Eseménynaptár
2017. augusztus
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
2017.08.23. - 2017.08.24.
Szekszárd
2017.08.23. - 2017.09.24.
Budapest
2017.08.22. - 2017.08.22.
Tatabánya
2017.08.21. - 2017.08.24.
Veszprém
2017.08.20. - 2017.08.20.
Veszprém
2017.08.20. - 2017.08.20.
Fehérvárcsurgó
2017.08.20. - 2017.08.20.
Ópusztaszer
2017.08.19. - 2017.08.20.
Szentendre
2017.08.18. - 2017.08.18.
Püspökladány
2017.08.18. - 2017.08.18.
Gyöngyös
2017.08.18. - 2017.08.18.
Kecskemét
2017.08.18. - 2017.09.25.
Püspökladány
2017.08.18. - 2018.01.31.
Eger
2017.08.17. - 2017.09.03.
Budapest
2017.08.17. - 2017.09.17.
Mosonmagyaróvár
2017.08.17. - 2017.10.15.
Debrecen
2017.08.14. - 2017.08.21.
Dunaújváros
2017.08.12. - 2017.09.30.
Székesfehérvár
2017.08.11. - 2017.10.23.
Fülek
2017.08.10. - 2017.10.31.
Pécs
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - Sárospatak
A Rákóczi vár
Cím: 3950, Sárospatak Szent Erzsébet utca 19.
Telefonszám: (47) 311-083
Nyitva tartás: K-V 10-18

Pirosbetűs ünnepnapokon nyitva!
Állandó kiállítások
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért. tovább
Későreneszánsz kőfaragványok
A "Beszélő kövek, a pataki vár építéstörténete" című kiállítás a főlépcsőházban és a 19. századi emeleti udvari folyosón látható 1998 óta. A kövek eredeti helyzetét, kiemelésüket, restaurálásukat is dokumentáló kiállítás különleges darabja a Vörös-torony címeres főkapujának felső része. A kövek elhelyezése teszi lehetővé, hogy a látogató a kövek átfaragását, másodlagos felhasználásukat is érzékelje. tovább
Az 1540-ben készült hármas árkád reneszánsz kőfaragvány
A Perényi-szárny háromárkádos termében a Bretzenheim hercegek 1841-ben könyvtárat és írószobát rendeztek be a kor divatjának megfelelően. A múzeum régi könyvei a sátoraljaújhelyi volt piarista és a boldogkőváraljai Péchy és Zichy család könyvtárából kerültek ide. tovább
A keleti palotaszárny alagsorában nyílt meg 1999-ben a Gótikus kőtár. Ebben a szárnyban volt a Windischgraetzek korában az istálló. Később Erdélyi János-teremként a múzeum néprajzi kiállításainak adott helyet. A pillérekkel tagolt, boltozott tér helyreállítása Détshy Mihály nevéhez fűződik, ő tervezte a bejárat lépcsőjét. tovább
Népi hímzés
A kiállítás a táj legalapvetőbb termelési folyamatához, a földműveléshez, azon belül is főként a gabonatermesztéshez kapcsolódik. A földművelés szerszámai évszázadok folyamán alakultak ki. A bejárattól jobbra a mezőgazdasági munkák járulékos eszközei, különböző típusú szekerek, jármok, egyéb felszerelési tárgyak találhatók. Balra a fa gerendelyes vas eke nyitja az eszközök sorát. tovább
Az enteriőr jellegű kiállítást reneszánsz vacsoráknak is helyet ad.
A XVI-XVII. században a Vár délnyugati sarokbástyája mellett helyezkedett el a konyha. A XIX. században is itt volt, természetesen feltöltve, többször megújítva, s a tüzelőberendezése - mely immár nem a helyiség közepén állt - a déli várfal és a két pillér által közrefogott, zárt tűzhely volt. Ezt használták a Windishgraetz-család idején, sőt 1959-ig, az Alkotóotthon konyhájaként is. Helyreállítására 1994 - 96 között került sor. tovább
Részlet a kiállításból
A Várkastély déli Lorántffy-szárnyának pincéje, amely a korabeli forrásokban "kertészek pincéje" megnevezéssel szerepel, a 17. században, a palotaszárnyak kialakításával egyidőben épült. E korból való egyszerű kőkeretes ajtaja is. A dongaboltozatos helyiségben láthatók a Vár építéstörténetének művészeti emlékekben gazdag szakaszára - a reneszánszra - utaló kőfaragványok. tovább
A Vörös-torony nagyterme, az Öregpalota
I. Lipót rendelete nyomán Patak külső várát felrobbantották a császáriak. A megmaradt belső vár azonban jelentős szerepet játszott az 1703 és 1711 között lezajlott függetlenségi küzdelemben. A szabadságharc vezérlő fejedelme, II. Rákóczi Ferenc 1708-ban Patakra hívta össze az utolsó kuruc országgyűlést, amely a Vörös-torony nagytermében, az Öregpalotában ülésezett. Itt mondták ki a végig katonáskodó jobbágyok hajdúszabadságát. tovább