2024. május 4. szombat
Flórián, Mónika
2024.04.21.
Ha tetszik, ossza meg másokkal is:
Huszonhárom napon át égett a több tíz méteres lángcsóva, huszonkét napon át tartott a fülsiketítő morajlás – Ferenc tűzoltótanoncként vett részt a zsanai gázkitörés oltásában.
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1979 január 24-én éjjeli fél kettőkor a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-2 gázkútjába fúrás közben körülbelül 1800 méteres mélységben betört a gáz. Így kezdődött a zsanai gázkitörés, ami 23 napon át tartott. A történteket mind a mai napig az iparág legnagyobb hazai katasztrófái közt tartják számon leginkább azért, mert a tűzoltók az olajipari szakemberekkel együtt heroikus küzdelmet folytattak azért, hogy el tudják oltani az 50-60 méteres lángcsóvákat.
Végső István történész – amellett, hogy Zsana történetét kutatva a gázkitörés körülményeivel is foglalkozott – személyesen is érintett a katasztrófában.
– Én ugyanis 1979. január 22-én születtem, nem messze onnan, Kiskunhalason, így amíg édesanyám próbált éjszakánként elaltatni, a lángoló gázcsóvákat nézte – mondta tréfálkozva. – A gázkitörés a zsanaiakat több módon is érintette. A gázkút égése hatalmas zajjal járt, így a településen élők gyakorlatilag hetekig nem tudtak aludni. Többen közülük önkéntesnek jelentkeztek, hogy segítsenek az oltásban, de a tűzoltók és az olajipari szakemberek nem engedték őket a helyszínre. Ettől függetlenül valószínűleg néhányuknak sikerült a közelbe jutnia, vannak adataink arról, hogy volt, aki halláskárosodást is szenvedett a helyiek közül.
A gázkitöréssel nagyon nehezen boldogultak az oltáshoz érkezők. Két sikertelen próbálkozás is volt a lángok megfékezésére, végül három hét elteltével a harmadik módszer vált be.
Negyvenöt évvel ezelőtt, 1979 január 24-én éjjeli fél kettőkor a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Zsana É-2 gázkútjába fúrás közben körülbelül 1800 méteres mélységben betört a gáz. Így kezdődött a zsanai gázkitörés, ami 23 napon át tartott. A történteket mind a mai napig az iparág legnagyobb hazai katasztrófái közt tartják számon leginkább azért, mert a tűzoltók az olajipari szakemberekkel együtt heroikus küzdelmet folytattak azért, hogy el tudják oltani az 50-60 méteres lángcsóvákat.
Végső István történész – amellett, hogy Zsana történetét kutatva a gázkitörés körülményeivel is foglalkozott – személyesen is érintett a katasztrófában.
– Én ugyanis 1979. január 22-én születtem, nem messze onnan, Kiskunhalason, így amíg édesanyám próbált éjszakánként elaltatni, a lángoló gázcsóvákat nézte – mondta tréfálkozva. – A gázkitörés a zsanaiakat több módon is érintette. A gázkút égése hatalmas zajjal járt, így a településen élők gyakorlatilag hetekig nem tudtak aludni. Többen közülük önkéntesnek jelentkeztek, hogy segítsenek az oltásban, de a tűzoltók és az olajipari szakemberek nem engedték őket a helyszínre. Ettől függetlenül valószínűleg néhányuknak sikerült a közelbe jutnia, vannak adataink arról, hogy volt, aki halláskárosodást is szenvedett a helyiek közül.
A gázkitöréssel nagyon nehezen boldogultak az oltáshoz érkezők. Két sikertelen próbálkozás is volt a lángok megfékezésére, végül három hét elteltével a harmadik módszer vált be.
– Magyarországon korábban is voltak már hasonló gázkitörések, de azokat sikerült gyorsan megfékezni. A '79-es zsanai katasztrófa azért is vált ennyire híressé, mert nagyon sokáig égett a gázkút, abban az időben minden hír erről szólt.
A katasztrófáról dokumentumfilm, könyv, grafika, sőt rádiókabaré is született, utóbbi a zsanaiakat kifejezetten rosszul érintette, ugyanis kissé bugyutának állította be őket.
Smuk Ferenc már nyugdíjasként él Mosonmagyaróváron, harminc év szolgálat után szerelt le a tűzoltóságtól. Őt még tanoncként vezényelték Zsanára, hogy segítsen az oltás megszervezésében és az infrastruktúra kiépítésében.
– Körülbelül 60-70 embert küldtek le velem együtt a budapesti iskolából – emlékezett Ferenc. – Döbbenetes élmény volt a helyszínre érkezni, már messziről lehetett hallani az őrült, sivító hangot. Először azt kellett megoldani, hogy egyáltalán a tűz közelébe lehessen jutni, de 20-30 méternél így sem lehetett jobban megközelíteni. A vizet 70-80 méterről kellett a gázkúthoz juttatni, tározókat kellett kiépítenünk.
Az oltásban az áttörést három szovjet szupergép hozta meg: vadászrepülők hajtóművéből alakították ki az oltóberendezést, ami szétporlasztva ráfújta a vizet a gázkútra. Ferenc azt mondja, azóta olyannyira elevenen élnek benne a történtek, hogy egész tűzoltó pályafutása során rengeteget tudott meríteni az ott tanultakból. Ezzel nem csak ő van így, hiszen az iraki háború után azokat a magyar szakembereket hívták ki Kuvaitba a felgyújtott gáz- és olajkutak oltásához, akik Zsanán már bizonyítottak.
– Az pedig, hogy a szovjet gépekkel sikerült eloltani a kutat, nagyon jó alkalom volt arra, hogy ismét kijelenthesse a magyar kormány: hálásak vagyunk, hogy a megszálló szovjetek nálunk "állomásoznak" – mondta Végső István.
A katasztrófáról dokumentumfilm, könyv, grafika, sőt rádiókabaré is született, utóbbi a zsanaiakat kifejezetten rosszul érintette, ugyanis kissé bugyutának állította be őket.
Smuk Ferenc már nyugdíjasként él Mosonmagyaróváron, harminc év szolgálat után szerelt le a tűzoltóságtól. Őt még tanoncként vezényelték Zsanára, hogy segítsen az oltás megszervezésében és az infrastruktúra kiépítésében.
– Körülbelül 60-70 embert küldtek le velem együtt a budapesti iskolából – emlékezett Ferenc. – Döbbenetes élmény volt a helyszínre érkezni, már messziről lehetett hallani az őrült, sivító hangot. Először azt kellett megoldani, hogy egyáltalán a tűz közelébe lehessen jutni, de 20-30 méternél így sem lehetett jobban megközelíteni. A vizet 70-80 méterről kellett a gázkúthoz juttatni, tározókat kellett kiépítenünk.
Az oltásban az áttörést három szovjet szupergép hozta meg: vadászrepülők hajtóművéből alakították ki az oltóberendezést, ami szétporlasztva ráfújta a vizet a gázkútra. Ferenc azt mondja, azóta olyannyira elevenen élnek benne a történtek, hogy egész tűzoltó pályafutása során rengeteget tudott meríteni az ott tanultakból. Ezzel nem csak ő van így, hiszen az iraki háború után azokat a magyar szakembereket hívták ki Kuvaitba a felgyújtott gáz- és olajkutak oltásához, akik Zsanán már bizonyítottak.
– Az pedig, hogy a szovjet gépekkel sikerült eloltani a kutat, nagyon jó alkalom volt arra, hogy ismét kijelenthesse a magyar kormány: hálásak vagyunk, hogy a megszálló szovjetek nálunk "állomásoznak" – mondta Végső István.
|
|
