Eseménynaptár
2017. június
29
30
31
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
1
2
2017.06.29. - 2017.06.29.
Tata
2017.06.28. - 2017.06.29.
Szeged
2017.06.28. - 2017.06.29.
Szeged
2017.06.28. - 2017.06.28.
Zalaegerszeg
2017.06.26. - 2017.06.26.
Veszprém
2017.06.25. - 2017.07.14.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.31.
Nyírbátor
2017.06.24. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.23.
Zirc
2017.06.24. - 2017.09.16.
Budapest
2017.06.24. - 2017.08.20.
Gyöngyös
2017.06.24. - 2017.08.31.
Győr
2017.06.24. - 2017.07.31.
Budapest
2017.06.24. - 2017.07.23.
Veszprém
2017.06.24. - 2017.08.23.
Győr
2017.06.22. - 2017.09.03.
Budapest
2017.06.19. - 2017.08.11.
Kaposvár
2017.06.02. - 2017.07.10.
Budapest
2017.04.28. - 2017.11.25.
Budapest
2017.01.18. - 2017.07.01.
Budapest
Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma - Sárospatak
A Rákóczi vár
Cím: 3950, Sárospatak Szent Erzsébet utca 19.
Telefonszám: (47) 311-083
Nyitva tartás: K-V 10-18

Pirosbetűs ünnepnapokon nyitva!
A vár 1875-től a Windischgrätz hercegek, 1945-től pedig a magyar állam tulajdona lett. A Múzeum 1950 óta gondozza a Rákóczi örökséget. tovább
Állandó kiállítások
Az 1540-ben készült hármas árkád reneszánsz kőfaragvány
A Perényi-szárny háromárkádos termében a Bretzenheim hercegek 1841-ben könyvtárat és írószobát rendeztek be a kor divatjának megfelelően. A múzeum régi könyvei a sátoraljaújhelyi volt piarista és a boldogkőváraljai Péchy és Zichy család könyvtárából kerültek ide. tovább
A Hegyalja szőlőművelése már a középkorban is jelentős volt, de különösen a XVI. század második felétől lendült fel. Számos főúr és felvidéki város igyekezett itt szőlőbirtokot szerezni. A XVII. században a Rákócziak voltak a legnagyobb szőlőtulajdonosok, akik sokat tettek a szőlőművelés fejlesztéséért. tovább
Későreneszánsz kőfaragványok
A "Beszélő kövek, a pataki vár építéstörténete" című kiállítás a főlépcsőházban és a 19. századi emeleti udvari folyosón látható 1998 óta. A kövek eredeti helyzetét, kiemelésüket, restaurálásukat is dokumentáló kiállítás különleges darabja a Vörös-torony címeres főkapujának felső része. A kövek elhelyezése teszi lehetővé, hogy a látogató a kövek átfaragását, másodlagos felhasználásukat is érzékelje. tovább