Eseménynaptár
2017. október
25
26
27
28
29
30
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
3
4
5
2017.10.18. - 2017.10.18.
Veszprém
2017.10.18. - 2017.10.19.
Bonyhád
2017.10.18. - 2017.10.18.
Miskolc
2017.10.18. - 2017.10.18.
Budapest
2017.10.18. - 2017.10.18.
Eger
2017.10.18. - 2017.11.07.
Eger
2017.10.18. - 2017.10.18.
Szekszárd
2017.10.17. - 2017.10.17.
Budapest
2017.10.17. - 2017.10.17.
Szentes
2017.10.17. - 2017.10.17.
Túrkeve
2017.10.17. - 2017.12.26.
Budapest
2017.10.14. - 2017.11.19.
Győr
2017.10.13. - 2017.12.31.
Szeged
2017.10.13. - 2017.10.31.
Debrecen
2017.10.13. - 2018.02.25.
Budapest
2017.10.10. - 2017.11.26.
Budapest
2017.10.08. - 2017.11.05.
Győr
2017.10.06. - 2017.10.19.
Székesfehérvár
2017.10.06. - 2017.11.06.
Paks
2017.10.06. - 2017.10.29.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - Sárospatak
A Rákóczi vár
Cím: 3950, Sárospatak Szent Erzsébet utca 19.
Telefonszám: (47) 311-083
Nyitva tartás: K-V 10-18

Pirosbetűs ünnepnapokon nyitva!
A vár 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től pedig a magyar állam tulajdona lett. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget. tovább
Állandó kiállítások
Későreneszánsz kőfaragványok
A "Beszélő kövek, a pataki vár építéstörténete" című kiállítás a főlépcsőházban és a 19. századi emeleti udvari folyosón látható 1998 óta. A kövek eredeti helyzetét, kiemelésüket, restaurálásukat is dokumentáló kiállítás különleges darabja a Vörös-torony címeres főkapujának felső része. A kövek elhelyezése teszi lehetővé, hogy a látogató a kövek átfaragását, másodlagos felhasználásukat is érzékelje. tovább
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért. tovább
A keleti palotaszárny alagsorában nyílt meg 1999-ben a Gótikus kőtár. Ebben a szárnyban volt a Windischgraetzek korában az istálló. Később Erdélyi János-teremként a múzeum néprajzi kiállításainak adott helyet. A pillérekkel tagolt, boltozott tér helyreállítása Détshy Mihály nevéhez fűződik, ő tervezte a bejárat lépcsőjét. tovább