza csorbíthatatlansága

2020.05.22.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Kettészakadt Palócföld

2020.05.17.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Pünkösdkor születtek a hegyek

2020.04.29.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Gyógyító fegyverek ünnepe

Kubinyi Ferenc Múzeum - Szécsény
Cím: 3170, Szécsény Ady Endre u. 7.
Telefonszám: (32) 370-143
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.03.26.
Kubinyi Ferenc Múzeum
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A nagycsütörtöki-nagypénteki kultikus történéseknél, a Karácsonyhoz hasonlatosan, szintén előtérbe kerül az éjfél misztikus időpontja.
Herencsény, 2006. április 13., Nagycsütörtök
Bodonyiak azt tartották, hogy “Jézust ekkor feszítették fel, akkor este halt meg, ezért nagypénteken éjszaka 12 órakor vér folyik a patakban". Ennek megfelelően a karancskesziek is ekkor, "nagypénteken éjszaka 12 órakor mentek a patakra vízért." 12 órakor mosakodtak és még hajat is ekkor mostak, hogy szépek legyenek. A karácsonyéj szakrális időpontjához hasonlóan - noha kevésbé hangsúlyosan - nagypéntek éjjelén is felismerhető a boszorkány. A keresztjárásból hazatérők megláthatják, amint harmatot szed vagy tehenet vezet (Ludányhalászi, Karancskeszi, rimóci településcsoport, Nógrád m.)

Karancskesziben még halott visszatéréséről is beszéltek, hisz az Isten kínszenvedése és kereszthalála olyan szakralitás, amely az e világi teret és a túlvilágot egyaránt érinti, határaik elmosódhatnak. Ezért a Mátra vidéki palócok Húsvétra cipót sütöttek felajánlásként halottaiknak, amelyet azután a szegényeknek ajándékoztak, hogy imádkozzanak elhunytjaikért.

Nagypénteken, Krisztus kereszthalála napján az emberek a gyász színét mutató ruhába öltöznek az egész Palócföldön, sokszor még napjainkban is. A lányok fekete szalagot kötöttek a hajukba. Mindenki úgy járt-kelt, mintha halott lenne a háznál. Rimóciak szerint nagypénteken még az ég is gyászol, hogyne osztozna a földi ember is Jézus kereszthalálának kozmikus gyászában, amikor rítusok révén visszatalál a kálvária eredeti történéseinek idejébe.

Kiemelkedő rituális élményt nyújt a passióéneklés, mely megidézi számukra Jézus szenvedéstörténetét. Keresztútjának és halálának e szinkronitása eredményezi, hogy a passióéneklés időpontja is alkalmas mágikus cselekmények végzésére. A szentsír látogatásának szokásában az ábrázolás, szobor rituális szerepe és a szakrális tér-idő összefüggő egésze domborodik ki. "Istenkét mentek csókolni", amikor a templom ajtajától térden csúszva jutottak a szentsír előtti feszülethez, ahol a Krisztustestet megcsókolták. A szentsír világa ezidőtájt túlnő a templom falain, kivetül a település egészére. Ezért Karancskesziben a harangot helyettesítő kereplő hangjára az emberek a templom felé fordulva letérdepeltek és összetett kézzel imádkoztak.


A Krisztus kereszthalálának nagypénteki ideje mágikus jelentőségű, de főként különböző tilalmakban jut kifejezésre. Gömörben példáulna tyúkültetés tilalmát azzal indokolták, hogy úgysem sikerült volna, mert "akkor Krisztus halva fekszik".

A paraszti szemléletben nagypéntek szakralitása, mágikus hatása, az eredeti történéseknek felel meg. Mivel a legfőbb gondviselő, az emberré lett Isten halva fekszik, ebben az időtartamban nincs áldás az emberi tevékenységen. Ekkor rontó erők érvényesülhetnek. Ezért a legtöbb helyen tilos volt bármit is kiadni a házból. Kiadott tejjel megrontották volna a tehenet, tojás vagy más egyéb a baromfi hasznát vitte volna el. A szemetet sem söpörték ki, vagy ha igen, semmiképp sem vitték ki, csak másnap, mert általa a tyúkok rontásnak lettek volna kitéve. Zagyvarékasiak szerint tilos nagypénteken mosni, mert a háziállatok elhullanak, tilos az állatok befogása, mert a közlekedés sikertelen lesz, ugyanezért tilos szántani, boronálni, de még fésülködni vagy fejet mosni is.

Csak olyan tevékenység lehet sikeres, ami a nap szakralitásához illeszkedik. Így a haszontalan diófákat Jézus szenvedését mintázva tették termékennyé. Nagypénteken többször fejszét vertek a fába: "Olyan volt, mintha vérzett volna a diófa, úgy kiforrott." Jézus mindent átható szenvedése, vérrel verítékezése a diófán is meglátszott, mint ahogy termékenységet hozó feltámadása is: "attól kezdve jobban termett, nem vet(et)te el a virágját".

Nagypénteken valaha a parazsat is hagyták kialudni, és tilos volt újragyújtani, vagy kenyeret sütni, mert Krisztus halva fekszik. Ha valaki - "nagyon elvetemedett istentelen nép" - mégis sütött, amikor megszegték, a kenyérből vér bugyogott, mert érvényesült a palócság eucharisztikus szemlélete, és Krisztus megváltó kínszenvedése mindent áthatott. Áthatott és túláradt az év egészére, az összes péntekre hatályban tartva több tilalmat. A Húsvéti Bárány véráldozatát mintázta a bárányok leölése Húsvétra, legtovább a juhászattal intenzíven foglalkozó barkók körében. A gyászidőt még inkább hangsúlyozta, hogy az anyajuh is fájdalmas bégetéssel kereste, siratta eltűnt fiát.

Így érkezünk el Húsvéthoz, amely megújít, és áldást hoz mindnyájunk számára...

Előző rész>>
Limbacher Gábor