Eseménynaptár
2023. március
27
28
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
1
2
2023.03.22. - 2023.03.22.
Budapest
2023.03.21. - 2023.03.21.
Budapest
2023.03.15. - 2023.03.15.
Nyíregyháza - Sóstó
2023.03.13. - 2023.03.31.
Hajdúszoboszló
2023.03.11. - 2023.03.11.
Budapest
2023.03.10. - 2023.03.10.
Budapest
2023.03.10. - 2023.03.10.
Budapest
2023.03.10. - 2023.03.10.
Budapest
2023.03.09. - 2023.03.09.
Budapest
2023.03.08. - 2023.05.31.
Pécs
2023.03.06. - 2023.03.10.
Paks
2023.03.05. - 2023.03.05.
Budapest
2023.02.24. - 2023.03.26.
Sepsiszentgyörgy
2023.02.23. - 2023.05.21.
Budapest
2023.02.21. - 2023.03.01.
Kápolnásnyék
2023.02.21. - 2023.03.12.
Fehérvárcsurgó
2023.02.21. - 2023.03.12.
Fehérvárcsurgó
2023.02.16. - 2023.10.30.
Budapest
2023.02.10. - 2023.03.26.
Budapest
2023.02.09. - 2023.03.26.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - Sárospatak
A Rákóczi vár
Cím: 3950, Sárospatak Szent Erzsébet utca 19.
Telefonszám: (47) 311-083
Nyitva tartás: K-V 10-18

Pirosbetűs ünnepnapokon nyitva!
A vár 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től pedig a magyar állam tulajdona lett. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget. tovább
Állandó kiállítások
Az enteriőr jellegű kiállítást reneszánsz vacsoráknak is helyet ad.
A XVI-XVII. században a Vár délnyugati sarokbástyája mellett helyezkedett el a konyha. A XIX. században is itt volt, természetesen feltöltve, többször megújítva, s a tüzelőberendezése - mely immár nem a helyiség közepén állt - a déli várfal és a két pillér által közrefogott, zárt tűzhely volt. Ezt használták a Windishgraetz-család idején, sőt 1959-ig, az Alkotóotthon konyhájaként is. Helyreállítására 1994 - 96 között került sor. tovább
Részlet a kiállításból
A Várkastély déli Lorántffy-szárnyának pincéje, amely a korabeli forrásokban "kertészek pincéje" megnevezéssel szerepel, a 17. században, a palotaszárnyak kialakításával egyidőben épült. E korból való egyszerű kőkeretes ajtaja is. A dongaboltozatos helyiségben láthatók a Vár építéstörténetének művészeti emlékekben gazdag szakaszára - a reneszánszra - utaló kőfaragványok. tovább
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért. tovább
Az 1540-ben készült hármas árkád reneszánsz kőfaragvány
A Perényi-szárny háromárkádos termében a Bretzenheim hercegek 1841-ben könyvtárat és írószobát rendeztek be a kor divatjának megfelelően. A múzeum régi könyvei a sátoraljaújhelyi volt piarista és a boldogkőváraljai Péchy és Zichy család könyvtárából kerültek ide. tovább