2020.06.30.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Szent László lova nyomán keletkezett a Tejút...

2020.06.21.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Keresztelő Szent János avagy Szent Iván?

2020.06.19.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Újranyit a Kubinyi Ferenc Múzeum

2020.06.18.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Száz év óta több országban, de közös hazában

2020.06.15.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Nemzeti összetartozás - a haza csorbíthatatlansága

2020.05.22.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Kettészakadt Palócföld

2020.05.17.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Pünkösdkor születtek a hegyek

2020.04.29.
Kubinyi Ferenc Múzeum

Gyógyító fegyverek ünnepe

Kubinyi Ferenc Múzeum - Szécsény
Cím: 3170, Szécsény Ady Endre u. 7.
Telefonszám: (32) 370-143
Nyitva tartás: Ideiglenesen zárva.
2020.03.25.
Kubinyi Ferenc Múzeum
hír
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
A Karácsony mellett Hamvazószerdától a Húsvéti ünnepkör is kitüntetett kozmikus idő. Mert míg Krisztus és egyben Örök Napként a Fény születése a decemberi napfordulóhoz kötődik, a Húsvét ugyanígy a megváltó Örök Nap győzelme a bűn és a sötétség felett, szintén kozmikus sarokponthoz igazodva. A Feltámadás ünnepi ideje ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnap. Isten születése majd életre támadása a halálból, a bűnbe esett ember megváltásának két fő mozzanata, kezdete és beteljesítése. Egyaránt az isteni tökéletességnek az ember teremtéséhez kötődő, teremtő erejű megnyilatkozása és túláradása. A hagyományos kultúra számára a húsvéti ünnepkör egyházi liturgiája is beilleszkedik e képbe.
Jézuska az emberiséget megváltó hivatásáról álmodik
A nagyböjt kezdetén szokásos hamvazás az ember emlékeztetése teremtés előtti állapotára, a káoszra, formátlan porra, amiből vétetett, és mulandóságára az ősbűn következtében. Nagyböjt első vasárnapján az ember teremtése, a bűnbeesés hallható az igeliturgiában újszövetségi párhuzamaival, mint a bűn és a kegyelem, illetve Ádám és Jézus szembeállítása és a nyilvános működését megkezdő Úr negyvennapi böjtölése. A genezis egyházi hangsúlyozása után Gyümölcsoltó Boldogasszony (március 25.) az angyali üdvözlet útján az isteni és emberi eggyé válásának ünnepe, ami archaikus felfogásban a világ megújításának is előidézése, aktualizálása.


Krisztus szenvedéstörténete, kereszthalála és feltámadása az egyházi liturgiában további számos megnyilvánulásával inspirálta a természettel szoros kapcsolatban élő parasztság archaikus folklórját, annak folyamatos működését.

A szent időbe vezető alapvető előkészületi mód a palócok "negyvenölése" volt. A napjában csak egyszeri, "napáldozat" utáni étkezés - némelyeknél csupán kenyér és víz - Jézus negyvennapos böjtölését mintázta. A test ilyen mértékű, Krisztus követésén alapuló megtartóztatásával és más rítusok segítségével elérhetővé vált az idő emberfeletti minősége.

Szertartásos munkaként ezért például a Gyümölcsoltókor (március 25.) végzett gyümölcsfa beoltás volt a legsikeresebb, midőn Szűz Mária "méhébe fogadá a Szentlélektől Szentfiát". Ez az időponthoz kötődő munka a hatékonyságon túl is természetfölötti minőséget eredményezett, és tudati háttere szemlélteti az ünnep eredetével, az eredeti idővel való azonosulást: "Gyümölcsoltó Boldogasszonykor beoltott fát nem szabad kivágni, amíg magától el nem hervad. Ha ilyen fát kivágnak, vér jön belőle", hiszen beoltása Jézus fogantatásával esett egybe.

A Virágvasárnap hasonló szemlélete figyelhető meg gömöriek múlt századvégi szokásában, amikor a kisgyermekes anyák seregestől tódultak a templomba. Még az istentiszteleten való részvételnél is jobban vonzódtak azon hittől hajtva, hogy amint Jézus jeruzsálemi bevonulásakor a gyermekek ajka szóra nyílt és Krisztust, mint királyt hangosan üdvözölték, úgy majd az ő gyermekeik is előbb fognak beszélni. "Aki ezt a templomba menetelt elmulasztja, annak gyermeke néma marad." A mágikus egybeesés okán lett az ekkor vagy az előző "virághéten" ültetett virágmagból a legszebb virág. Az e napon szentelt barka válik orvossággá, véd villámtól és tűzvésztől.

A katolikus palócok Krisztus királyi bevonulásával összefüggésben végezték jellegzetes szokásukat, a kiszehajtást. A fiatalság egy menyecskének öltöztetett szalmabábut hajtott ki a faluból, majd elégették vagy folyóvízbe dobták. A közben énekelt szövegek szerint így szabadultak meg a téltől, böjtöléstől, betegségektől, dögtől, jégesőtől és biztosították a tavaszt, az egészséget, a bőséget, a "sódart", sőt a párválasztást és termékenységet is. Ezen időszakos tisztulási szertartást még a 20. század első felében is többfelé gyakorolták.


Ugyanezzel jelentéssel végezték a következő napokban a nagyheti takarítást, meszelést és az évi "gyovónást", péntek hajnali mosakodást, miközben betartották a böjti fegyelmet is.

A paraszti életmód kötött rendjében a 20. századig a palócok évente egyszer, nagycsütörtökön végezték szokásos gyónásukat, áldozásukat, idézve az Utolsó vacsora eredeti, meghatározó eseményét, az Oltáriszentség alapítását. Azt tartották, hogy aki nagypénteken "fütyöl", az Jézus halálakor káromkodik (Ipoly-mente). De nagypénteken nem is káromkodtak, mert "ezzel az Úrjézus halálát kívánnák" (Rimóc). Mintha Jézus halála nem kétezer éves történelmi tény; hanem jelen idejű aktualitás lenne, fütyülés, káromkodás révén a hozzájárulás felelősségével. A férfiak az asszonytól is megtartóztatták magukat, a legények a lányokhoz egész nagyböjtben nem járhattak. Rimócon, nagypénteken még beszélniük is tilos volt. Általános, hogy a nagyhét estéit imádkozással töltötték.

Krisztus elfogatásának idején, nagycsütörtökről nagypéntekre virradóra sokfelé mintegy Jézussal együtt - letakart körmeneti feszülettel - indultak keresztjárásra felkeresni a helyi Golgotaszínhelyeket, útmenti feszületeket, temetői nagykeresztet, kálváriát. Krisztus ott álló feszületeit megcsókolták, mintha csak a történelmi keresztre feszítés ideje, helye és keresztje lenne ott. Az így átvirrasztott éjszaka után, hajnalban a patakra mentek mosakodni, mert az elfogott Jézust éppen ekkor lökték a katonák a Cedron patakjába. A települések folyóvize a kultikus történések eredeti színhelyével azonosul, a rítus pedig az isteni áldozat eredeti idejével. Ezért, a most történt Krisztusi érintéstől vált a patakvíz mágikus erejűvé, több helyen is szokásos elnevezéssel "aranyosvíz"-zé. A Medvesalján, az Ipoly mentén, és a Mátrában "rózsavíz"-nek is nevezik, mert Jézust ekkor feszítenék fel, s ezért vér folyik a patakban. A Krisztus érintésétől, vérétől csodás erejűvé vált folyóvízben, akármilyen hideg is volt, megfürödtek, mert így nem lettek szeplősek, ragyások, szemük nem fájdult meg, frissé, egészségessé és széppé váltak. Kivitték a kisgyermekeket is és vízbe mártották, hogy a rontás, a fekély elkerülje őket, és frissek, ügyesek legyenek.

Még a betegek is mentek a vízre, ami tükrözi a gyógyulás archaikus felfogását, vallásos jellegét. Egy köszvényes zagyvarékasi asszony "mindig lement napfölkőtt előtt a Zagyvára nagypénteken, és belebukott a vízbe… A lába meg a keze hogy kiegyenesedjen... "

A szakrális erejű folyóvízre a férfiak lehajtották a lovakat, néhol a birkákat és a teheneket is. A vízbe hajtott lovak aztán "jól mentek", "frissek voltak" egész évben. Az Ipoly mentén a birkákat, a Zagyvánál a lovakat rühesedés ellen gázoltatták a vízbe. Zagyvarékason e folyóvízből a méheknek is adtak, hogy frissen gyűjtsenek. lpolyvarbón az lpoly-ból hazavitt vízzel meglocsolták a tehén tőgyét a rontás, baj megelőzésére. A Hont megyei Felsőszemeréden mosakodás után a patak vizéből haza is vittek, és még a húsvéti ünnepek alatt is ezzel mosdottak, az egész évi egészség biztosításáért. Gömörben, miután a Rima vízében megmosakodtak, szintén vittek haza, minden házba 7-7 vödörrel a csodás erejű vízből, hogy egész évben ne legyen tűz és árvíz. Többfelé el is tettek valamennyit a hazavitt vízből, és azt az év során szenteltvíz gyanánt használták fel.

Folytatjuk...

Limbacher Gábor