A 10. századi, dzsungelfedte ideiglenes khmer királyi főváros szisztematikus felfedezését tűzte ki célul a Dr. Zelnik István gyűjtő, múzeumalapító által létrehozott Magyar Indokína Társaság még 2008-ban. Azóta számos eredményt mutathat már fel, amelyek nemzetközi szakmai elismeréseket is magukkal hoznak a félmillió dollárt is meghaladó, összetett kutatási programban.

A Magyar Indokína Társaság első hároméves kutatási programja 2009-ben indult el.

A közösségi program keretében megkezdődött a lakosság felkészítése, hiszen a helyiek bevonása nélkül lehetetlen az épített örökség megőrzése Koh Kerben. A program keretében hamarosan megkezdődik egy közösségi ház építése a romváros közelében található faluban.

A UNESCO világörökség várományos listáján szereplő területen olyan különlegességek találhatóak, mint Délkelet-Ázsia legnagyobb, 35 méteres kőpiramisa (Prasat Thom) vagy a Prasat Krachap, ahonnan 38 darab ókhmer nyelvű felirat vált ismertté, és ahol a hároméves program zárásaként ásatásokat is végeztek. Régészeti eszközökkel sikerült bizonyítani, hogy a 928-tól IV. Jayavarman uralkodói székhelyeként számon tartott Koh Ker nemcsak egy rövid időszakig volt lakott, hanem az udvar Angkorba való visszaköltözése után is. A magyar feltárások során a 10. századot követő időszakokból is kerültek elő cseréptöredékek, több Kínából származó edény fragmentumai, amely bizonyítékként szolgált arra, hogy nemcsak lakott volt a terület, de az ott élők kereskedelmi kapcsolati is kiterjedtek voltak.

Az első ásatások lezárását követően nemcsak Kambodzsában, de Magyarországon is folytatódott a leletek feldolgozása, néhány kerámiatöredék kormeghatározását szegedi kutatók végezték el.

2011-ben és 2012-ben a Magyar Délkelet-ázsiai Kutatóintézet epigráfiai programja keretében két kiadvány is napvilágot látott. Az első a Koh Kerben található feliratos kőtáblák egy részének közlése és fordítása, amit egy fiatal khmer kutató, Kunthea Chomm végzett el. A második kötet a khmer történelem egyik legfontosabb írásos emlékét, a Sdok Kak Thom szentély feliratát mutatja be az eredeti szöveg közlésével és Novák Tibor kétnyelvű fordításában. Az epigráfiai program további eredményeit az év végéig publikálja egy reprezentatív albumban a Kutatóintézet. A kötet, melyben Claude Jacques professzornak, a khmer epigráfia és történelem vezető szakértőjének feliratfordításait adják közre, már szerkesztés alatt van, és a munka lefedi az összes Koh Kerben talált feliratot.

Az egykori ideiglenes khmer főváros területén kétszáznál is több önálló templomrom található. 2013-ban a Magyar Indokína Társaság újabb, ezúttal ötéves programról írt alá szerződést a kambodzsai állammal, amelynek keretében elkezdődött e 80 négyzetkilométeres terület lézerszkenneres felmérésének a feldolgozása. A mintegy félmilliárd mérési pont rendszerezésének első szakaszába ért a LiDAR program, így láthatóvá váltak az első eredmények, korábban rejtett épített struktúrák jelentek meg a magyar kutatók számára. A LiDAR program elsődleges eredményeiről az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának folyóiratában, a PNAS-ben számolt be társszerzőként a Magyar Indokína Társaság, amelyekről mind a Kutatóintézet, mind a Koh Ker Projekt honlapján is hírt adott. A LiDAR (lézerszkennelés)program eredményeit az ötéves kutatási program ásatásainál hasznosítják először közvetlenül a kutatók.

Az eredmények.

A Magyar Indokína Társaság 2009 óta vesz részt a kiterjedt LiDAR felmérés tervezésében, a Magyar Délkelet-Ázsiai Kutatóintézet pedig megalakulása óta vesz részt Koh Ker kutatásában.

Feladatunk a LiDAR projekten belül Koh Ker, az „ideiglenes" főváros kutatása, ásatási és műemlékmentési programok végigvitele. A LiDAR programba eredetileg Koh Ker átfogó térképezésének szándékával csatlakoztunk, mivel az aknaveszély miatt a terepi felmérés nem lehetséges. Az első eredmények azonban a várakozásokat messze felülmúlva máris Koh Ker részletesebb megértéséhez segítenek minket a munkánk során. A LiDAR projekt első jelentős publikációs a PNAS1 2013.07.10-én korai kiadású, elektronikusan megjelentetett cikke Uncovering archaeological landscapes at Angkor using lidar címmel.

A LiDAR felmérés egész területére - melynek Angkor és a Kulen hegy is része - kijelenthető, hogy mindenütt régészetileg értékelhető eredmények álltak elő. Korábban publikált térképekhez viszonyítva kijelenthető, hogy eddig nem dokumentált városszerkezetek figyelhetők meg.

Az új felvételek átfogó képet mutatnak ezekről a lakott település komplexumokról a növényzet és más környezeti hatásoktól ezúttal függetlenül.

A felvételek megerősítik, hogy Angkor Thom területén derékszögű hálózatba rendezett belső felosztást valósítottak meg a terület használatakor. Ugyanakkor megdöbbentő, hogy ezek a szabályos hálózatok mennyire túlterjeszkedtek a fallal körülvett területeken is. A cikkben főleg Angkor és az angkori központi terület került kiemelésre, de ugyanez figyelhető meg Koh Kerben is. Az egyes, kisebb központként szolgáló épületek körül Koh Kerben is megfigyelhető most már a kis víztározók és a valamilyen funkciót szolgáló - lakóhely, munkahely - kis magaslatok, valamint az ezek kialakítását lehetővé tévő gátak rendszere, hálózata. Akárcsak Angkor esetében, úgy Koh Kernél is, kicsiben, megfigyelhető, hogy a templomok hatás- és vonzáskörzete nagyobb volt annál, mint amit eddig dokumentáltunk. A történelmi táj ember alkotta elemei, a szabályos formák és hálózatok az eddig feltételezettnél összetettebb városszerkezetre utalnak.

A 10. századi városszerkezetek sajátossága, hogy az „állam templom" köré szerveződtek. Koh Ker esetében ez a Prasat Thom, amit kiemel a vizesárokkal és fallal körülvett nagyobb udvar, ahol a szabályosan elhelyezett állandó építményeken kívül más rendszer nem figyelhető meg az eddigi kutatások alapján. Lazább szövetű településként a központtól távolodva további szentélyek, lakhelyül szolgáló magaslatok, víztározók, valamint ehhez kapcsolódó gátrendszerek váltakoztak. Ezek között kertek és mezők húzódhattak. A terület egészére nézve ez a rendszer egy alacsony sűrűségű, városias lakhelyet eredményezett. Ennek a városi területnek ebben az időben nem volt körülvevő, elzáró vagy belső tagolást adó falrendszere, ami további funkcionális vagy területi felosztást jelentett volna Koh Kerben.

A LIDAR felvételek feldolgozása után felfedezett terepi elemek a jelentősen hozzájárulnak a további munka tervezéséhez, főleg az alábbiakban:

- További szondázó ásatások tervezésének lehetővé tétele
- A feltárási munka prioritásainak megváltoztatása az új ismeretek tükrében, egyes új alakzatok azonosítása teljes régészeti feltárással
- Célzott aknamentesítési program a fenti tervekhez igazodva